Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-12-06 / 49. szám

fictio! Az 1893. évi őszi gyűlésen a népiskolai ügyben ismét hanyatlás mutatkozik; mulasztanak! 1894. tavaszi közgyűlésen már tömött iskolákról szólanak. A szatmárnémeti főgimnáziumban a vallástanár és a többi tanárok között, némi illetékességi és accidentiális ügy miatt, sajnos, viszály keletkezett, melyet az egyházkerület intézett el. E gimnázium is államsegélyre szorult, melyre annyival inkább jogosult: mert hiszen Mária Terézia alatt épen a magyar állam fosztotta meg Berencze nevű falujától, melyet Rbédey Ferenc erdélyi fejedelem hagyott neki. A protestáns féltőbb leányiskola is némi rázkódáson ment keresztül. Az intézet IV. osztályúvá zsugorodott össze. Az anyagi ügyeket a mi illeti: dacára az 1893-ki nagy árvíznek, haladás konstatálható. A belhivatalnoki fizetéseket is — az esperesi 1893 ki jelentés szerint, dicséretes buzgósággal teljesítették. A szerző mind a mellett gyökeres orvoslást sürget: felszaporodott közterhek, hanyagság, rosszakarat, a terhek egyenlőtlen megosztása és a szegénység, azok a sürgető okok, melyek a lelkészi és tanítói fizetések más alapra fektetését követelik. Ez a fizetésügy, magam is állítom, egyházunk Achilles-sarka. Gyámintézetek. A lelkészi gyámintézetnél haladást konstatál, bár nem nagyot. A tani'ói gyámintézet nehéz viszonyokkal küzd; osztaléka majdnem alamizsna számba megy. A Függelékre ki nem terjeszkedvén, megemlítjük még, hogy az egyházmegye egyes gyülekezeteinek rövid története 1875—1894 cím alatt — abce rendben — 66 kis monográfiát ad a következő rovatok alatt: I. Lelkészek. II. Tanítók. III. Belhivatalnoki fizetések. IV. Templom, úrasztali készletek. V. Egyházi és iskolai épületek, ingóságok, ingatlanok. V. Népesség. Ezen kis monográfiák ismertetésére nincs időnk, de ezek is igen érdekesek. Végül egy »Utóijáró beszédben* elmondja szerző műve keletkezésének történetét. Kijelenti, hogy törekedett a történeti hűségre; nem törődött azzal, hogy netalán egyesek neheztelését vonta magára. Én elismeréssel vagyok a szerző iránt, s bár a sötét szinek sok helyt bánatos érzelmeket keltettek bennem: de nem esem kétségbe! A mely nép a szakadatlan árvizek, jégverések, rossz termés, tűzvész stb. dacára is annyi terhet hordva csak így is meg tud állani: annak jövendője van! Elismeréssel vagyok a lelkészek és tanítók iránt is. Oly szűken fizetve nincs egy hadsereg sem, mint ők és mégis vitézkednek! A magyar állam elvégre kell, hogy igazságos és ne mostoha legyen a specifice magyar egyház szolgái iránt is! Patrióta. BELMISSZIÓ. Keresztyén ifjúsági egyesületek. Az amerikai keresztyén ifjak egyesületének működésére vonatkozó adatokat lapozom. Annak a bámulatos munkának eredménye tárul föl előttem, mely nem egészen egy félszázad alatt oly sokat tett a nagy Unió fiatalsága erkölcsi színvonalának emelésére. Suliivan, egy hajóskapitány alapította meg az első ilyen társaságot Bostonban, 1851-ben. Példáját követték mások is; 1895-ben Észak-Amerikában az ifjúsági egyesületek szövetségébe 1448 ilyen egylet tartozott 263,298 taggal, ingatlan vagyonuk értéke meghaladja a 45 millió forintot s ugyanez évben a kiadás túllépte a 2 % millió dollárt. Ezek a számok eléggé beszélnek, eléggé mutatják, mily hálás volt az a mező, melyen Suliivan indította meg a munkát. Eleinte e társaságok szigorúan vallásosak voltak. Máig ebből egyetmást engedtek, de a keresztyén irányt mindezideig megtartották. E mellett behatoltak a társadalom különböző rétegeibe és igyekeznek a fiatalságnak nem csupán lelkére hatni, hanem testi nevelését is ebben az irányban mozdítani elő. így támadtak aztán a különböző kategóriák: azok a társaságok, melyek vasúti alkalmazottak részére létesültek s a melyeknek felvirágzása nem kis mértékben a Vanderbilteknek és más vasúti királyoknak köszönhető, dacára annak, hogy ezek közt a gyorsan meggazdagult emberek közt sok a kevéssé vallásos, mert ezek is kénytelenek voltak belátni és elismerni, hogy a munka, melyet e társaságok végeztek, józanabbakká, lelkesebbekké és lelkiismeretesebbekké tette a vasúti alkalmazottakat s ily módon nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az utazók biztossága emelkedett, a forgalom szaporodott, a kezelés költségei pedig leszállottak. 1895-ben 108 ily keresztyén ifjúsági szövetség létezett, a vasúti alkalmazottak részére, közel 28 ezer taggal. A kollégiumok és egyetemek számára külön társulatokat állítottak fel, melyek a nagy városok kisértései közt biztosabban megoltalmazzák az ifjúságot, mint a kaszárnyák falai és vasrácsai. Ennek köszönhető, hogy az egyetemek ifjúságának erkölcsi színvonala összehasonlítatlanul magasabb annál, a mi 20 év előtt volt. Ma 480 ily szövetség van közel 27 ezer taggal. Alapítottak külön ily társaságokat a négerek számára és most azon munkálnak, hogy Braziliában, Japánban, sőt az angolokkal egyetértve Indiában is hasonló mentsvárakat építenek az ifjúság részére. Ezen társaságok nem csupán mint klubok szerepelnek, hanem esti tanfolyamokat nyitnak a gyorsírásban, könyvvezetésben stb. Nem hanyagolják el, sőt nagyon is mívelik a sportnak különböző fajait. E mellett van olvasó- és társagló-termük, könyvtáruk és játékszobájuk. A new-yorki társaság könyvtára 40 ezer kötetből áll. Chicagóban az ottani társulat a mult évben nem kevesebb, mint 100 ezer forintot adott ki céljának megvalósítására. A mint ezekből látni lehet, a társaságok szövetsége nagy társadalmi hatalom, működése tagadhatlanul igen jótékony hatású. A társaságok nem kivannak semmit az államtól, tisztán magukra támaszkodnak és igyekeznek olyan polgárokat nevelni, a kiket ez a tudat hat át és vezérel. Ideje volna talán, hogy azt a munkát, mely itt-ott már nálunk is megindult, s a melynek sikere el nem tagadható, szélesebb körre is kiterjeszszük. Kiterjeszszük főleg az egyetemi ifjúságra,* a melyre eddig ebben az irány* A budapesti ifjúsági egyesület Szilassy Aladár elnöklete alatt főként az egyetemi ifjak köréből alakult. Csak támogatni, erősíteni, működéséhez szükséges eszközökkel kell ellátni. Pl. Bernáth 98