Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-03-22 / 12. szám

változatos tartalmú műre, melynek kiállítása is nagyon csinos, nem sokára még visszatérünk. Addig is felhivjuk rá a közönség, a szülők és nevelők figyelmét, kik konfir­mációi és ünnepi ajándékul bátran ajánlhatják Sántha K. »Őrangyal*-át mindkét nemű serdülő ifjúságunknak lelki­vezérül. ** A »Herczegszőllősi kánonok« 1577-iki szöve­gét hasonmásban, történeti és magyarázó .jegyzetekkel el­látva, diszes kiállításban millennáris emlékül kiadja a M. Prot. Irodalmi Társaság. A jegyzeteket Mohos Gyula tanár írja hozzá. A pártfogó tagok ingyen kapják e díszes kiad­ványt. A többi tagok (alapítók, rendesek, pártolók) ked­vezményes előfizetési áron. Előfizetési ára a Társaság tagjainak 50 kr., másoknak 80 kr. A kik a kiadványra korábban aláírtak, azok szintén kapnak egy-egy példányt. Az előfizetési pénzek a Társaság pénztárnokához (Bendl Henrik, Budapest, Deák-tér 4. sz.), vagy könyv-bizomá­nyosához (Hornyánszky Viktor, Budapest, Akadémia bér­háza) intézendők. A könyv április havában hagyja el a sajtót. ** »A magyar nemzet története« című tízkötetes nagy munkának (millenniumi kiadás) 62. és 63. füzetével a második kötet be van fejezve. Ezek a füzetek különösen azért érdekesek, mert ezekben Marczali Henrik az Árpád­korbeli művelődés történetét írja meg rendkívüli eleven­séggel és alapossággal. A »Végsző«-ban rámutat a szerző arra az óriási haladásra, a melyet a magyar nemzet a honfoglalástól számítva 400 évig tett az utolsó Árpádházi király kihalásáig. A közei 700 lapra terjedő kötethez ki­merítő tartalomjegyzék van csatolva. Ennek a két utolsó füzetnek is pompás műmellékletei és sikerült szövegképei vannak. Az egyes füzetek ára 30 kr. Előfizetés negyedévre (12 füzet) 3 frt 60 kr. Kapható a kiadó Athenaeumnál és minden hazai könyvkereskedésben. ** A »Pallas Nagy Lexikoná«nak 14.3—146. füzetei a Kermansch—Kolumbia címszavak közé eső lexikális anyagot magyarázzák. A 143. füzet elején a Kígyók II., Kolozsvármegye térképe és Kolozsvár tervrajza mellékle­teket kapjuk, tiszta és szép nyomásban. E füzet legfon­tosabb cikke mindenesetre Khina, melynek alapos tudással megírt viszonyai már azért is érdekesek, mert kiterjesz­kednek a legutóbb lefolyt khinai-japáni háború eredmé­nyeire is. A 14-4. füzet szintén három mellékletet hoz, a szövegbe nyomott számos ábrán kívül; az első a Kígyók III. táblája, a harmadik Komárom vármegye térképe, a második (szines melléklet) pedig a Kolumbácsi legyet és fejlődését mutatja be. Ebben a füzetben kiváló hely jut a Király címszónak és összetételeinek; itt végződik be to­vábbá Khina, melynek nyelvét és irodalmát Kégl ismer­teti. A 145. füzet Kongó állam legújabb térképét, Kon­stantinápoly tervrajzát és igen szép fekete nyomásban a Korállok különféle változásait adja mellékletül. Ez a füzet hozza a két Kisfaludy életrajzát, meg a sok magyar Kiss életét és működését; kiválóan becses cikkek ezek, mert teljes és sok tekintetben új képet adnak arról a mozga­lomról, melyet irodalmunk e két zászlóvivője, s a szelle­mükben haladó Kisfaludy-társaság indított meg. A 146. füzet mellékletei közt legfontosabb és legszebb a Magyar korona és koronázási jelvények, mely díszes nyomásban s az eredeti színeket híven utánozva adja vissza a koro­nát, az arany almát és a jogart; ezen kívül még két melléklet gazdagítja a füzetet: Kopenhága tervrajza és a Koronák. Cikkei közül kiemeljük Kolozsvárt, mely tartal­mas rövidségében is teljes és felemelő képet nyújt arról a fontos kulturális misszióról, melyet a Királyhágón túli magyarság e végvára teljesít. E G Y HÁ Z. Az ev. református konvent f. évi rendes gyűlését április 21-re tűzte ki az elnökség. Ezzel kapcsolatban a közalap végrehajtó bizottsága április 16. és köv. napjain, az országos lelkészi gyámintézet végrehajtó bizottsága április 18-án, az egyetemes tanügyi bizottság pedig április 19-én tartja ülését Budapesten, a Lónyay-utcai főgimná­zium helyiségeiben. A budai templom fölszentelése és a lelkész beiktatása f. hó 29-én megy végbe. Az együttes ünne­pély programmját következőleg állapította meg a budapesti egyháztanács. Fölszentelő és beiktató imádság — Szász Károly. Beköszöntő beszéd —Haypál Benő. Úrvacsoraosztás — Papp Károly. Esketés — Petri Elek. Keresztelés — Mészáros Sámuel. A templom építésének története — dr. Kiss Áron. Záró imádság — Szánthó János pesti esperes. — Az ünnepélyre meghívják a miniszterelnököt, a kultuszminisztert államtitkárjával és a prot. ügyosztály főnökével együtt, a konvent világi elnökét, a székesfőváros polgármestereit és összes tanácsosait, a budapesti összes hitfelekezeti főnökségeket, a budai ág. h. ev. egvháztaná­csot stb. Az egyházi ünnepélyt társas ebéd követi. A dunántúli egyházkerület március 25-én rend­kívüli közgyűlést tart Révkomáromban. Az új püspököt, Antal Gábort ezen alkalommal erősíti meg az egyház­kerületi közgyűlés. Az ezredév egyházi ünneplése. Az ág. h. evang. egyház püspökei és felügyelői Budapesten tartott értekez­letükből a millennium egyházi megünneplésére vonatkozó­lag a következőket rendelték el: 1. Minden gyülekezetben hálaadó isteni tisztelet tartassék, még pedig városokban az országos ünnepség napjain, faluhelyeken a helyi viszo­nyokhoz mérten az országos ünnepélyt megelőző vagy követő vasárnapon. 2. A püspökök »főpásztori körlevelet* bocsássanak ki e tárgyban. 3. Az egyházkerületi felügyelők rendezzenek gyűjtést, melyből pályadíj tűzessék ki *a hazai protestantismus befolyása és jelentősége a magyar állami életre* című pályakérdés jutalmazására. 4. Az idei egyetemes gyűlés az országos ünnepnek megfelelő ünne­piességgel tartassék meg. — E megállapodás értelmében Sárkány S., Baltik Fr. és Gyurátz F. püspökök már ki is bocsátották körlevelöket, melyben kenetes és hazafias hangon buzdítják híveiket a millennium megünnepelésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom