Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-01-26 / 4. szám

isteni erőket, újjáteremtő kijelentést, megváltó kegyelmet nem tud és nem akar elismerni. A gyűjteményben négy karácsonykor, öt húsvétkor, öt pünkösdkor és három őszi hálaünnepen elmondott, összesen tizenhét úrvacsorai beszéd van és az »Unitárius Kis Könyvtár* 65 — 69-ik füzetét képezi. ** Az 1848/49-iki magyar szabadságharc története című illusztrált munkából most jelent meg az 51-ik füzet, a melyben Gracza György a debreceni országgyűlés működését mondja el számos eddig ismeretlen adat fölhasználásával A füzet képei ezek: Ágyúgolyók, gránátok a szabadságharcból. A budapesti Újépület kaszárnya 1849-ben. Honvéd dob. Orosz kováspuska 49-ből. Üjvidék ostroma 1849. június 2-án. Damjanich csibukja. Gr. Ratthány Lajos szivarszipka. Orosz cinderes-lőfegyver 1849-ből. A munka a tavasz folyamán okvetlenül befejeztetik. Ugv a már megjelent két kötetre, mint a most folyó füzetekre a kiadócég (Wodianer F. és fiai) még mindig elfogad megrendeléseket. ** A Tompa-relikviák ügyében a következő szép levelet kapta a szerkesztőség: Mélyen tiszt, szerkesztő úr! Magam is megütközve olvastam a »Prot. Egvh. és Isk. Lap«-ban, hogy Tompa hátrahagyott egyházi beszédei pártolás hiányában nem adhatók ki. Jól esik látnom a legutóbbi számból, hogy egyesek mégis lelkesednek az ügyért s nem papi állású emberek lévén, a munkát egyes egyházak számára rendelik meg. Igen kérem, legyen kegyes engem is a megrendelők közé jegyezni s az egyházi beszédeket az ercsii ev. ref. lelkészi hivatalnak, melynek számára megrendelem, megküldetni. A munka árát megjelenésekor azonnal kifizetem. Fogadja mélyen tiszt, szerkesztő úr legőszintébb tiszteletem nyilvánítását, melylyel vagyok Budapest, 1896. január 20. legkisebb szolgája Dr. Ilupp Kornél. E G Y HÁ Z. A 22 ezer frtos államsegély kiosztásin ó(l ja ellen mult számunk vezércikkében mi is felszólaltunk, mert autonómiánkra nézve sérelmesnek tartjuk, hogy csekély fizetésű lelkészeink az adóhivatalok útján kapják azt a kis segélyt. Most a legközvetlenebb forrásból azt a teljesen megbízható értesítést vettük, hogy a kultuszminisztériumnak távolról se volt szándéka sérteni a protestánsok autonómiáját. A hiba onnan származott, hogy a nemzetiségi egyházaknál a hasonló lelkészi segélyekre vonatkozólag 1883. óta fennálló rendszabályt az illető ügyosztály az autonomikus prot. egyház lelkészi államsegélyére is alkalmazhatónak vélte. A miniszter azonban mihelyt meggyőződött arról, hogy a kiosztásnak eme módja nem felel meg a protestánsok egyházi autonómiájának, azonnal intézkedett, hogy a szóban forgó 22 ezer frt ref. lelkészi államsegély egyenest az illető egyházi főhatóság, tehát a konvent egyházi elnökségéhez küldessék. — Megnyugvással veszszük tudomásul, hogy a rendelet kibocsátásánál elkövetett hiba a tényleges végrehajtásnál helyrehozatott. Bizony, nem szeretnénk, ha a Bismarck-féle »Paritáts-Prüge!stock« súlyát mások hibájáért velünk éreztetnék. Miniszter urat peclig tisztelettel kérjük, hogy ama bizonyos egyházi ügyosztály élére állítson hozzáértő embert, mert az ilyenfajta »hibák« sehol sem oly veszedelmesek, mint az egyházi ügyeknél, a melyeket a felekezeti érzékenység kétszeresen érez ós nehezen felejt. Lutheránusok küldöttsége a miniszterelnöknél. A lutheránus egyetemes egyház mult évi gyűléséből felterjesztést határozott és küldöttséget választott, mely a lutheránus egyház állami dotációja érdekében a miniszterelnöknél közbenjárjon. Báró Bánffy Dezső miniszterelnök január 18-án fogadta a küldöttséget, melynek tagjai Radó Kálmán, Baltik Frigyes, Gyurácz Ferenc püspökök, Horváth Sándor lelkész, Szentiványi Árpád, Láng Lajos dr. és Zay Miklós gróf voltak. Radó Kálmán rövid beszédet intézett a miniszterelnökhöz, kinek a dotáció fölemelésének ügyét melegen ajánlotta. Neki, ki a testvér protestáns egyház egyik kimagasló alakja, alig kell megmagyarázni. hogy mily fontos kötelességeket és nagy szolgálatokat teljesít az ág. ev. egyház az állam érdekében is és ezért reméli, hogy az ügyet a leghathatósabban fogja támogatni. Azután átnyújtotta azt a fölterjesztést, melyet Lapunk mai száma egész terjedelemben közöl. Bánffy Dezső báró megígérte, hogy az ügyet a méltányosság követelményeinek megfelelően fogja elintézni. Egyházi aranykönyv. Özv. Skargay Sámuelné, győri lakos, a győri ev. egyházközségnek toronyépítésre 20,000 frtot hagyományozott. A győri templom, mint több városi és falusi prot. templom is, abban az időben épült, a mikor II. József koronázatlan király 1781. évi türelmi rendeletének 2. pontja volt irányadó, mely azt mondja: A helvét és ágostai egyház hívei ott, ahol 100 nem katholikus család van, ha elegendő erővel rendelkeznek, templomot, iskolát és paplakot szabadon építhetnek, de a templomot torony, harang és nyilt utcára szolgáló bejárás nélkül. Az erdélyi lelkészi állások újra osztályozása ügyében az igazgató-tanács elhatározta, hogy egy régebbi keletű és még néhai dr. Kovács Ödöntől származó indítvány értelmében az egyházkerületi közgyűlésnek javasolni fogja, hogy nem az évi 1200 forintnál (az eredeti indítvány így hangzik), hanem az 1000 forintnál magasabbra becsülhető jövedelemmel ellátott papi állások soroztassanak az első osztályba, a 800—1000 forint közöttiek pedig 11-od osztályúak, 600—800 forint közöttiek Ill-ad osztályúak s a 600 forinton aluliak pedig IV-ed osztályúak legyenek. Szász Domokos főrendiházi tag részére a következő k irályi meghívó állíttatott ki: Tisztelendő Szász Domokos, erdélyrészi helv. hitv. ev. püspöknek, az 1895