Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1896-11-22 / 47. szám
emlékbeszédet hallgatta meg a közgyűlés, délben pedig az űj íőgondnok által adott ebéden vettek részt a nagyszámmal meghívottak. Isten áldása legyen az új főgondnokon, kire oly nagy és sokféle feladatok várnak a legnagyobb egyházkerületünkben! A lelkész iránti szeretet szép nyilvánulásáról tanúskodnak a következő sorok. Szent-Jánoson november 15-én az isteni tisztelet végén a helybeli dal-egylet (mely tisztán földmívesekből áll), alkalmi éneklése után az egyháztanács összes tagjai, élükön Kiss Dániel fitanítóval, az Úr asztala köré sereglettek s a lelkészt maguk elé kérve, hozzá szép üdvözlő beszédet intéztek, melyben működését vázolva és hálásan méltányolva a lelkészt, egy gyönyörű bőrkötésű díszes bibliával, mellé egy hat személvű értékes ezüst asztali készlettel lepték meg, amazt az egyháztanács, emezt az egyház összes tagjai adományából. A mit sem sejtő lelkész, Szemes László, mély meghatottságában alig tudott pár köszönő szót rebegni. — Az ilyen jelenet a lelkipásztor életének legszebb pillanata s működésének legédesebb jutalma. A verseci reform, egyházból írják : Kis gyülekezetünk november 15-én úrvacsoraosztással egybekötött jubileumi isteni tiszteletet tartott a magyar kir. állami főreáliskola épületében. Ekkor volt ugyanis tizedik évfordulója azon napnak, hogy az egyház megalakult, illetőleg elvált az evang. hitközségtől, melynek akkori lelkésze (Abaffy) kereken megtagadta a református magyarok azon kérését, hogy legalább egyszer egy esztendőben magyar isteni tiszteletet tartson. Az isteni tiszteleten a többi hitfelekezetek képviselői is megjelentek. A hallgatóság sorában ott láttuk Pálffy Elemér főispánt is, ki a még ifjúkorát élő, kisded egyház ügyeit élénk figyelemmel kiséri és pártfogolja. Futó Zoltán temesvári lelkipásztor magas szárnyalású beszédben ecsetelte a nap jelentőségét, visszapillantást vetett az egyház alakulására s a lefolyt tíz esztendőre, hangsúlyozta az egyes hitfelekezetek közötti jó egyetértés szükségességét. Az úri szent vacsorában ötvenhat hívő részesíttetett. A mindinkább erősbödő református magyar egyház, az által, hogy a Versecen és vidékén élő s többnyire ideszármazott kálvinista magyarokat összegyűjti és tömöríti, nemcsak vallásos, hanem nemzeti missziót is teljésít. Az egyházat többszörös kérelmezés után most már a város is segélyezni kívánja, épen úgy, mint a többi hitfelekezeteket. A nagybányai ág. h. ev. magyar egyház templomépitési sorsjegyeket bocsátott ki, melyeket még a nyár folyamán szétküldött. Az egyház elöljárósága arra kéri most mindazokat, a kik ilyen sorsjegyeket kaptak, hogy az értük járó összeget szíveskedjenek f. év. december l-ig a nevezett egyház pénztárához juttatni. Orgona-avatás. A szerémmegyei Beska ev. ref. hitközség f. hó 8-án avatta fel ünnepélyesen az új orgonáját, mely úgy külső kiállításra és kellemes hangjára, mint kitűnő szerkezetére (kúprendszer) nézve általános tetszésben és elismerésben részesült. Az orgonát Országh Sándor és fia budapesti műorgona készítő cég készítette. Az örmény keresztyének mészárlásáról megdöbbentő adatok olvashatók dr. Lepsius könyvében, ki f. évi május s június hónapokban Arméniában utazott. lOOezer örményt kényszerítettek át a mohamedánismusra, 568 keresztyén templomot romboltak, le 228-at török mecsetté alakítottak át, 21 protestáns, 170 gregoriánus lelkészt gyilkoltak meg és 100 ezernél több keresztyént végeztek ki válogatott kinzások között a muzulmánok. A »Hajnal* most megjelent novemberi füzetében részletesen van ismertetve ez a hajmeresztő keresztyén-mészárlás, mely a Nero és Dioclecian-féle üldözéseket juttatja eszünkbe. A szerencsétlen üldözöttek felsegélésére külföldön már is százezreket gyűjtöttek össze. Németországban az Arméniában legyilkolt családfők árván maradt gyermekeit részint egyes erre berendezett árvaházakba gyűjtik össze, részint arról gondoskodnak, hogy egyes ker. családoknál találjanak menedéket. Skutariában már most elhelyeztek a Weimárból való Zimmer kisasszony vezetése alá egy sereg hazátlan árva leányt s egy másik helyen, Haskiöi-ben fiúk számára akarnak berendezni hasonló árvaházakat. Hasonló munkásságot fejtenek ki Kriszariehben és Urfaban. Azonkívül felszólítást intéztek a németországi családokhoz, hogy a kik tehetik, belőlük örökbe fogadjanak s őket keresztyén szellemben neveljék. A ki ily árva gyermeket örökbe fogadni hajlandó, az Lohmann lelkésznél (Frankfurt am Main) jelentkezzék, ki szívesen ad közelebbi felvilágosítást. — Hazánkban is megmozdult a keresztyén könyörületesség. A fővárosban Szilassy Aladár elnöklete alatt egy bizottság alakult, a mely feladatává tűzte, hogy az üldözöttek felsegélésében közreműködjék, a hazában könyöradományokat gyűjtsön s azokat külföldi összeköttetései útján az üldözöttekhez eljuttassa. Bizalommal kérjük olvasóinkat, emlékezzenek meg e szegény üldözöttekről s gyűjtsenek részökre szeretet-adományokat. Az adományokat Lapunk kiadóhivatala készséggel elfogadja, nyilvánosan nyugtatványozza s a segítő bizottság útján a szenvedőkhöz eljuttatja. Új magyar egyház Amerikában. Chicagóban és környékén mintegy 5—6000 magyar ember él, a kiknek jelentékeny része református. Ezek most megtették az első lépéseket a gyülekezeti tömörülésre, annyival inkább, mert meg van részükre igérve nemcsak az ingyen templomtelek, hanem pénzbeli segély is az angol hittestvérek részéről. A gyülekezeti szervezkedést Harsányi S. clevelandi ref. lelkész vezeti, ki valószínűleg első lelkésze is lesz az alakuló gyülekezetnek. A chicagói egyház létesültével immár 8-ik magyar ref egyház alakul Amerikában, a melyek mindmegannyi oltárai egyúttal a magyar hazafiságnak és a magyar nemzeti eszméknek. ISKOLA. A »Mária Dorothea-Egyesület* működéséről érdekesen számol be az a kis évkönyv, melyet Badnay Jenőné titkár szerkesztett nagy szorgalommal. Az 1890—1895 évek közti élénk tevékenységet ismerteti, a mi bárkit meggyőzhet arról, hogy a nőnevelés s a tanítónők segélyezése terén páratlan buzgóságot fejt ki ez az egyesület. Az ő kezdeményezésére keletkezett a »Szabad Lyceum<, majd utóbb a »Nőképző-Egylet« háztartási szaktanfolyama, külön tanítónői szakosztály alakítása; az ő lelkes kitartásának lett