Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-09-06 / 36. szám

EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség:: IX. kerület, Pipa-utca 23. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadó-hivatal: Hornyánszky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára t Félévre: 4 frt 50 kr; egész óttb : 9 frt. Egyes szám ára 20 kr. Az evangeliumi szövetségről. »Ne bontsd meg a régi határt®, régi bölcs mondás ez, az okos conservativismus mindenkori jelszava. Es mivel az emberiség óriási nagy több­sége nemcsak conservativ, hanem valósággal maradi párti: soha egy jelmondatot sem hasz­nált és használ a világ oly nagyon gyakran és olyan nagy hatással, mint ezt. Most az evangeliumi szövetség vezetői ellen forgatják ezt az erős fegyvert. Persze hamvába holt maradisággal, ósdisággal vádolják ugyanezeket a vezetőket akkor, mikor síkra szállva vétót kiál­tanak azok ellen, a kik magánéletükkel, tem­plomi és iskolai nyilvános tanításaikkal bontogatni kezdik a régi határt, ostromolják evangeliumi hi­tünk régi, kipróbált erős bástyáit, melyek meg nem dőlnek soha, mivelhogy kősziklán építtettek. Tehát ezek a szegény emberek egyfelől vesze­delmes radikálisok, másfelől meg szellemi tespe­désben sínylő maradiak. Érthetetlen dolog volna ez minden nemzet fiai előtt, de a mi közéletünk előtt teljesen vilá­gos és érthető. Hogy is ne, hiszen a magyar közélet férfia szánalommal néz az óscli angolra, a kinek birája még most is parókában ítél, rendőrje bottal tesz rendet az utcán; holott mi már annyira előre haladtunk a szabadelvű civili­satioban, hogy a mi biránk olyan gúnyában ül a birói székbe, a milyenben akar, rendőrünk meg nem bottal nyomorékoskodik, hanem kard élire ís kerítheti a dolgot, és a mi a fő, olyan a kabátja, mint a bécsieké. Hogy azonban az igazságszol­gáltatás és közrendtartás milyen ott, és milyen itt, azt már ki látná meg? Ezenképen volt nekünk egy tekintélyes reformerünk, a ki azonban ma már teljesen a politikának él, a ki külföldön jártában látta azt a nagy, virágzó, élénk egyházi életet, a milyen­ről magyar embernek fogalma sincs, s látván azt is, hogy ott a modern theologia ugyancsak döngeti ám a bástyákat; nem vette észre, hogy az a virágzás a modern theologia szőrszálhaso­gatásai dacára van, hanem mivel együtt látta a kettőt, azt hitte, hogy oki egybefüggés van köz­tük, s haza jővén, nagy erővel kezdte bontogatni a régi határt, s a szegény^ártatlan orthodoxusokat, a kik ugyan a légynek sem vétettek, elkezdte döngetni, reformálni, hogy csak úgy rengett bele a debreceni nagy templom. Tagadhatatlan, hogy ennél rokonszenvesebb reform-iránynyal még senki sem próbálkozott meg e hazában. Tanuló ifjúság ós papság ho­zsannát kiáltottak a vezetőknek, a szereplőket megtapsolták, ós senkinek eszébe nem jutott, hogy »ne bonstd meg a régi határt!« Miért ? Mert itt is csak afféle rendőrkabát-reformról volt szó. Vegyük fel a tübingai köpönyeget, de egye­bet semmit ne csináljunk, a mit a német csinál. Innen van aztán, hogy az egyházban a régi tes­pedés, tetszhalál megmaradt, csak a szivekben a régi tételes, betanult hit helyét a szürke kétke­dés, vagy a titkolt hitetlenség foglalta el. Le van pusztítva a bástya, s a romok kö­zött árnyak lejtenek haláltáncot. Sivár, kihalt minden, nincs semmi, a mi az életre emlékez­tetne. Es az ellenség kívül is, belül is egyre ostromolja a ledőlt falakat. És most, azoknak, a kik a megrongált bástyát építgetni kezdik, az elszórt tetemeket összeszedegetik, a halottakat az Úr lelkével életre kelteni igyekeznek, most azoknak, a tetszhalottak, kik a régi határt meg­bontották rég, elkeseredetten kiáltanák: ne bontsd meg a régi határt! Nem mi, uraim, nem mi bontottuk meg a régi határt, sőt ellenkezőleg, mi helyre akarjuk állítani, s a régi határok közt a régi életet újra feleleveníteni igyekezünk Isten segedelmével. Azt a régi életet, mikor a régi hit még megvolt az ajkon, megvolt a szívben, megvolt az életben, a cselekedetekben is. Azt a régi életet, mely az új élet. Azt akarjuk, hogy ennek az egyháznak 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom