Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-02-02 / 5. szám

TÁRCA. Oltári ima. Elmondatott a komáromi ág. ev. lelkész beiktatásakor 1895. nov. 10. Gondviselő Atyánk, hatalmas nagy Isten, Ki mint világ Ura, trónolsz: egeidben! Csudálva szemléljük örök utaidat, S elfogja szivünket hitteljes áhítat. Ha kegyelmed napja egy kevés ideig Bús fellegek mögé néha elrejtezik : Nagy irgalmassággal derítesz fényt újra, Hogy régi fájdalma a szivet ne dúlja. Im e szent Sionnak testvéri két vára Egymásután ébredt lesújtó mély gyászra. Elszólítád, Uram, a hű őrállókat, Beszédes ajkuk már a néphez nem szólhat. De a vérző sebet, melyet kezed nyitott, Idők forgásával Te meg is gyógyítod, ím az egyik testvér özvegyi mély gyásza Ünnepi örömnek enged helyet mára. Nem hagyád a népet, a mely el nem pártolt, Alkalmas időben küldél nekik pásztort. Keserüléd, Atyánk, ezt a sokaságot, Mely újra már lelki eledelre vágyott. Mint az aratásnak hű és gondos Ura, Új munkást fogadál, mert sok a gabona. Az elhagyott berek benépesül megint, Pásztort küldél belé a nyáj szive szerint. Te vezérléd össze szivöket, nagy Isten, Hogy legyenek egyek szeretetben, hitben. És kiknek vezére mindeddig Te voltál, lm megjelennek ma, Atyánk, oltárodnál. Forrón esdve kérik, áldd meg a szent frigyet, Melyet egyházával köt ma ifjú híved. Legyen e nap, mely őt vezérré avatja, Boldog jövendőnek születése napja. Te helyezéd sorsát, Uram, kies helyre, Szép örökségét, add, még többre növelje. Hegyen épült város, melyet reá bizál, Ne engedd lankadni a hit munkáinál. --Lelkesítse szivét az ősök emléke, Kiknek ez őrhelyen hullott verejtéke, E templom köveit ha megszólaltatod, Dicsőségről Szólnak a letűnt századok. Óh, szép a hivatás, mely itt ő reá vár! Legyen titkaidban igaz és hü sáfár, • Igazság világát terjeszsze szerteszét, Forgassa az ige két élű fegyverét; A bűnöst lágyítsa bűnbánó könyekre, Hogy magába szállván éltét újra kezdje; A tékozló fiút, kit a föld kiátkoz, Kezén fogva vigye az apai házhoz; Vigasztaljon aggott, ha lelkében kárt vall, S gyermeket tápláljon tejnek italával; Özvegy panaszával s könyével az árva Ne legyenek soha szivétől elzárva. Ebben áll az igaz isteni tisztelet, Ilv munkára hivod, Atyánk, most hívedet. Azért oltárodnál míg szolgád így áldoz, Te adj erőt, Uram, szent hivatásához. Ifjú Sámuelként legyen éber szolga, Keljen fel serényen hivó szózatodra. Hogy a csalódások sohse csüggeszszék el: Ajándékozd meg őt Illés lánglelkével. Legyen Péter, a kit szent tüze hevíte, Miként Pálnak, legyen rendületlen hite. Ha bántja a világ önző hidegsége, Jánosként boruljon Mestere keblére. Mint Timotheusnak ifjúsága díszét Tudomány képezze s a Te örök igéd, S ha néki bölcseség ajándékát adod, Jézustól tanuljon szelíd alázatot. így futván pályáját a Te szolgád hiven, Lelje fel jutalmát már itt híveiben. Kit bizalom hivott, kisérje szeretet, A szívnek szebb bére e kincsnél nem lehet. Adj áldást és sikert léptei nyomába, Nőjjön általa is Jézus szent országa. De Uram, ha nem Te építed a házat, Ügy a hű munkás is csak hiába fárad. A várost is ha Te nem fogod őrzeni, Hiába vigyáznak úgy éber őrei. Maradj meg hát, Uram, te szentegyházaddal, Nézzenek szemeid rá éjjel és nappal. Mint Isten városa, épülve hegyormon, Más népek előtt is messze világoljon. Igazság, szeretet legyen erőssége, Lakjék falai közt áldás, .jólét, béke. S a népet, mely immár pásztorát meglelte, Vezérelje tovább Fiadnak szent lelke. Payr Sándor. KÖNYVISMERTETÉS. Darwin állatpsychologiája. Elvek, tények, fejtegetések. Irta dr. Szilvek Lajos. Budapest, 1895., az Athenaeum nyomása. 158 nagy 8-adrétű lap, ára 1 frt 20 kr. Kapható szerzőnél Pécsett és Kilián Fr, könyvkereskedőnél Budapesten, Darwinnak, ki úgy szólván, egész életét rá tette a fajok eredetének tudományos magyarázatára, egyik kedvenc hipothesise volt az is, hogy az állat és az ember lelki