Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-08-23 / 34. szám

társait, kik valamely meghatározott munkaterületen állandó szolgálatot teljesítenek, személyesen fölavatni, áldó imádsággal lelkészi hivatalra kibocsátani akarnák : erről sokat lehetne vitatkozni. Az bizonyos, hogy Németországon nagylelkű Fülepnek 1566-ban készült egyházszabályzata már ismeri a diakonusok ilyen felavatását. (Folyt, köv.) Csiky Lajos. KÜLFÖLD. Az amerikai prot. magyarság újabb mozgalmainak ismertetése. Jó ideje már annak, midőn fenti címmel ellátott s az amerikai prot. magyarság jelen helyzetét, legfrissebb mozgolódásait, különösen saját egyházam egyes általánosabban érdeklő viszonyait ismertetni célzó közleményeim legutóbbika e becses lap hasábjain napvilágot látott. Szerettem volna, ha megszakítás nélküli folytatólagosságban s gyors egymásutánban jelentethettem volna meg ezen és a még ezután következendő részleteket, melyek hiszem, hogy némi érdeklődésre igényt tarthatnak úgy hitfelekezeti, mint nemzeti szempontból. Mozgalmaink keletkezésének ismertetésénél elmondám, hogy a helyi német s angol ref. lelkészeken kívül, ezelőtt mintegy nyolc éve, az ú. n. Board of Home Mission in the U. S. of the Bef Church (angol ref missziói főhatóság) kezdte figyelemmel kisérni az amerikai államkormány által kiadott bevándorlási statisztikai kimutatásokat. E kimutatások nem tüntették fel a különböző nemzetek köréből évenként roppant arányokban (csak a mult félévben Magyarországból 8560 bevándorló kötött ki New-Yorkban !) bevándorló személyek vallásbeli hovatartozandóságát. A misszió csak azt látta, hogy Amerika partjain évenként átlag mintegy 10—15 ezer bevándorlott magyar köt ki, keresve magának munkát, megélhetést, s anyagi existentiájának biztosítékait. Itt azonban nem állapodott meg e nemes, a szeretet lelkétől igazán áthatott hatóság. Kinevezett egy bizottságot, melynek föladata volt utána járni, kitudakolni, hogy miként él e nép itt, melynek erős protestáns érzékéről, öntudatos kálvinista voltáról tanúbizonyságot tevő, vallásszabadságuk, lelkiismereti meggyőződésök kivívásáért folytatott keserves küzdelmek híre eljutott ide hozzájok, még a tengereken túlra is. Megdöbbent e nemes lelkű, mély vallásosságtól, s a felebaráti szeretettől áthatott lelkes testület a bizottság amaz informálására, hogy a magyar protestánsok ez idegen földön, porba sújtva, szegénységök nyomasztó terhe által, küzdve a mindennapi kenyér megkereséseért, vallás, hit, egyház nélkül élnek! Fájdalom fogta el szivében a tanács minden egyes tagját, hogy van egy egész elszórt nemzet, mely az evangelium isteni igéinek hallgatását nélkülözni kénytelen. Megmenteni e maroknyi népet s megtartani az ősi evangeliumi ref. vallásnak : e dicső feladat teljesítésének kötelezettségét látta az angol misszió a maga vállaira nehezedni. Ekként született meg, a clevelandi német és angol lelkészek sürgetésére, és ismételt fölterjesztésére a magyar ref. misszió Amerikában, s mint már említém is. legelőbb Clevelandban, Ohio állam hatalmas gyári városában, s rövid idő múlva Pittsburgban, s úgy a többi népesebb magyar koloniákon. Múltkori közleményeim kiegészítéséül tartoztam e pótló adatok közzétételével, melyeket, mint az időbeni hiteles följegyzéseket most találtam meg az egyház iratai között. Azt már elmondottam volt, hogy a clevelandi magyar reformátusok, összetéve minden erejöket, idegen testvéreik jelentékeny segélyével s önmaguk csaknem páratlan fokú megadóztatásával abba a helyzetbe juthattak, hogy a város egyik legegészségesebb, igen népes forgalmú s részben a magyarok által lakta helyén valóban kényelmes, céljaiknak teljesen megfelelő jutányos templom- és papiak-helyet vásárolhattak, mintegy 5000 frtért egyik prot. egyháztól. Ezután megindult a gyűjtés fáradságos munkája, melyből csaknem minden valamire való egyháztag kivette a maga részét, ha a közvetlen közremunkálás által nem is, de igen az által, hogy tehetségéhez mérten járult a szent cél megvalósításához. Magát az építést azonban csak a következő 1894. évben lehetett megkezdeni. Tekintve azonban az otthoni lassan haladó ilyenféle mozgalmakat, még erre is el lehet mondani, hogy ez amerikai tempóban ment előre. Sőt ha a politikai konstallációk által előidézett nagy gazdasági válság épen ez időben be nem következik vala, mikor száz és százezrek állottak strike-ban munkaadóikkal, csaknem bizonyosra lehet venni, hogy az első magyar ref. templom, a mozgalom megindulásának első percétől számított egy esztendő leforgása alatt nemcsak felépítve, de teljesen kifizetve is lett volna. Ez év 1894, aug. havában indult meg aztán erélyesebb mozgalom oly célból, hogyha máskép nem, hát úgy építjük meg a templomot, hogy a tehermentes telekre, meglevő összegyűjtött készpénzünkhöz minél nagyobb hitelt veszünk föl. Augusztus hó utolsó vasárnapján tartatott ez iránt a döntő presbyteriumi gyűlés, elhatároztatván a templom építéséhez szükségeltető kölcsön fölvétele. Az építésre alkalmas idő rövid lévén, sietnünk kelle a kiszemelt építővel egyességre jutni. S talán ép ez is volt annak egyik oka, hogy az építési terv megvitatására a gyülekezet elöljárósága nem fordított oly nagy gondot, mint a minőt egy oly fontos s maradandó mű megkívánt volna, különösen minthogy az építő is csak gyakorlatilag, de nem egyszersmind művészileg volt kiképezve. Ezen elhamarkodás pedig csak a lelkésznek szerzett legtöbb kellemetlenséget, mivel a művészet és izlés szempontjából még az építés folyamán kellett tétetnie e jelentékeny változtatásokat az eredeti terven, a mi nemcsak hogy újabb 500—600 forintnyi kiadást, hanem a mellett többszörös igen kellemetlen vitatkozásokat is okozott. Végre a presbyterium belenyugodott a szükségkivánta 68*