Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-06-21 / 25. szám

IRODALOM. ** Jubiláló százesztendó's könyvkereskedés! Az országszerte ismert Lampel R.-féle (Wodianer F. és fiai) cs. és kir. udvari könyvkereskedés és kiadóhivatal, Buda' pesten (Andrássy-űt 21. szám), ez idén — a millenniummal egyidejűleg — üli meg százesztendős fennállásának a mai kereskedői világban igazán ritka, szép ünnepét. Ez alkalomból a tekintélyes magyar, cég mely az ezredéves országos kiállításon is annak öt csoportjában vesz részt, eddig megjelent kiadványairól egy illusztrált katalógust bocsátott közre. E gyönyörűen és francia módra kiállított könyvjegyzék tudományszakok szerint van rendezve s végén betűsoros címmutatóval ellátva. Benne van a Lampel-Wodiáner cég története is. A melléje adott tudományszakok szerinti statisztikai kimutatásból érdekes megtudnunk, hogy a magyar tan- és ifjúsági irodalom körül nagy érdemeket szerzett kiadócég ez időszerint nem kevesebb, mint 1495 kiadványnyal 1769 kötetben s azonfelül igen számos térképpel, szemléltető képpel, rajzmintával stbvel gazdagította irodalmunkat. ** A Pallas Nagy Lexikona XI. kötetének öt utolsó befejező füzete (161 — 165) is megjelent; külső és belső tartalom, meg kiállítás tekintetében e füzetek is méltó versenytársai a hasonló német nyelvű vállalatoknak. A 161. füzet két nagy mellékleten a Lokomotivok különböző fajait és belső szerkezetét hozza; cikkei közt nevezetes a Lyriai költészet (Négyesy L.) és a Ló, mely utóbbit, a tárgy természetének megfelelően többen írták. A 162. füzet két mellékletén London város tervrajza és a Belső London szines képe van feltüntetve; a reá vonatkozó ismertetés (Brózik) szintén e füzetben van. Nevezetes e füzetben a Lokomobil (Lázár) és a Lokomotív (Varga Pál); mind a kettőt kiváló szakértelemmel és alapossággal írták meg ; a Longobárdok története, Mangold tollából, szintén igen becses tanulmány. A 163. füzet három mellékletben bőven magyarázza és mutatja be a Lövegek különféle alakjait; a szöveget hozzá négyen (Ferenczy, Gardos, Schwanda, K. Pauer) írták, s cikkükben minden megvan, a mi a tárgyra fontos és érdekes. A 164. füzet elején e Lövőfegyverek mellékletei vannak, melyhez a cikket (K. Pauer) a megelőző füzet közölte; ebben két jeles életrajzon (Machiavelli és Madách) kívül Madagaszkár leírása (Brózik) és története (Mangold) fontos, mely kimerítő képet ad a szigetről múltban és jelenben. A 165. füzet két mellékletén a különböző a Madárlábak és Madárcsőrök ábráit kapjuk; a cikket hozzá (Madarak) Vángel J. írta. Fontos és alapos cikket közöl e füzet a Mágnességről (Mialovich) s mind arról, mi e nevezetes természeti tüneménynyel összefügg. E füzettel befejezést nyert a XI. kötet, mely a Közép—Magyal közé eső lexikális anyagot magyarázza, a szövegben 134 ábrával, külön mellékletül 32 képpel, ezek közt öt színnyomattal, négy térképpel és három városi tervrajzzal. ** A Szalay-Baróti-féle Magyar Nemzet Története című millennáris irodalmi vállalat 38. füzetével a szép és örökbecsű munka második kötete befejezést nyert. Szerzők e kötettel Magyarország történetének a vegyes házakból származott királyok korszakát, hazai történelmünk egyik legkimagaslóbb, de egyszersmind leggyászosabb időszakát fejezi be. A kötetet záró füzet mellé van adva a címlap, a terjedelmes tartalomjegyzék és a Il-ik kötetben foglalt 250 szövegkép és 19 műmellékletnek a jegyzéke. A 39-ik füzethez egy pazar arany- és színfényben tündöklő Corvin codex címlapja van csatolva, mely Attavante kezére vall s a Corvin codexnek megadja megbecsülhetlen, mely szintén Wodianer F. és fiai budapesti nyomdai műintézetéből került ki. A többi képek : a pozsonyi főegyház. A ferenciek templomának tornya Pozsonyban. Vörös márvánvkő-töredék Mátyás király budai palotájáról. A bártfai városház homlokzata. A haldokló szűz. A prágai szent György szobor. Oltárkép a szepeshelyi székesegyházban. Falfestmény-részlet vajda-hunyadi várban. ** A magyar nemzet története, című tíz kötetes nagy munkából (millenniumi kiadás) az Athenaeum kiadasában könyvpiacra került a 72., 73. és 74. füzet, a melyekben dr. Fraknói Vilmos, a Hunyadiak korának kiváló történetírója, folytatja Mátyás király sziléziai hadjáratának történetét, majd áttér Hunyady Mátyás házasságának, az osztrákok elleni hadjáratának, Bécs bevételének, Mátyás hadseregének, diplomáciájának stb. ismertetésére. A 72-ik füzethez műmellékletül van csatolva »Nándor-Fehérvár bevétele a törökök által« egy 1522. évből származó nürnbergi színezett fametszet után, »Hunyady János síremlékének« rajza a gyulafehérvári székesegyházban levő sír után; a 73-ik füzet rendkívüli díszes műmellékletét képezi »Victorini Commentum Super Rhretoricis Ciceronis* című Corvin-kodex címlapjának szines hasonmása. Ez a nevezetes Corvin-kodex Emich Gusztáv cs. és kir. asztalnok. Az Athenaeum r.-társaság vezérigazgatójának birtokában van. Ugyancsak a második műmellékleten Cserna Károly remek rajzában látható »Vajda-Hunyadvára a lovagteremmel «. Egyes füzet ára 30 kr. Kapható Minden hazai könyvkereskedésben. Előfizetés negyedévre (12 füzet) 3 frt 60 kr. félévre (24 füzet) 7 frt 20 kr. ** Az 1848/48-iki magyar szabadságharc története című nagyszabású illusztrált munkából most jelent meg a 60-ik füzet, a melyben Gracza György az osztrák és magyar seregek első döntő ütközetét: a kápolnai csatát beszéli el több szemtanú feljegyzése alapján. Az elbeszélés keretéből, mint egy szobormű, úgy domborodik ki Görgei fontorkodó jelleme. A füzet illusztrációi ezek: Nyolc lap Tassy Béla olmützi emlékkönyvéből. Pünkösdi Gergely, honvédőrnagy, Bem hadsegédjének arcképe. Czillich honvédezredes. Olasz gunykép 1849-ből. E G Y HÁ Z. Evangéliumi szövetség alakítását mondták ki a »Kis Tükör« olvasói azon az összejövetelükön, melyet 1896. május 14-én Budapesten tartottak. Az érdekes összejövetelen az ország minden részéből mintegy 200-an voltak jelen, legtöbbnyire a földművelő és iparos osztályhoz tartozók sorából. De volt néhány lelkész és tanító is. Az összejövetelt istentisztelet előzte meg a Kalvin-téri templomban, hol dr. Kecskeméthy István fel. szerk. hatalmas prédikációt tartott a megjelentekhez. Az összejövetelen, melyet Kutas Bálint török-szentmiklósi lelkész imája után Szöts Farkas főszerkesztő alkalmi beszéddel nyitott meg, dr. Szabó Aladár tartott rövid felolvasást, melyben »Teendőink « cím alatt azt fejtegette, hogy nekünk buzgóbbaknak kell lennünk mind a keresztyén hitben, mind a ker. cselekedetekben, a mit főleg az által érhetünk el, ha 1-ször a bibliát és a vallásos iratokat gondosabban terjesztjük és szorgalmasabban olvassuk ; ha 2-szor az ifjúság keresztyén nevelését a családban, az iskolában s az e végből 50*