Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-12-20 / 51. szám

ámde sok és népes egyház áll fönn mellette és rajta kívül s hívei nemcsak a püspökválasztásba be nem folynak, de még a papválasztásba sem. Amazokat a parlament, emezeket a kegyúr nevezi ki. Még az isteni tiszteleteknél használt imák szövegét is a parlament állapítja meg! Az új primás tett ugyan a napokban egy laikusokból álló conferencia előtt olyan forma kijelentést, hogy igyekezni fog bizonyos visszaéléseket megszüntetni. Különösen a lelkészi állások botrányos adás-vevését. Ámde ez az igéret nem tudja a kedélyeket megnyugtatni. Mert az általa jelzett módozat tulajdonképen a püspöki jogokat növelné, a kegyurak jogának megnyirbálásával. Mivel szerinte a népnek semmi szava sincs a lelkészválasztásnál. De Angliának sincs ám szüksége a püspöki hatalom növelésére ! így a szükséges egyházi reformok keresztülvitelére más mód nincs, mint az egyháznak az államtól való teljes szétválasztása. Az oxfordi egyetembe, a puseysmus fészkébe a jezsuiták immár benyomultak. Az angol egyetemek tudvalevőleg sok és gazdag alapítványokkal ellátott College-ek tömegéből állanak. A jezsuitáknak is van már ott egy college-ük Norfolk herceg jóvoltából. De a tanításuk megkezdése nem ment egészen simán és zavartalanul végbe. Stirling Károly nevű lelkész a mult héten felolvasást tartott ellenük e címmel: »A jezsuiták és eredetük, elveik, tetteik, céljaik*. A felolvasás végén nyilvánosan tartandó vitára hívta ki a jezsuitákat. Még nem tudjuk, vájjon elfogadták-e a kihívást ? A most Angliában időző, jó öreg Chiniquyt valami páter Begue nevű róm. katholikus pap megtámadta a lapokban közölt e mondása miatt: »Midőn még a római egyházhoz tartozott breviariumjából naponként elimádkozta ezt az imát: >Mária, te vagy a bűnösök egyedüli reménye*. A nevezett pap 150 font sterlinget ajánlott föl Chiniquynek, ha állítását be tudja bizonyítani. Ő pedig a kihívást elfogadta azzal a helyreigazítással, hogy valósággal csak azt mondotta: a kérdéses szavak benne vannak a breviárium azon részében, melyből a róm. kath. papnak naponként kell olvasni. Chiniquy november 15-én meg is jelent Obanban, a pap lakhelyén, felolvasás tartása végett. A páter is megígérte, hogy ott lesz a breviáriummal. Meg is jelent a szorongásig megtelt felolvasó teremben. A vita tárgyát képező szavakat csakugyan megtalálták a szeptember 9-ére rendelt breviáriumban. Páter Begue azzal állt elő, hogy ama szavak nem úgy szerepelnek, mint ima, hanem csak szent Ágostonnak oda felvett prédikációjában fordulnak elő és egy évben egyszer vagy legfeljebb kétszer olvasandók. Végre is hosszú szóváltás után a páter e szavakkal felugrott: »Jó éjt kívánok, a 150 fontot nem kapja meg«. Pedig Begue a fogadást elvesztette. Mert a kérdés nem azon fordul meg, hogy egy évben egyszer, vagy kétszer fordulnak-e elő ama szavak: hanem, hogy benne vannak-e a breviáriumban ? És jelenlétük tényleg igazolja, hogy a római egyházban Mária tisztelete sarkalatos tantétel. Igazán különös, Angliában a róm. kath. papok le akarják tagadni Mária tiszteletét, a magyarországiak meg ugyancsak terjesztik A ki nem hiszi, olvassa el Vaszary millenniumi főpásztori levelét. Madagaszkárból szomorú, a protestáns közszellemet felrázó hírek érkeztek Angliába. Az itteni ifjú protestáns keresztyén egyházat veszély fenyegeti. A háború hevében felül került pogány párt nagy dühvel üldözte a bennszülött keresztyéneket. A francia uralom ugyan helyreállította a rendet, a vallásszabadságot kikirdette és őszintén igazságos is akar lenni, azonban a nagyhatalmú jezsuiták az angol misszionáriusok munkájának megsemmisítésére törekesznek. A tőlük függő alsóbb hivatalnokok segélyével terrorizálják a protestánsokat, erőszakkal akarják őket pápistákká tenni. Sok helyen elszedték templomaikat az alatt az ürügy alatt, hogy azok középületek s a tartományok főnökei nekik adták át. Segíti Őket e manipulációkban az a körülmény is, hogy a francia főhatóságok gyanakodva nézik az angol hittérítőket. Bennök politikai ügynököket vélnek látni. De ugyané főhatóságoknak becsületükre válik, hogy kijelentették, miszerint a jezsuiták operációit nem szanktionálták s már több templomot vissza is adtak a protestánsoknak. Mégis félni lehet attól, hogy a malagaszok protestáns egyháza megpróbáltatásoknak néz elébe, mivel a pápás érzelmű francia közvélemény nyomása alatt a kormány nem szolgáltathat nékik minden esetben igazságot. Chr. W. után a—s. RÉGISÉGEK. Adalék a Heidelbergi Káté történetéhez. A Heidelbergi Káté nálunk Magyarországon 1567-ben symbolikus könyvül fogadtatván el a reformátusok által, annak kinyomaíása mindenkor és mindenütt, hol és midőn a szükség kívánta, minden akadály nélkül történhetett , egész a mult század közepéig. Az ÍÍ547-ik év szeptemberit 22-én azonban a helytartótanács egy rendeletet bocsátott Debrecen város tanácsához, melyben a Káté összes található példányainak konfiskálását, s a helybeli könyvnyomda szabadalmának fölterjesztését parancsolja meg. A rendelet következő: Prudentes ac Circumspecti, nobis honorandi! Per Typographiam in gremio liberae ac Regiae hujus Civitatis Debrecinensis existentem Liber quidam, cui titulus: Ckristianus üatechismus, in duplici editione, Authoribus Francisco Miskolci et altero Francisco Szárászi imprimi consvevit; circa quem praevio modo Debrecini impressum Catechismus in principiis licet Helveticae Confessionis subsistentem professionem tamen suam cum gravi injuria Religionis Catholicae, hanc quippe Idololatriae, $um in adoratione S. Santissimae Eucharistiae sacramenti, cum in veneratione Imaginum condemnantem ac proponentem, sacratissima$\ sua^ Caesareo Regia Majestas clementer resolvit: ut omnia antelati Catechismi exemplaria, sive in Typographia, seu apud Librarios reperibilia medio liberae ac Regiae hujus Civitatis Magistratus illico confiscentur.