Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-02-09 / 6. szám

gató a vidéki kisebb ref. gimnáziumok emelésén buzgón és sikerrel működött. Mint igazgatónak a rend és pontosság voltak irányelvei. Mint tanár a tankönyvirodalmat két ma is használt művel (latin nyelvtan és számtan) gazdagította, Utóbbi időben anyagi zavarai miatt kemény támadást intéztek ellene és a törvény s a nyilvánosság előtt is meghurcolták. Ez a körülmény sodorta a tragikus halaiba. Özvegyet és öt gyermeket hagyott hátra. f Reinkens József Hubert bonni ó-katholikus püspök meghalt jan. 4-én. 1821. március 1-én szül. Burtscheidban Aachen mellett. Ez utóbbi helyen sokáig gyári munkás volt, míg a gimnáziumba léphetett. A theologiát és filozofiát Bonnban végzé. Miután 1850-ben Münchenben elnyerte a theologiae doctoratust., Boroszlóban habilitáltatta magát és itt 1857-ben nevezték ki rendkívüli tanárnak. Az infallibilitási dogma meghozatalakor Döllingerrel, Schulteval. Fridrichhel és Michaelissal azok élere állt, a kik a dogma behozatalának ellenszegültek. Egyik szerkesztője volt ő is a vatikáni zsinat ellen 1870. aug. 27-én megjelent nürnbergi nyilatkozatnak. Számos egyházjog és egyháztörténelmi tudományos és népies irataival mutatta ki a dogma helytelen és tarthatatlan voltát. Mikor a Münchenben tartott (1871. szept.) ó-katholikus congressus kimondá az elszakadást, néhány ó-kath. gyülekezet alakult, a melyek az Utrechti érsek alá helyezkedtek. Beinkens ekkor nagy körútat tett, melyben párthiveit buzdítá. A második 1872. szept. havában Kölnben tartott congressus az ő javaslatára elfogadta, hogy az államhoz forduljanak az igazi katholikus egyház elismeréséért és hogy egy bizottság küldetnék ki, a mely az egyház reconstruálását püspökválasztással kezdené meg. Á bizottság 1873. évi júniusban Kölnben jött össze, a mely miután a Schulte által benyújtott alkotmány tervezetet elfogadta, a választáshoz fogott A delegáltak egyhangúlag Beinkenst választották püspökké. A hivatali esküt 1873. október havában tette le a porosz kultuszminiszter kezeibe. Székhelyévé Bonnt tette. Ő vezette az azóta tartott zsinatokat és az ó-katholicismus ügyét szóval és írással eredményesen védte. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. Mitrovics Gyulát a kiállított esperesi consensus alapján e hó 6-án tekintélyes küldöttség hívta meg debreceni papi székébe. Mitrovics még e hó folyamán elfoglalja lelkészi állását, minekfolytán Sárospatakon az ő theol. tanári tanszékét a második félévre ideiglenesen töltik be. — Dr. Bartók Jenő, debreceni ev. ref. főgimnáziumi segédtanár e hó 3-án az űjszövetségi görög nyelvből és exegesisből docensi vizsgát tett Debrecenben, még pedig oly szép sikerrel, hogy a próbaelőadás tartásának mellőzésével promoveálták. Debrecenben Bartók állott először theol. docensi vizsgálatra. Üdvözöljük! — Hazslinszky Frigyes eperjesi kollégiumi tanár és hírneves botanikus nyugalomba vonult, még pedig 1600 forinttal, mely összeget már a felekezeti tanárok életbeléptetett űj nyugdíjintézete szolgáltatja az érdemes tudósnak. * Vallási statisztika. Keane A. H. számítása szerint az egyes vallások hívei milliókban számítva így csoportosulnak: Keresztyén van: 348'3, Ázsiában 195, Afrikában 5'1, Amerikában 116, Ausztráliában 4, összesen 492 9. Ezek közt római