Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-11-01 / 44. szám

A lelkész vizsgáló bizottság tagjaivá megválasztattak : Laucsek J., Kund S., Horváth S.. Michaelis V., Hacker K., Laukó R., Weber R., Ráth K., Csengey G., dr. Szlávik Mátyás és Mayer E. A szupplikáció ügyében annak eltörlését sürgető dunántúli indítvány fölött egészen helyesen napirendre tért a gyűlés. A dunáninneni kerületnek a vallásoktatás kérdésében beterjesztett új tanterve a tanügyi bizottsághoz utasíttatott. E bizottság elnöke Győrv E., alelnöke Zsilinszky Mihály, jegyzője Góbi J. E tanügyi bizottságra a jövőben még igen szép feladat vár. A bányakerületnek ama indítványa, mely szerint nem felekezeti iskolában a vallástanítás költsége az államot illesse, véleményes jelentéstétel végett, az egyes egyházkerületekhez utaltatott. E kérvény különben csakis a törvény ide vonatkozó szakaszának megváltoztatásával teljesíthető. A hátralévő folyó ügyek elintézése után az egyetemes gyűlés elnöke, Prónay Dezső rövid beszéddel befejezte a konvent tanácskozásait, mire Baltik Fr. püspök rövid imája után az egyetemes gyűlés szétoszlott. Gömöri. RÉGISÉGEK. Pár szó Károlyi Boldi Sebestyénről. Köszönettel tartozom Pokoly Józsefnek, hogy adatokkal járult a Károlyi Boldi Sebestyén életrajzához. Hiszem és remélem, hogy idő folytán még több adat fog napfényre kerülni, úgy, hogy előbb-utóbb teljes bizonyossággal el fogjuk dönthetni, ha vájjon egy vagy két Károlyi Sebestyén létezett-e hát csakugyan? Mert most még sajnálattal kell kijelentenem, hogy a Pokoly úr által előadottak után is megmaradok azon nézetem mellett, mely szerint egy Károlyi Sebestyénre vonatkoznak az ismert adatok. Még pedig azért, mert. azok az adatok, melyek Pokolyt most nyilvánított meggyőződéséhez vezették, mivel egy időben két helyen működő Károlyi Sebestyént tüntetnének föl, egyfelől ugyan határozottan Károlyi Sebestyénről szólanak, másfelől azonban csak Sebestyén keresztnevű egyénekről, minden vezetéknév említése nélkül. Én ebből a körülményből egyelőre hajlandóbb vagyok azt következtetni, hogy ezek a pusztán Sebestyént illető adatok valami más vezetéknevü Sebestyénre vonatkoznak, s nem az esetleg sok Sebestyén közül feltétlenül és múlhatatlanul épen Károlyi Sebestyénre. Mert hogv is áll a dolog? A kolozsvári városi jegyzőkönyv az 1558. évben egy eltávozni akaró Sebestyén mesterről beszél, nemkülönben Schesaeus 1560-ban szintén egyszerűen Sebestyént említ. Az ezekkel egykorú s Károlyi Sebestyént máshol feltüntető adatok ellenben tisztán és határozottan Károlyi Sebestyénről vagy Boldi Sebestyénről beszélnek, egymással pedig végképen nem ellenkeznek. Meg kell még jegyeznem a következőket. A »Deutsche Fundgruben* és a Kolozsvár városi jegyzőkönyv adatát én is ismertem s amannak alapján irtam a Pallas Lexikonában. hogy K. B. S. a krakói egyetemről hazatérve »a kolozsvári iskola l/elydtes tanára lett«. Mert a »locatus« kifejezést Jakab Elektől eltérőleg. ki utódnak fordítja, én eképen értelmezem s azt állítom, hogy Tordai mellett (kinek kanonokságáról a Történelmi Tár valamelyik évfolyamában van adat), mintegy segédtanári állásban működött Károlyi s ennélfogva sincs miért az 1558-ban Kolozsvárról távozóban lévő Sebestyénre ráhúzni a Károlyi nevet. Nem szól a Károlyi, Boldi és Károlyi Boldi egységes volta ellen az a körülmény sem, hogy kétszer szerepel a krakói magyar bursa névsorában. Vegyük ugyanis figyelembe, a mit Károlyi Sebestyén püspöknek s Boldi Sebestyén püspöknek ugyanazonosságát kimutató cikkemben írtam volt, hogy t. i. »seniorul nem egyszer alkalmaztattak olyanok, a kik közvetlenül azelőtt nem időztek Krakóban, sőt olyanok is, kik hazájokban már hivatalos állást (gálszécsi plébános, egri kanonok stb.) foglaltak volt el*. K. S. pedig a második ízben seniori tisztet teljesít, sőt az egyetemre nincs is beiratkozva. így tehát bátran elfogadható, hogy az 1525-ben Krakóban tanult Károlyi Sebestyén kolozsvári segédtanítóságából vagy esetleg más állásból 1534. őszén visszatért Krakóba a magyar bursa seniorának. Hogy pedig neve különbözőképen fordul elő e két időpontban, nem szokatlan s nem feltűnő ő nála, ki mint püspök Károlyi Sebestyénnek s Boldi Sebestyénnek egviránt írta magát és a ki krakói senior korában mint Károlyi Boldi Sebestyén szerepel, a következő évben pedig már mint csak Boldi Sebestyén iratkozik be a wittenbergi egyetemre. Mindössze egy körülmény látszik ellene szólni a Károlyi Sebestyén »egy«-ségének: ha t. i. azt a kérdést tesszük fel, hogy a ki 1535-ben Wittenbergben a reformátorokat hallgatja, hogyan lehet 1543-ban kanonok ? De hát meggyőztek-e ők egyszerre mindenkit? hazatért hallgatóik eldobva magoktól a régi hitből esetleg kínálkozó előnyöket, kivétel nélkül azonnal a küzdelmes és sok ideig veszedelmes reformátori pályára adták-e magokat? Nem tartozott-e Károlyi Sebestyén is azok közé, a kik csak akkor léptek fel nyíltan a Wittenbergből kiindult elvek mellett, mikor már ezek is biztosították testi, lelki nyugalmokat ? Az előadottaknál fogva a Schesaeus adatát s a Kolozsvár városi jegyzőkönyvét nem ismervén el Károlyi Sebestyénre vonatkozónak, mindaddig, míg az adatok határozottan nem igazolják két Károlyi Sebestyén létezését, én részemről megmaradok előbbi álláspontomon. Zoványi Jenő.