Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-04-19 / 16. szám

A korrajzíróra nézve igen kedves tudomásvétel lehetett azt, mit bírálatomban bevallottam volt, hogy Dragonusnak ezen levele nincsen meg birtokomban. Ez erősen fölbátorította őt, hogy közlésének s tanulmánya helyes voltának beigazolására megtegyen mindent. De e próbálkozás folytán, e különben logikus író véghetetlen zavarba jött; mi nem is lehet másként, mert causa non bona, defensione pejor erit és oly sok »galli-mathias«-t halmoz egybe, hogy egyéniségét tekintve, önigazolási törekvésén csak csodálkoznunk lehet. Lássuk ennek példáit. Le volt kötve — írja — Bragoniék soproni felháza (?) Beythének, de ez nem zárja ki azt, hogy vele 1584-ben más egyességre nem léphettek volna, mint olvasom is egy azon évi levelükből.... »domus nostrae inter Amplitudines vestras habitae generosae et nobili (nobilis) matronae Katharinae Deven consortis meae et negotium cum domino Stephano Beythe (Boythe) transingendum (helyesen: transigendum) resignavi*. Ez a hiányos idézet (mert a totam curam kimaradt) épen a vita alatti 1584. július 1-ső napján kelt levélnek egy passusa. Miért kell ezt tiszttárs úr! az olvasó közönség előtt titkolni, s miért kell önnek azt írnia: mint olvasom egy azon évi levelükből ? És vájjon ez idézett passus bizonyít-e akár a mellett, hogy Dragoniék háza le volt Beythe részére kötve, akár a mellett, hogy a két érdekelt fél 1584-ben más egyességre lépett volna? Azt azonban, hogy más egyességre lephetett volna, sohasem mondottam, hanem a később történtekből azt következtettem, hogy korrajzírónak nagyhangú állítása a valóságnak nem felel meg, s ez alapon a visszaváltás megtörténtét tagadtam. Hiszen »de posse ad esse nunquam valet consequentia«. Miért hát phantom ellen szélmalomharcot vívnia? Azt írja továbbá, a magát minden áron igazolni akaró férfiú, hogy »ha mégis az 1582. évi szerződés maradt érvényben, ez csak az Ő állítása mellett szól s Beythe nemes szivéről tanuskodik«. Valóban difficile est satyram non scribere. Ha az 1582. évi szerződés maradt érvényben, ez csak az ő aláírása mellett szól, ki egy tolvonással altö superciliö megsemmisíti és eltörli ezt, és Dragonussal azt íratja a soproni tanácshoz, hogy »a házat Beythe István uramtól visszaváltotta*. Legyen neki elégtétel ! Szerinte a házat visszaváltották; de ha nem váltották vissza: ez is az ő állítása mellett szól! Hogy pedig Beythe jó szive miként lesz az ő vélelme szerint ez ügyben nyilvánossá : fölfogni épenséggel nem tudom. Hiszen Beythének a szombathelyi levél, korrajzíró szerinti tartalmáról sejtelme sem lehetett, s az állítólagos egyezkedés és visszaváltásról, mint nem történtről mitsern tudhatott. És ha Dragonus 1584. július 1-ső napjáról csakugyan azt jelentette volna a soproni tanácsnak, mit vele korrajzíró irat és mondat: Beythe kötelességének ismerte volna, hogy a tanács előtt ellentmondjon és tiltakozzék: Dragonus alakoskodását leleplezze; sőt, mit ki is érdemelt volna, ellene stellionatusért vádat emeljen s keresetet indítson. (Vége köv.) SzöllŐsy Antal. BELFÖLD. Az erdélyi egyházkerület közgyűlése és Szász Domokos püspöki jubileuma, A többség előadása szerint.* Az erdélyrészi ev. ref. egyházkerület ez évi rendkívüli érdeklődéssel várt közgyűlése szerfölött viharos és heves nappal kezdődött. Oly izgatott, heves jelenetekben bővelkedett ápr. 11-ike, a minőkre eddig aligha van csak egy példa is egyházi életünkben. A közgyűlésnek az kölcsönzött rendkívüli fontosságot, hogy a nagy-enyedi Bethlen-kollégium theologiai akadémiájának ezutáni fenmaradása forgott szóban. A közgyűlést Szász Domokos püspök imája nyitotta meg, az ev. ref. theol. fakultás dísztermében, a protestáns Erdély egyházi és világi számottevő egyéniségeinek jelenlétében. A püspök imája után gr. Bethlen Gábor felolvasta a közgyűlést megnyitó beszédét. — Báró Bánffy Dezső miniszterelnököt, tudvalevőleg országos gondjai tartották távol Kolozsvártól. A Bethlen beszédéből már ki lehetett érezni a vihar szelét, mely később fergeteggé fajult. A közgyűlési segédjegyzők kinevezése és az egyházkerületi képviselők és közgyűlési tagok számbavétele után az igazgatótanács előterjesztése következett az újonnan választott egyházkerületi képviselők igazolásáról, valamint az újonnan választott egyházmegyei esperes és jegyzők felesketéséről. Szász Gerő esperes, egyházmegyei főjegyző eskette fel Elekes Miklós gyulafehérvári egyházmegyei esperest és Ferenezy István és Cseresnyés Ödön lelkészeket, mint egyházmegyei jegyzőket. A vita a tárgysorozat megállapításánál indult meg. Zeyk Dániel, a nagy-egyedi Bethlen-kollégium főgondnoka kifogást emelt az ellen, hogy az enyedi theol. tanszékek betöltése az igazgató-tanácsnak egységes papképzéséről szóló javaslata után tétetett. Beszédének magva a nagy-enyedi theologiára vonatkozó programmpontnak előbbre helyezésére irányult, sürgetőleg kérve a nagyenyedi theol. tanszékek betöltésére nézve a kandidálóbizottságnak ápr. 11. délutánjára való összehívását. Szász D. püspök válaszolt erre, a Zeyk indítványából csak a programmpont előbbre tételét fogadta el. Sándor József, az E. M. K. E. alelnök-főtitkára vehemens beszédben teljes erővel az igazgató-tanács ellen fordult; a mult évi közgyűlés elvi határozataival homlokegyenest ellenkezőnek tartja az igazgató-tanács javaslatát, s azt igazságtalannak, törvénytelennek deklarálja. Sőt államcsínynek, becsempészett dolognak nyilvánítja a javaslatnak a nagy-enyedi theologiára vonatkozó részét. Egyszersmind hozzájárult a Zeyk javaslatához. Ezek után mind erősebb lett a vihar. Gyarmathy Zsigmond elutasítja Zeyk javaslatát. Bartha Miklós országgyűlési képviselő egy hosszú beszédet tartott a Zeyk indítványa mellett. Óva inti a tagokat, ne vigyenek be oly kérdéseket a közgyűlésbe, melyek az egyházpolitikai új törvények által már eddig meggyöngített protestantismust még jobban aláássák s csak felélesztik a régi gyűlölködést. * A feloszlatott egyházkerületi gyűlés lefolyását ez a tudósítás a többség szemüvegén nézve írja le. A kisebbség szempontjait az a másik tudósítás tárja fel, melyet, hogy olvasóink teljes képet nyerhessenek a nagy animositással vitatott kérdésről, külön cím alatt alább közlünk. Sajnos, hogy erdélyi egyházkerületünket ily szenvedélyes pártharcok tépik-dűlják. Szerk.