Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-02-28 / 9. szám

feladatnak tekinti egy tanítóképző-intézet létesítését is. Az eddigiek után ennek létrejövetelében többé kételked­nünk nem lehet s mi ezt azon óhajtással kapcsolatban hirdetjük : vajha necsak tanítónő, hanem óvónőképző-tan­folyammal is kiegészítenék a debreceni ref. felső-leányis­kolát, mert erre épen olyan szükség van, mint amarra. (J.) Az egyetemi építkezések. Wlassics Gyula közok­tatásügyi miniszter a képviselőházhoz a következő tör­vényjavaslatot nyújtotta be: 1. §. A két tudományegyetem és a kir. József-műegyetem számára sürgősen foganatosí­tandó telekvásárlására és építkezésekre két millió hatszáz­ezer forint engedélyeztetik. Ez összegből a budapesti tudományegyetem céljaira 600.000. a kolozsvári tud. egye­temmel kapcsolatos Karolina országos kórház fölépítésére 1.400,000 frt, a kir. József műegyetem helyiségeinek sza­porítására 600.000 frt fordítandó 2. A vallás- és közok­tatásügyi miniszter köteles lesz az országgyűlésnek minden egyes építkezés tervét és költségvetési előirányzatát az állami költségvetés rendén, vagy külön jelentéssel bemu­tatni és a telekvásárlásokról részletes jelentést tenni. 3. §. Fölhatalmaztatik a kormány, hogy az 1. §-ban említett építések és telekvásárlások 2.600,000 forintnyi költségei­nek részben való fedezése céljából első sorban az »Erdélyi himlőoltási alap«-nak jelenleg 262,465 frt 9 krt tevő cselekvő vagyonát felhasználhassa, az ezután fenmaradó építési költségek fedezésére pedig a budapesti tudomány­egyetem alapjából megfelelő kölcsönt vehessen föl, mely kölcsön 41 /2 °/O'-o s kamatozás mellett megszakítás nélkül egymásután következő 70 félévi részletben lesz az állam­kincstártól az egyetemi alapnak megtérítendő. 4. §. A jelen törvény 1. §-ában fölsorolt munkálatok költségeire fordított összegek a vallás- és közoktatásügyi tárca beruházásainál, míg az »Erdélyi himlőoltási alap* felhasználása útján befolyó összeg, valamint az egyetemi alapból fölveendő kölcsönösszeg, a vallás- és közoktatásügyi tárca átmeneti bevételeinél számolandők el. 5. §. E törvény kihirdetése után azonnal életbe lép: végrehajtásával a vallás- és közok­tatásügyi miniszter és a pénzügyminiszter bizatik meg. A sárospataki kollégium tanári kara és ifjúsága együttesen ünnepelte meg, egyszerűségében magasztos ünnepély keretében Melanehton Fülöp születésének négy­századik évfordulóját; a főiskola tágas tornacsarnokában szentelt néhány kegyeletes órát ama nagy férfiú emléke­zetének, a kit most az ő hálás szülőhazája oly lelkesed -ten ünnepel. S hogy a negyedszázados főiskola városa mennyire át van hatva a Rákócyak tanintézetének val­lásos szellemétől: most is bebizonyosodott, a mikor ez emlékünnepélyen Sárospatak értelmiségének legszámotte­vőbb része megjelent, hogy résztvételével méltányolja a nagy reformátor érdemeit. A szép számú megjelenést azért is tartottam a kiemelésre érdemesnek, mert sajna, manapság bevett szokás, hogy a világi elem túlnyomó része a hasonló irányú mozgalmaktól csökönyösen ide­genkedik. E nevezett alkalommal f. hó 16-án d. u. az egész ünneplés legkiemelkedőbb mozzanatát a dr. Rácz Lajos kiváló tanárunknak Melanchtonról felolvasott emlék­beszéde képezte. Ez alapos, mélyreható tanulmány, mely a felolvasónak e tárgyban tett széleskörű kutatásairól és szorgalmas utánjárásáról tett tanúbizonyságot: tudomá­nyos alapon kimerítően fejtette ki a hallgatóság előtt, hogy mi volt Melanehton a reformációnak ? mi volt ő mind­nyájunknak, az egész protestáns világnak ? Elismerést ara­tott Telegdy Bertalan 111-adéves theologus is, a ki Me­lanchtonnak a magyar ifjúsághoz való viszonyát fejtegette, nagyon alkalomszerűen és jó kivitellel, noha e kérdés irodalmunkban még eddig rendkívül gyéren van megvilá­gítva. Szavalatképen Nagy Béla Ill-adéves theologus adta elő vallásos érzéssel, kegyeletteljes h. ngon Sántha Károly­nak Melanchtonról írt alkalmi költeményét. Ugv a költe­mény, mint a szavalat szép hatást ért el. A szüneteket a főiskolai ifjúsági énekkar preciz előadásai töltötték be. (i. zs. b.) A kolozsvári ev. ref theol. fakultás ifj. ének- és zenekara folyó évi február 27-én szombaton délután 6 órakor, az intézet dísztermében hangversenyt rendez, mely­nek műsora a következő: 1. Nyitány »Zampá«hoz; elő­adja az ifjúsági zenekar. 2. »Magyar ábránd* Székely J.-töl; zongorán előadja: Pozsgay Mariska k. a. 3. »Á vadász gyönyöre*, G-eilertöl; előadja az ifj. énekkar. 4. »Csárdajelenetek«, Hubay J.-töl; hegedűn előadja: Farkas Lajos, zongorán kiséri: Pozsgai Mariska k. a. 5. Szava­lat. Előadja: Székely János. 6. »Szelek szárnyán«, Beyer­tol; előadja: az ifj. zenekar. 7. »Magyar király-induló*, Hubertöl; előadja az ifj. énekkar, zongorán kiséri: Pász­tori Gyula. EGYESÜLET. A Lorántffy Zsuzsánna-egyesület 1896-ik évi Évkönyve a napokban került ki a sajtó alól. Olvasható benne Szilassy Aladárné elnöki jelentése, Szöts Farkasné pénztárnoki jelentése, az egyesület javára tett pénzbeli és természetbeli adományok, a közgyűlés jegyzőkönyve, a tagok névsora, az egyesület tisztikara és választmánya. Az egyesület örvendetesen halad előre a fejlődés útján. Tagjai a mult évben csaknem megkétszereződtek. Tevé­kenysége az árvák és szegények istápolásában jelentéke­nyen fokozódott. Pénztári forgalma, alapítványi tőkéje kétszer akkora volt, mint az előző évben. A folyó évben az egyesületbe beléptek: alapító tagul 100 írttal: dr. Vargha Gyuláné és Bálint Sándorné; pártfogó tagul évi 10 fo­rinttal : Noszlopi Emiiné, dr. Darányi Ignác földmívelés­ügyi miniszter, Barkassy Géza min. tanácsos, Fröhlich Izidorné, Knefely Tolnay Ilona; rendes tagul évi 2 frttal tizen. — Az egyesület március á-én az ágostai hitvallású evangélikusok Deák-téri dísztermében ismét szeretet-ven­dégséget rendez a társulati közszellem fejlesztésére, mely alkalommal a thea után vallásos ének, zene, költemények, bibliamagyarázat lesz a műsoron. Belépti jegyek Szilassy Aladárné (Wesselényi-utca 65.), Vargha Gyuláné (Kálvin­tér 7.) és Szőts Farkasné (Pipa-u. 23.) úrnőknél 1 frtért és 50 krért kaphatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom