Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-02-28 / 9. szám

kihirdetés percében a bazilika kupoláján át égi fénysugár árad a pápa fejére, de vihar volt és oly sötét, hogy Pius gyertya világánál olvasta a dogma szövegét. A jezsuiták nem jöttek zavarba^ most tehát Pius mint második Mózes villámlás és dörgés közepette hirdette ki szikla székéről az új törvényt. Minket is Sinaira emlékeztet az ég haragja, hogy durván átlépték a parancsolatok másodikát: Ne legyenek te néked én előttem idegen isteneid! Füssy Tamás IX. Pius magyar életírója, ezen három kötetes munkáját jó katholikusosan Olaszországra mondott azon jóslatával végzi: »a mit az egyház átkával sújtott, az veszni fog!« Mennyivel nagyobb még az egyház Urának, Istennek hatalma! Julius 18-án hirdette ki Pius a csalatkozhalailanságot, 19 én izente meg Franciaország Poroszországnak a háborút, melynek folytán a pápa hatalma tetőpontján elvesztette világi birtokának utolsó maradványát. Ez a történelem igazságszolgáltatása. Jausz Vilmos, theol. tanár. KÖNYVISMERTETÉS. Két Magyarázatos Biblia. I. The Oxford S. S. Teacher's Bible' II. The Gonprehensive Teaclier's Bible. Bagstér's edition. A másik magyarázatos biblia, a melyet megismer tetni szándékozom, az ú. n. Bagsters bible* (A nyomdáról neveztetik így). Ez nem conservativ irányban szól, az egyes könyvekről szabadabb szellem lengi át mint amazt. Az újabb kritika vívmányai s eredményei helyet nyernek benne, szelleme mégis evangeliumi. Ha helyt ad is az emberi véleményeknek, ha elismeri is a biráló észnek jogát, nem rombol, hanem épít vagy ha rombol is, hát téves véleményeket dönt halomra, hogy egy újabb, egy elfogadhatóbb s a mi fő, igazabb tételnek adjon helyet. Amaz a sok aprólékos dolog miatt nem olyan tartalmas főrészében. Emez a főrészre a tulajdonképeni magyarázatra fekteti a fősúlyt — s így teljesebb képet ad — s nagyobb eredményt ér el. Amabban azok találják meg azt, a mit keresnek, a kik nem ismerik el a biráló észnek a jogát s tiltakoznak az ellen, hogy ez még az írásokat is vizsgálja. Emebben azok gyönyörködhetnek, a kik az igazságos bírálat alól nem vonják ki a bibliát sem, a kik tisztán akarnak látni e tekintetben is. Ez felvilágosítani akar s nem elhallgattatni. Ebben az illustrációk a szöveg előtt vannak. Számuk 16. Nagyobb részt amazokkal egyezők. Ebben is megvan az ó- és újtestamentum könyveinek mutató táblája a mely felsorolja az egyes könyvek fejezeteit is. De ebben van még e mellett egy időrendi táblázat is, a mely az'egyes könyvek szereztetési idejét tünteti fel. E szerint a táblázat szerint a Genesis után jön a Jób könyve; Jób után az Exodus s a Deuterinomium után jön a Numeri. Josuahtól kezdve a Sámuel 1—11. könyvéig ugyan az a sorrend, mint a mi bibliánkban. II. Sámuel után jön a Krónikák I., zsoltárok; Salamon éneke Királyok I. könyve I—-XI.fejezet; II. Krónikák, I—IX. Példabeszédek, Prédikátor, I. Királyok XII. stb; Jonah, Joel, Ámos, Mikeas, Hoseás Nahum Isaias, Zofonius. Habakuk. II. Krón. X. stb. II. Királyok. * Teljes címe : »The comprehensive teachers's bible, containing the old and new testaments according to the authorised version together new and revised helps to bible studv a new accondance and an indexed bible atlas*. Jeremiás, Siralmak, Abdiás, Ezekiel, Dániel, Haggeus, Zakariás, Eszter, Esdrás, Nehemiás, Malachiás. Az újtestamentum könyveinek időrendi táblázata a következő: Máthé 38 Kr. u. Júdeából. Galatákhoz írott lev. 52 > » Macedóniából v. Corinth. I. Thess. 52 » » Corinthusból. II. Thess. 52 » > > I. Cor. 56 » » Ephesusból. II. Cor. 57 * * Macedóniából. Római 50 » » Corinthusból. Ephesusi 61 » Rómából. .Jakab levele 61 » Jeruzsálemből. Philippi 62 » Rómából. Colossé 62 » » » Philemon 62 » » » Lukács 63 » » Görögországban. Zsidókhoz 63 7> » Rómából. Cselekedetek 64 » » Görögországban. I. Timotheus 64 Macedóniából. I. Péter 64 » » Rómából. Titus 64 » » Maced. v. Görögorsz.-ból Márk 65 » » Rómában. II. Timotheus 65 t Rómából. II. Péter 65 » » » I. János 69 » » Júdeából. II. János 69 » » Ephesusból. III. János 69 » y> » Júdás 70 » » Ismeretlen helyről. Jelenések 96 » » Pathmos szigetén. János 97 » » Kis-Ázsiában. E táblázat után, a mely már maga is igazolja fennebbi szavaink igazságát, egy tárgymutató következik, a melyet az ó- és újtestamentum követ. Ebben is két kolumna van egy lapon, de a jegyzetek nem a kolutnnák mellett, hanem középen foglalnak helyet s a balfelől esőben latin, a jobbfelől esőben pedig görög betűkkel vannak a jegyzetek jelölve. A fejezetek élén nincs közölve rövid tartalmi kivonat, hanem fent a lap tetején van megjelölve a kolumna tartalma. Nevezetes, hogy Sámuel első könyve, a Septuaginta után Királyok első könyvének mondatik s így a II. Sámuel II Kir., az I. Kir. III. Kir., a II. Kir. IV. Kir. nevet is viseli. Az evangéliumok címe »Gospel according to St. Matthew*, azaz *Szt-Máté szerint való evangelium«. A fordítást az angol bibliafordítások egyszerűsége és általános szépsége jellemzi. A jegyzeteket pedig az a kiváló pontosság, a melyet e téren csak az angoloknál tapasztalunk. A fordítás után egy általános útbaigazító van s aztán következik a tulajdonképeni magyarázati rész, s negyvenegy fejezetet foglal magában. Az I-ső fejezet címe a biblia. Ebben szól a biblia nevéről és címéről; történeti eredetéről; szerkezetéről, irodalmi formájáról és szellemi jellegéről. A Ibik fejezet szól a kijelentésről s az ihletésről s azt mondja a szentírás »ihletett elbeszélés az isteni kijelentésről (it is an inspired record of Divine revelation). Ugyanebben a fejezetben van a kijelentésnek és az ihletésnek a tagadásáról; a kijelentésnek az elfogadásáról és az ihletésnek a tagadásáról; a kijelentés és az ihletés közötti összeütközésről; az ihletésben és a kijelentésben való hitről és kimondja, »hogy ezt a hitet egyetemlegesen vallják a gondolkozó keresztyének (»This is the helief now generally held by thoughtful Christian people«). A IU-ik fejezet a biblia eredeti nyelveit ismerteti.