katholikus: Európában 156, Ázsiában 8*5, Afrikában P2, Amerikában 57, Ausztráliában 0 9, összesen 223"6. —Protestánsok: Európában 86, Ázsiában 10, Afrikában 0'8, Amerikában 59, Ausztráliában 3'1, összesen 149'9. Görög-keleti: Európában 92, Ázsiában 6, Afrikában 0 03, összesen 98"03. — Örmények, malchitok, koptok, abessziniaiak és más keresztény szekta: Európában 14'3, Ázsiában 4, Afrikában 3, Ausztráliában 003, összesen 2L'33. — Zsidók száma: Európában 5"5, Ázsiában 0 26, Afrikában 0'43, Amerikában 030, Ausztráliában 0'015, összesen 6'5. —Mohamedánok: Európában 575, Ázsiában 160, Afrikában 40, Ausztráliában 0T5, összesen 205'8. — A hinduk és shikek száma 207"4. Buddhistáké 430 millió. — Pogányok száma: Ázsiában 15, Afrikában 125, Amerikában 14, Ausztráliában 16, Európában 0'02, összesen 155 6. A mohamedánokra, hindukra, buddhistákra és pogányokra vonatkozó számok csak nagyon hozzávetőlegesek. Mindössze tehát 493 millió keresztyén áll szemben 1006 millió máshitűvel. * Sz. Nagy Károly jubileuma. Január 28-án ünnepelte a debreceni ev. ref. egyház nagynevű kántorának, Sz. Nagy Károlynak 50 éves jubileumát, a kit találóan nevezett az ünnepély egyik szónoka, Kovács Lajos tanítóképezdei igazgató »magyar Goudimelnek*, mert az ő művészi zsoltárdallamai évtizedek óta ezer meg ezer prot. templomban hangzanak. A kitűnő zeneművész ünnepeltetése a presbyterium díszközgyűlésével vette kezdetét, melyet Kiss Aron püspök, maga is hires énekes és költői lélek egy meleg sziv átérzett szavaival nyitott meg és indítványozta a jubiláns meghívását. Ennek megtörténte s a lelkes éljenzések lecsillapulta után Simonffy Imre, polgármester s főgondnok üdvözölte a jubilánst a presbyterium részéről szép beszédben. Azután Némethy Lajos lelkész megkapóan ecsetelvén az ünnepelt férfiú érdemeit, átnyújtotta neki a presbyterium ajándékát, egy művészi kidolgozású ezüst lantot. Majd a küldöttségek következtek: 1. a főiskola tanárkara, melynek nevében Kovács Lajos üdvözölte remek beszéddel; 2. a zenede, melynek megbízásából Sesztina Lajos tartott üdvözlő beszédet; 3. a debreceni tanítótestület, szónok, Dávid Mihály elnök; 4. a városi dalegylet, szónok Márk Endre7

emléktárgy: a jubiláris megfestett arcképe, melyet szimbolikus jelvények környeznek. A zenede ajándékát: ezüst tálcán ezüst serleget és egy élővirág koszorút, a virágok bájos testvérei, három szép leány adta át, s az egyik közülök még verssel is felköszöntötte az ifjú lelkű ősz tanárt. A díszközgyűlést Kiss Áron zárta be. Délután a zenede rendezett az ünnepelt tiszteletére hangversenyt, melyen főként a jubiláns méltó fia, ifj. Sz. Nagy Károly, budapesti orgonista zenetanár ragadta el a közönséget egy saját szerzeményét interpretáló művészi játékával. * Fejér vármegye millenniumi árvaháza. Székes-Fehérvárról írják nekünk febr. 3-iki kelettel a következő szép levelet: 1894. február havában Fejérmegye egy bizottságot küldött ki egy javaslat készítésére, hogy a megye miként ünnepelje meg méltóan hazánk ezredéves ünnepét. A fejérvári káptalan egyik kitűnő tagja azt indítványozta, hogy egy művészi értékű történeti kép készítése által ünnepeljük honalkotásunk ünnepét. Egy vallásosságáról híres gróf azt indítványozta, hogy készíttesse el a megye szent István királyunk szobrát. Ezek felett folyt az érdemleges