Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-12-20 / 51. szám

Nehéz volna megmondani micsoda büntetésre méltó volna az olyan ember, a ki (bátór, akármicsoda valláson volna) a maga symbolikus könyvétől erőszakosan megválna. Az bizonyos, hogy az elsőbb ker. ekklésiákban az ilyen embe­rek traditoroknak tartattak, és azért ha Prédikátorok vol­tak, degradáltattak, mások másképen büntettettek, sokszor excommunikáltattak is). A dunamelléki Superintendentia régi jegyzőkönyvéből I. kötet 345., 349., 685—699. lap. A Káté ezen apologiája az előljegyzett időben nem adatott, be az udvarhoz, valamint a rendeletnek végrehaj­tása is a porosz háború miatt elmaradt (régi sup. j. k. T. k. 704 1.). Földváry László, váchartyáni lelkész. IRODALOM. ** A mi a vallásban változó és maradandó. Irta Féterfi Dénes, felolvastatott a Budapesten tartott nem­zetközi unitárius konferencián. Kolozsvár, 1896. Különle­nyomat a Ker. Magvetőből. — 14 kis nyolcadrétü lapra , terjedő, szépen írott értekezés. Szerző szerint a változás a vallásban »kiterjed az összes vallási képzetekre, fogal­makra, a vallásos gondolkozás minden megnyilatkozására, kifejezéseire, az egész vallás ismereti részére*. »Az embe­riség vallási történelme e változásoknak a képe«. »A hit­formák, a hitnézetek, a vallási gondolkozás kifejezései vál­toznak*. Ez világos, bár nem elég helyes beszéd, de a foly­tatása és a vége már ködbe vész. »A vallások változnak, de a változásokban magukkal viszik a maradandót. A mely változatok a fejlés fölfelé való vonalába esnek, azok a vallásban a maradandót jelzik. A mit a változások a Szellemi Igazsághoz való közeledésben, a tisztább szellemi látásokban adnak, az a vallásban a maradandó. Az Isten­eszme valódi fénysugarai, s maga a vallási, szellemi viszony, a szent aspiratiók és az isteni élet, ez a mi a vallásban maradandó*. Ez már homályos határozatlan beszéd. Krisz­tus nem így tanított bennünket. Ő azt mondta: Az égés a föld elmúlnak, de az én beszédeim soha el nem múlnak. A keresztyén egyház azt tanítja: Az Isten igéje mindörökké megmarad. Nos, t. unitárius testvér, ez a vallásban a maradandó. ** A Theologiai Ismeretek Tárából, melyet töb­bek közreműködésével Zoványi Jenő theol. m. tanár, tiszaföldvári lelkész szerkeszt, megjelent a VlII-ik füzet, mely az Isten és Katharosok címszók közötti anyag ki­dolgozását közli. Nagyobb cikkei: Iszlám, János apostol, Jansenismus, Jézus Krisztus, Jezsuita-rend, Kálvin stb. A cikkek kidolgozása gondos, az irodalomra kellő figyelem van fordítva, a magyar tárgyakat szépen kidolgozzák, a magyar vonatkozásokat dicséretesen kiemelik. Ezek a munka jó oldalai, melyek irodalmi értéket kölcsönöznek a műnek. De gyengéi is vannak. Nem egyöntetű sem a lelke, sem a teste ennek a munkának. írói közül a szerkesztő és Rácz Kálmán a theologia szélső baloldalát képviselik s a bibliai cikkekben oly modernismust hirdetnek, melylyel a hitet egyáltalában nem, a tudományt pedig fonákul építik. Dr. Antal Géza és dr. Tüdős István sokkal konzer­vatívabbak, helyesebbek, de Antal, ki a hittani és vallás­bölcsészeti cikkeket írja, gyakran homályos és nagyon nehézkes. Van észrevételünk a könyv terminológiájára is. A római kath. egyházat és a római katholicismust állandóan katholikusnak, katholicismusnak írják. Ez nagy dogmatikai és egyházjogi hiba. Katholikusok (csak nem »római«) vagyunk mi. mindkét hitvallású evangélikusok is; katholikusok a görögkeleti keresztyének is, mert mind­annyian valljuk: Credo unam sanctam catholicam eccle­siam. Azért, mert a pápás theologia kizárólag magának foglalja le s a felületes zsurnalisztika széltében így hasz­nálja a »katholikus«, »katholicismus« neveket: tudományos theologusnak és öntudatos keresztyénnek nem szabad erre a veszélyes útra tévedni, mely a pápások nyelvén azt jelenti: ők az egyház, mi csak felekezet vagyunk. Nem, ezt soha el nem fogadhatjuk, mert mi is tagjai vagyunk az egy és közönséges (catholicus) egyháznak. Legtöbbet érnek a magyar egyháztörténeti cikkek, melyeket maga a szerkesztő ír ; és legtöbb szó fér a bibliai cikkekhez, melyek Rácz Lajos neve alatt jelennek meg. Az ötíves füzetekben megjelenő mű előfizetési ára 6 forint, mely a szerkesztőhöz, Tiszaföldvárra küldendő. ** Böngérfi János ifjúsági irataiból ismét kaptunk négy darabot. 1. Böngérfi bácsi képeskönyve, kis gyermekek részére. Csinos versikék, apró történetkék gyűjteménye, melyek mindenikéhez szemléltető képek járulnak az értelem vilá­gosítására. Előnye a könyvnek, hogy jó magyarsággal van írva s közleményei a kicsinyek értelméhez vannak szabva. A színezett képek is elég jók benne. Kicsiny, 5—8 éves gyermekeknek való. Az ára nincs rá írva. 2. Messze-messze napkeleten, és Még az Óperenciás tengeren is túl 7—10 éves gyermekeknek való mesés­könyvek. A két könyv tartalma ugyanaz, mi a múltkor ismertetett >Hegyeken, völgyeken áltaU című nagyobb meséskönyvé. A mesék első fele az egyik, másik fele a másik könyvbe van beosztva. Szerkezetökről, modorukról tehát épen azt mondhatjuk, mit a nagyobb meséskönyv­ről mondottunk. Áruk nincs jelezve. 3. Az állhatatlan herceg, történeti elbeszélés több képpel, 12—15 éves gyermekek számára. Álmos herceg állhatatlanságát. Kálmán király elleni többszörös lázadá­sát és kegyetlen meglakolását beszéli itt Böngérfi érde­kesen, szemléletesen, könnyen folyó magyaros stylusban. A történetet sikerült képek teszik szemléletesebbé. Mind a három, illetve négy könyv ifj. Nágel Ottó budapesti könyvkereskedőnél jelent meg. Kiállításuk, nyo­másuk, kötésük szép tiszta. Karácsonyi ajándékul bátran ajánlható jó könyvek. ** Esketési beszéd, vegyes párok egybekelése al­kalmára írta és Kecskeméten 1896. július 26-án elmondta Dömötör Bertalan tassi ref. lelkész. — A Kecskeméten, Tóth Lászlónál nyomtatott csinos füzetben tartalmas al­kalmi beszéd lendületes elő- és utófohász van. Érdemes az elolvasásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom