Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-09-06 / 36. szám

közvetlenül a Krisztustól nyerte, a miért is a hit dolgai­ban s az egyház reformációját illető ügyekben neki min­denki, tehát a pápa is alá van vetve*. S nem tudja-e, hogy több csalhatatlan pápa ez egyetemes zsinatnak a pápát alárendelő határozatát el is ismerte? De kölönösen számol az encyklika az olvasóknak tudatlanságával vagy hiszékenységével eme szavaiban; »Tudatlanság vagy rá­galom állíthatja csak, hogy az egyház a polgári ügyekbe is avatkozik s az állami jogokba is behatol*. Hát nem ismerné a Syllabus hírhedt tételeit ? S nem tudja-e XIII. Leó pápa, hogy az ő elődei a középkorban császárokat és ki­rályokat letettek, az angol Magna chartát elátkozták, s még az 1868. osztrák államszervezetet is semmisnek deklarálták. Emlékeztessük-e Őt az »Unam sanctam* hír­hedt bullájának a két kardról, az az egyházi és világi hatalom­ról adott elméletére, mely is így hangzik: »oportet autem gladium esse sub gladio, et temporalem auctoritatem spiri-tuali subjici potestati Sic de eeclesia et ecclesiastica po­testate vaticinatur vaticinium Hieremiae »Ecce constitui te hodie super genteset regna«... Ergo si deviat terrena pote­tas, judicabitur a potestate spirituali; sed si deviat. .. spi­rituális suprema, a deo solo, non ab homine poterit judi­cari, testante apostolo: Spirituális homo judicat omnia, ipse autem a nemine judicatur . . . Porro subesse romano pontifici, omni humanae creaturae declaramus, dicimus, definimus et pronuntiamus omnino esse de necessitate salutis.« Jól mondja Begschlag, hogy a csalhatatlan pápa jobbat és üdvösebbet tehetne annál, mint hogy nekünk protestánsoknak vagy a keletieknek nagyon is hibás ency­klikát ír vagy irat az egyház egységéről. Isten a világ­történet legújabb századaiban értésére adta, hogy nem osztja a pápák véleményét az egyház egységéről Többet használna az emberiségnek vagy legalább is a maga egyházának azzal, ha p. o. prédikálna a lourdesi szédel­gés vagy a jurisdictiója alá tartozó monacói ralóbar­lang ellen! Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** Előadások a keresztyénség erkölcstanáról cím alatt a Magyar Prot. Irodalmi Társaság kiadásában megjelent Luthardt lipcsei tanárnak híres ethikai munkája, melyet a német eredetiből Csilcy Lajos debreceni theol. tanár fordított magyarra és Szöts Farkas budapesti theol. tanár revideált. A 23 nyomtatott ívre terjedő könyv mult héten küldetett szét a Társaság pártfogó, alapító és ren­des tagjainak 1896-ik évi könyvilletmény fejében. A nagy­becsű munka, melynek érdemleges méltatására legközelebb visszatérünk, Hornyánszky Viktor kereskedése által könyv­árúsi úton is megszerezhető, még pedig társulati tagoknak 1 frt, nem tagoknak 1 frt 50 krért. E G Y HA Z. Lelkészi jubileum. Szendy Lajos pacséri ev. ref. lelkész, az alsó baranya-bácsi egyházmegye tanácsbirája augusztus hó 23-án ünneplte lelkészkedésének negyed­százados évfordulóját, mely alkalommal a pacséri reform. egyház presbyteriuma Hajdú Zsigmond presbyteri jegyző vezetése alatt a jubiláns lakásán megjelenvén, szép sza­vakban méltatta az ünnepeltnek 25 éven át a lelkészi pályán szerzett érdemeit s a napnak fontosságát, kíván­ván egyháza nevében, hogy még egy negyed századig, vagy tovább is hirdesse az igét, melyet hallgatói szere­tettel hallanak az ő szájából. Tokai Lajos egyházi gond­nok ez után átnyújtotta a ref. egyház ajándékát, egy díszes szent bibliát. Továbbá a tisztelgők sorában voltak még Pacsér község elöljárósága; a római kath. adminisztrátor, végül a »pacséri önsegélyző egylet* tisztviselői, mely egyletnek a jubiláns az igazgatója. Az ünnepelt könytelt szemekkel köszönte meg a presbyterium ovációját és az egyház ajándékát, Ígérvén, hogy mint eddig, úgy ezután is egyháza előmenetelét szivén fogja hordani. Úgy a többi testületek szónokainak beszédére is meghatottságtól eltelt szívvel válaszolt, melynek végeztével az ünnepély véget ért. K. 8. Esperességi közgyűlés. A hegyaljai ág. ev. hitv. egyházmegye minap tartotta rendes őszi közgyűlését Mis­kolcon az ág. ev. templomban. Úgy a lelkészek, valamint a világi főurak részéről számosan voltak jelen. A gyűlésen Thuróczy Pál sajó-arnóthi lelkész, helyettes-esperes és Bad­vány István kir. tanácsos, esperességi felügyelő elnököltek. A napirend előtt Geduly Henrik nyíregyházai lelkész nagy­szabású emlékbeszédet mondott-Farbaky József volt nyíregy­házai főesperes fölött. Azután a napirend tárgyairól tanács­koztak. Legnevezetesebb mozzanat az az intézkedés, hogy egyelőre a főesperesi állást be nem töltik, mivel az új területi beosztás épen küszöbön van és a nagy terjedelmű, tizennégy vármegyére terjedő hegyaljai esperességet két részre akarják osztani. Ennek megtörténte után fogják majd a főesperest megválasztani. A többi tárgyak több­nyire helyi vonatkozásúak. A gyűlés után a Népkertben közebéd volt. A tokaji templom. A tokaji ev. reform, egyház bomladozó templomát renoválja, s majdnem egy század áta csonkán és vakolatlanul álló tornyát építi föl, mintegy 6000 frt költséggel, a millennium emlékére. E költség fe­dezésére a tokajiak 3000 frtot raktak össze, felekezeti különbség nélkül. Andrássy Dénes gróf és neje 1000 frt adományt küldött. Tokaj városa 200 frtot, a tokajhegy­aljai takarékpénztár 100 frtot szavazott meg a nemes célra. A ref. templom október elsejére fölépül s a város­nak egyik dísze lesz. Az alsó-szabolcs-hajdúvidéki egyházmegye e hó 2-án Debrecenben tartolta őszi rendes közgyűlését a vármegyeház nagytermében. Zsigmond Sándor esperes megnyitó imája után bejelentette Szeremley József volt esperes és Válly János egyházkerületi főgondnok halálát; emléküket az egyházmegye jegyzőkönyvben örökíti meg. Lengyel Imre lemondása folytán egyházkerületi képviselő­nek Puky Gyula kir. táblai elnökbirót választották meg. Az esperes évi jelentéseben, míg egyfelől sajnálkozással jelenti, hogy némely helyeken az egyházak anyagi és szellemi boldogulásának vezetése méltatlan presbyterek

Next

/
Oldalképek
Tartalom