Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-07-19 / 29. szám

esetben a revízió előtti időből való, vagy pedig az átdolgozó Földvárié, mely esetben hibásan szerepel a Némethi neve alatt. Egyebekben én is helyeslem Révész Kálmánnak dicséreteinkről az ügy tisztázása végett kritikailag összeállított sorozatát. Debrecen. S. Szabó József. A kollégium Rákóezyanum. Részlet »Az eperjesi ev. Tcer. kollégium története« című nemsokára megjelenendő mftből. (Folytatás.) A szécsénvi országgyűlésen azon megegyezésre jöttek a szövetséges rendek, hogy a vallás ügyét a három (róm. kath., ev. és ref.) vallás hívei megelégedésére barátságosan intézik el úgy, hogy a templomokat és iskolákat a lakosok többsége szerint és a régi jog tekintetbevételével fogják a három felekezet hívei közt megosztani Ezen határozat végtelen nagy örömet okozott az eperjesi evangélikusoknak, a kik azt remélni sem merték volna, a mi ennek folytán megtörtént. Ugyanis nekik ítéltetett a régi nagy német templom (a parochialis) a parochiával és az e mellett fekvő Nebest-féle házzal, az új magyar templom (mai ev. templom) és a visszaadott kollégiumon kívül még a régi iskola (ma róm. kath. elemi iskola), míg a r. katholikusok megtartották a franciskánusok templomát a zárdával, a minoriták templomát, (egy ker. ev. tót, ma gör. kath. székesegyházat) a mellette fekvő három házzal (egy közte kőből épített, kettő emeletes) parochiául. Ez a gör. katholikusok birtoka volt, de a város visszavásárolta. Hogy pedig ezen rend ne zavartassék, a szécsénvi országgyűlés határozatának végrehajtására Eperjesre kiküldött (egy ev. Görgei Görgei Imre, egy r. kath. Kellemesi Melczer János és egy ref. becskeházi Becskeházy Imre) megbízottak a fejedelem parancsából a szeptemberben tartott Széchényi gyűlés határozatának megfelelőleg átadták ezeket az illetőknek, meghagyván azon felül, hogy mivel a parochiának jövedelme az ev. papokat illeti, a város fizesse az ev. papokat; a r. kath. papnak évi 180 frtot fizessen; a kollégium által egykor bírt szőlőkre nézve pedig akként intézkedvén, hogy az azon évi (1705.) termést a róm. katholikusok szüreteljék le, de ezentúl azok a kollégiumot illetik. Ezen hivatalos átadási okmány kelt Eperjesen 1705. okt. 22-én. Az átadás megtörténvén, az evangélikusok fényes hálaünnepet ültek. Ezt a gyökeres birtokcserét Ruby József (i. m. 23 s. k. lapjain) eképen beszéli el: »1703. aug. 27-én a városban azon hír terjedt el, hogy II. Rákóczy Ferenc hadai 11 zászlóaljjal Varannóra jöttek és már aug. 28-án reggeli két órakor Rákóczy hadai a szomszéd Soóvár és Harság községekből a lovakat mind elhajtották. Eperjes és ugyancsak Soóvár legelőiről pedig szept. elején majdnem 500 darab szarvasmarhát vittek el s még ugyanazon hónapban körülzárták a várost, mely körülzárás 1703. szep.-től 1704. dec. 4-ig, tehát 15 hónapig tartott, úgy hogy se kimenni, se bejönni nem lehetett senkinek. A minden oldalról körülzárt városban a jezsuiták az 1703/4-ik tanévet dec. 10-én nyitották meg azon szülők kívánságára, kik gyermekeikkel a vidékről ide menekültek. A tanítás máj. 14-ig folyt, mikor is a poesis és a rhetorika szétoszlott, »mert legtöbb poétának és rhetornak inkább tetszett, a harctéri, mint az iskolai por«. Ezek nemsokára egymásután átszöktek Rákóczy seregéhez, csupán kilencen maradván a városban, kik szintén »undorodtak a Múzsától*. Az itt rekedt császári lovas- és gyalog katonaság de Wilson Eduárd parancsnoksága alatt 900 emberből állott. A parancsnok megtudván, hogy Kassa őrsége szept. végén megadta magát s tekintetbe véve, hogy Eperjesen a nagy inség miatt a katonák és polgárok vitézsége csügged, maga is tisztességes megadásról kezdett gondolkodni. Azért de Wilson nov. 1-én gr. Forgács Simon kuruc tábornokkal találkozván, megállapították és aláírták a megadási pontokat. 1704. dec. 4-én a cs. katonaság kivonult az alsó kapun át Kassa felé, a felsőn meg bevonult a kuruc hadsereg Orosz Pál tábornok vezérlete alatt, de vele együtt két kocsin a protestáns prédikátorok, kántorok és tanítók. Keczer András, mint Rákóczy hadainak e vidéki parancsnoka, támaszkodva Rákóczy manifestumára, dec. 5-én meghagyja a városi tanácsnak, hogy a protestánsok részére jelöljön ki bent a városban alkalmas helyiségeket három nyelvű vallásgyakorlat tartására Minthogy a városi tanács P. Kolb superior, mint plébános intésére, hivatkozván a soproni és pozsonyi országgyűlések törvénycikkeire, vonakodék e rendeletnek eleget tenni, Keczer (ámbár ő maga katholikus) újra sürgeti rendeletének teljesítését, mert különben fegyveres erővel foglalja el a jezsuita templomot az iskolákkal együtt. Erre már kénytelen volt a város engedni és az ágostaiak: a németek részére a vendéglőt, a magyarok részére a Sárosy, a tótok részére Schubert s végre a reformátusok részére a Soós-féle házat jelölte ki. 1705. jan. 2-án Rákóczy biztosa Berthoty Ferencz Eperjesre érkezett és nem hajtván P. Koll superior tiltakozására, a kollégiumot a protestánsoknak adta át, a jezsuitáknak csak annyit engedvén meg, hogy a kollégiumi épületben lévő színházi teremből a színházi felszereléseket elvihették, mi csakhamar meg is történt, inert az összegyűjtött kath. gimn. ifjúság azonnal hozzáfogott ezen tárgyak elhordásához. P. Kolb Ker. János superior és plébános ily körülmények közt szintén nem maradhatott érintetlenül. 1705. jún. 8-án Berthotytól útlevelet kapván, melyben ki volt téve, hogy ő német és a császári örökös tartományokból származik, felszóllíttatolf, hogy Eperjest és az országot hagyja el. Itt maradt társai és a kath. nép áldásai között egy szekérkén, hat fegyveres kuructól kisérve. Lengyelországba távozott. A szécsényi gyűlésen Rákóczy akarata ellen a jezsuita rend ügye felhozatott s tagjai számkivetésre ítéltettek, sorsuk 1705-iki okt. 5-én eldöntetett. Rákóczy ezen határozatnak engedni kényszerülvén, végrehajtására még okt. 8-ról kelt részletes utasításaival biztosokat küldött az ország különböző vidékeire, a templomok, parochiák, kollégiumok és iskolák ügyeinek elintézésére. A szécsényi gyűlésből kiküldött bizottság, mely Eperjesre 1705. okt. 21-én jött, következő tagokból állott: Melczer János, itteni katholikus, Görgey Imre lutheránus. Becskeházy Zsigmond kálvinista és Krucsay egri kanonok. A bizottság legelőször az itteni jezsuiták minden ingó és ingatlan vagyonát írja össze. A protestánsok követelik s meg is kapják: a parochialis és a magyar templomot, a parochiát, a régi és az új iskolákat. 22-én felolvastatott a fejedelem rendelete és 11 óra. után a városházából kijött a bizottság, melyet Róth Mihály biró a r. katholikusok és protestánsokból álló városi tanácscsal követett. Megállapodván a nagytemplom fő ajtaja előtt, a plébános helyettest kéretik magukhoz a kulcsokkal együtt. A sekrestyés kinyitja a templomot, a bizottság bemegy s megállván a szentélyben,