Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-09-20 / 38. szám

1849. évi augusztus 9-iki temesvári csatát ábrázolja, egy 0 felsége a magyar király birtokában lévő festmény után, a füzetet még következő képek és ábrák diszítik. A trónfosztás után kibocsájtott Kossuth-bankó. — A Rákóczykard. A debreceni városháza. — Magyar címer a trónfosztás után. — Falragasz 1849-ből. — A debreceni főiskola 1848 —49-ben. Magyar címer a trónfosztás után. Kossuth az ország kormányzójául választatik meg 1849. április 14-én. Magyar címer a trónfosztás után. Folyvást előfizethetni a kiadóknál, Lampel Róbert, (Wodianer F. és fiai) cs. és kir. udvari könyvkereskedésében Budapesten, Andrássy-út. 21. sz. a. Egy-egy füzet ára 30 kr. ** Sárosmegye népnevelése az ezredik évben. Többek közreműködésével s a sárosmegyei Általános tanítóegyesület megbízásából szerkesztették Láng Mihály és Simkó Endre óvónő- és tanítóképző igazgatótanárok. 19 fénynyomatú képpel. Eperjes, 1896. Sárosmegye törvényhatósági bizottságának kiadása. Nagy 8-rét 466 lap. Ára 3 frt. — A megyei iskoláknak, a magyar kisdednevelés és népoktatás előfizetőinek és munkatársainak, tanítóknak és óvónőknek 2 forint 50 kr. Kapható Eperjesen Kósch Árpád könyvnyomdatulajdonosnál. Exegi monumentum! — mondhatják magukról a szerkesztők. Becses adalék e nagy mű hazánk közművelődési templomának fölépítéséhez. A rengeteg anyag összegyűjtésére az országosan ismert Eperjesi Széchenyikör 150 frtot, a mű kinyomatására a vármegye törvényhatósági bizottsága ezer forintot szavazott meg. A szerkesztők és munkatársak derekásan oldották meg feladatukat. Inkább anyaggyüjtemény, mint rendszeresen feldolgozott mű az egész. A jelen népnevelési állapot föltüntetése s igaz valójának rajza volt itt főfeladat. A mű részleteiből kiemeljük a következőket: Hörk J. ügyes s hiteles rajzát adja Bezik ismert Gymnasiologiája Sárosmegye népnevelésügye vázlatos történetének, méltó beosztása ez a nagy műnek. A »Sárosmegyei általános tanítóegyesület« történetét Lefkovics M.. Sárosmegye kisdednevelését, az eperjesi állami kisdedóvónőképző történetét s a magyar beszéd terjedését a megye népiskoláiban Láng M., a megyei népiskolák berendezését Fleischmanti M., az iskolai könyveket és taneszközöket Kovács .1., a jelen tanítókat Julesz L., az iskoláztatást Durst Gy., a nőegylet árvaházát dr. Horváth Ö., a koll. tanítóképzőt Simkó E., s az eperjesi gör. kath. tanítóképző egy éves múltját Kizák J., ismerteti és méltatja szakavatottam A vármegye összes tanítóinak életrajzát találjuk itt felsorolva. Nagy érdeme a szerkesztőknek s az összeállítóknak, hogy semmit se hallgattak el. Ijesztő nagy az oklevél nélküli tanítóknak a száma különösen a gör. kath. egyház kebelében. Akárhány azoknak a tanítóknak a száma, ki országos lapot hírből sem ismer s annál kevésbbé olvas. Sárosmegye nép- és közoktatása nagy múltjának, a midőn még itt a protestantismus s vele a magyarság és németség virágzott, épen nem felel meg a népoktatásnak mai sok tekintetben mizeriális állapota. Ide e tót- pápista tengerbe volnának helyükön mennél nagyobb számmal az állami népiskolák. Derék dolgot mívelt Sárosmegye törvényhatósági bizottsága, midőn e nagy mű létrejöttét elősegítette. Az érdem osztályrésze derék alispánunké: Szinyei Merse Istváné. Ajánljuk a művet az illetékes körök szives figyelmébe és támogatásába. Tanuljanak belőle azok, a kiket illet! A mi tanulságunkra Íratott meg az is! A szerkesztők önzetlen hazafias fáradozása megérdemli azt. Dr. Szlávik Mátyás. E G Y HÁ Z. A dtinamelléki ref. egyházkerület közgyűlése október hó 17-én délelőtt 10 órakor fog Budapesten az ev. ref. főgimnázium nagytermében összeülni, a szokott módon megnyittatni s tárgyalásai megkezdetni; 18-án, vasárnap, a megválasztott új rendes lelkészek ünnepélyes felavatása lesz a Kálvin-téri templomban; 19-ótől kezelve naponként 9 órakor kezdetnek a rendes ülések; 21-én (esetleg 22-ón is) délután 4 órakor a bírósági ülések. A közgyűlést megelőző napokon, még pedig 13-án (kedden) az első, 14-én a második lelkészképző vizsgálatok tartatnak a theologiai intézet vizsga-termében; 15-én és 16-án — a theologiai ülésteremben és a gimnáziumi nagy. és könyvtár-teremben megosztva — a theol. választmány, a fő-, közép- ós népiskolai bizottságok tartják üléseiket. A többi bizottságok ülései idejét a közgyűlés fogja meghatározni ós kitűzni. — Az egyházkerületi elnökség. A dunántúli református püspök beiktatása. Antal Gábor dunántúli református püspököt nagy ünnepségek között vasárnap iktatták be Pápán. A beiktatási ünnepen jelen voltak: Szász Károly és Kiss Áron református püspökök, Darányi Ignácz gondnok, azonkívül számos országgyűlési képviselő és vidéki notabilitás. A beiktatási szertartás délelőtt folyt le a pápai templomban Kis Gábor pápai lelkész rövid imája után Szász Károly püspök mondott hosszabb beszédet, melynek végén kezét az előtte térdelő új püspök fejére téve, Isten áldását kérte annak működésére. Végül Antal Gábor tartotta meg beköszöntő szónoklatát és a szertartás néhány templomi énekkel bevégződött. Az új püspök ezután a templomban számos deputációt fogadott. A tiszántúli reform, egyházkerület nevében Kis Áron, a dunántúli ev. egyházkerület Gyurácz Ferencz evangélikus püspök, a pápai református főiskola nevében Darányi és Gzike Lajos, a kurátorok nevében Boné Géza, Komárommegye nevében Sárközy főispán, Veszprémmegye nevében Véghelyi Dezső alispán és végül a római katholikus hitközség nevében Sült József üdvözölte a beiktatott püspököt. Délben 200 terítékű lakoma volt, számos felköszöntővel. A felső-zempléni evang. reform, egyházmegye őszi rendes közgyűlését Kolbásán tartotta Fejes István esperes és Bernát Elemér egyházmegyei gondnok kettős elnöklete alatt. Az esperesi jelentésből kitűnt, hogy az egyházmegye még most sem rendelkezik minden népiskolájában kellő tanerővel. Kis-Ráska és Kólbása egyházak 1600—1600 frt tőkés segélyben részesültek. Abara hit-