Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-11-29 / 48. szám

lok 12,000-en vannak. A missziói állomásokat egy-egy tanító, vagy nagyobb helyen missziói lelkész vezeti. Az ifjú spanyol evangeliumi egyház már is érdemeket szerez a közművelődés körül. Iskolákat állít, a melyeket még róm. katholikus növendékek is látogatnak (tudvalevő ugyanis, hogy a spanyol közoktatás ügye gyönge lábon áll egyébként). A prot. iskolák növendékeinek száma 3000; a 31 vasárnapi iskoláé 2000. Egyik ilyen iskolába járó szegény, rongyos gyerekeknek a helybeli róm. pap azt igérte, hogy rendes élelmet ad nekik, ha nem járnak többet a prot. iskolába, mire az egyik rongyos gyerek azt felelte: »Ha a Krisztuséi vagyunk, majd ád ő nekünk enni«. Az ilyen növendék becsületére válik iskolájának. Ez a maroknyi egyház föntart ma egy theologiai intézetet, három tanítóképezdét, három kórházat, egy gimnáziumot, három árvaházat. Az iskolákon kívül még a kolportörök szereztek kiváló érdemeket; ezek munkássága által egész egyházak álltak elő; 27 év óta dolgoznak fáradhatatlanul, eljuttatva az igét az ország minden zugába. Fuente végül azt tette hozzá, hogy tudja, miként így küzdöttünk mi (már t. i. magyar protestánsok) is, voltak nekünk is vértanúink, gályarabjaink, de íme megerősödtünk és meggyarapodtunk, mert az Úr vezérelt bennünket igéje által. Rendületlenül hiszi, hogy hazájában is így lesz; nem magában bízik, hanem az Úrban; ő majd ad eszközöket, küld munkásokat. Ennél szebbet mi sem kívánhatunk hitsorsosainknak abban a messze országban, kik buzgóságukkal, hitükkel, igazi heroizmusukkal megérdemlik teljes rokonszenvünket. Kováts Lajos. B EL FÖLD. A tiszántúli egyházkerület közgyűlése. Négy napon át, f. hó 18-tól 22-ig tartatott Debrecenben a tiszántúli egyházkerület őszi közgyűlése. Elnököltek Kiss Áron püspök és az űj főgondnok, gr. Dégenfeld József. A tárgysorozat óriási, 145 pontból álló ügyrendet állapított meg. melynek azonban némely része elmaradt, más részén pedig gyorsan, úgy szólván tárgyalás nélkül esett át az egyházkerület. A bandériális rendszer, a hogy egyházi gyűléseinket találóan nevezte el egyik lapunk szerkesztője, ezúttal is teljes mivoltában érvényesült a Tiszántúl. Első nap nagy volt a sokadalom, igazán fényes és impozáns a felvonulás. A sok ünnepi arc és ruha, ittott csillogó díszmagyar, suhogó selyempalást s vele és nyomában egy egész fekete tábor méltó bámulattal tölthette el a szemlélő közönség lelkét és büszkeséggel a prot. egyháznak minden hű fiát. Azonban az első ünnepi nap lefolyása és a főgondnoki bankett lezajlása után a közgyűlés rendkívül megfogyatkozott, az utolsó napon pedig már alig egynéhányan kongtak a gyűlés szokott helyén, a főiskola dísztermében. Hiszen — szó sincs róla — nem most volt ez így először, de az első napi, a rendesnél díszesebb és nagvobbszámú bevonulás után a következő napok üressége és csekély érdeklődés melletti tárgyalása ezúttal az eddigieknél is feltűnőbb és lehangolóbb volt. November hó 18-án gr. Dégenfeld József főgondnok ünnepélyes beiktatása, s az ezt követő Vállyi János, volt főgondnok emlékének szentelt gyászünnep miatt az egyházkerület csak arra ért reá, hogy tagjait számba vehette; gr. Dégenfeld Gusztáv, K. Tóth Antal halálát kegyeletes érzések között jegyzőkönyvében megörökíthette; Szarlta Boldizsár, szatmári esperes búcsúját meghallgathatta, a felett sajnálatát kifejezhette, s a helyére választott Biki Károly bemutatkozását szívesen fogadhatta; a különféle küldöttségeket megalakíthatta, és a tanító- és lelkészképzeítségi vizsgákról szóló jelentést tudomásul vehette. Ekkor határozta még el azt is, hogy Szabó János esperesnek Vállyi János felett tartott s nemcsak az egyház elhunyt hív fiát. hanem az általa átélt kort is tanuságosan jellemző emlékbeszédét kinyomatja és az egyházmegyéknek is megküldeti. November hó 19-én a tagok egyrésze már eltávozott s a megmaradottak is csak későn gyülekeztek. A még ezen napon megjelentek között volt az ősz Tisza Kálmán, a ki a tárgyalást a legélénkebb figyelemmel kisérte, az ügyekhez mélységes tapasztalattal és alapossággal szólt hozzá, úgy hogy a határozatokat rendesen az ő felszólalása után és értelmében mondották ki. A nagy államférfit nagy tisztelettel vették körül és a banketten megjelenése, éltetése-, felszólalása- és távozásakor oly viharos ovációkban részesítették, a minőben aligha volt még része Debrecenben. A gyűlés megnyitása után ezen a napon első sorban a megejtett tanárválasztásokra vonatkozó jegyzökönyvet olvasták fél, a melylyel kapcsolatban a már helyüket az iskolai év elején elfoglalt új tanárok: dr. Helle j Károly, Ferenezy Gyula (akadémia) és dr. Peezkó Ernő, Török Péter (főgimn.) tették le a hivatalos esküt. Dr. Helle Károly társai nevében is megköszönte megválasztatásukat s elkötelezte mindnyájukat, beszédében különösen hangsúlyozván a magyar haza és a magyar vallás iránti szent kötelességet. Ide vonatkozólag a debreceni tanári kar fölterjesztésére a gyűlés kimondta, hogy a tanárválasztások ezentúl rendszerint a közgyűlések alkalmával történjenek. Éljenzéssel fogadta az egyházkerület azon szép levelet, a melyet hozzá a millennium alkalmából a Cseh- és Morvaországban elő ev. ref. lelkészek intéztek és a mely telve van meleg ragaszkodással s jóleső emlékezettel arra a múltra, a mikor, elődeik hazánkból kivándorolva apostolok módjára gyűjtötték össze és tartották fenn ott lakó sok üldözésnek kitett hitsorsosainkat. Kiss Áron püspök megbízatott, hogy a lelkes üdvözletre az egyházkerület nevében válaszoljon. Az egyházmegyék fölterjesztései közül erőteljesebb intézkedést provokált a heves-nagykúnsági traktusnak az önkormányzati jogok tiszteletben tartására vonatkozó kérelme. Ugyanis egyes kir. tanfelügyelők kényelmi tekintetből az autonomiát negligálva utasításaikat és rendeleteiket egyenesen az iskolaszékekhez intézik. Megbízták a püspöki hivatalt, hogy e nyilt sérelem megszüntetése végett illetékes helyen zörgessen. Ugyanezen egyházmegye egy másik fölterjesztése elvi jelentőségű végzést igényelt. A mezőtúri egyháztanács elrendelte, hogy az egyházi jegyző csak azokat az okiratokat adhatja ki, a melyeknek kiadatását a presbyterium elrendelte. A presbvterium ezen végzését az egyházmegye megsemmisítette és a jegyzőt minden irat kiadására kötelezte. A túri egyház felebbezésére a kerület az egyházmegye határozatát jóváhagyta azzal a hozzáadással, hogy a presbyterium magánfelek