Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-07-19 / 29. szám

nak. Az egyesület célja lesz a magyar királyság ág. ev. tanítóinak összeségét országos egyesületbe tömöríteni és bennök az összetartozás érzetét növelni. A tanítás és nevelés elméleti s gyakorlati tökéletesítésén munkálkodni; az egyházias szellemet ébrentartani, az egyház intézményei iránt érdeklődést kelteni s fejleszteni, lelkészei s más hivatalos tényezői irányában a testvéries jó viszonyt ápolni és fokozni. Az egyházi és iskolai életben fölmerülő nevelési és közoktatási kérdéseket figyelemmel kisérni, beható tárgyalás alá venni s azokra nézve véleményt nyilvánítani, megjelölve minden üjabb intézkedésnél az evang. tanítók működési körét; minden törvényesen megengedett eszközzel arra törekedni, hogy az evang. tanító-kar, úgy egyenként, mint összeségében, az egyházi alkotmány keretén belül méltó helyet foglaljon el az egyházi, de különösen a tanügyi kormányzatban. Ezután megválasztották Fabiny Teofil volt igazságügyminisztert tiszteletbeli elnöknek és Pazár István indítványára Péterffy Sándort elnöknek. Fabinyért küldöttség ment és lelkes éljenzés közben kísérte a terembe. Péterfiy beszédet intézett Fabinvhoz, kérvén őt, hogy vegye kezébe az ev. tanítók zászlóját és segítse diadalra törekvésüket. Fabiny köszönetet mondott a megválasztásért, de azt hiszi, hogy agg kora miatt nem lesz képes az országos egyesület ügyeit sikerrel vezetni. Erősen bízik azonban az egyesület élén álló férfiakban, a kik nemes buzgalmuknak már eddig is annyi jelét adták, hogy meg fognak küzdeni az előálló nehézségekkel és a nehéz föladatot megoldják. Végül Isten áldását kérte az egyesületre. Horváth Sándor ev. lelkész szólalt föl ezután szép beszédben üdvözölve az egyesületet. Most következett az egyesület szervező bizottságának megválasztása. Falvay indítványára öt tagú központi bizottságot és azonkívül kerületi bizottságokat választottak, a melyek a középponttal szoros összefüggésben lesznek. Polgár József tolnahidegkuti tanító előterjesztette a kántortanítók sérelmei és a nyugdíj ügyében folytatott tanácskozások eredményéről szóló és a miniszternek átadandó iratot. Simkó Endre indítványára elhatározták, hogy az evangélikusok egyházi közlönyeit egybeolvaszszák és egy nagy lapot szerkesztenek, a mely az egész hitfelekezet érdekeit szolgálja. Péterffy kérte a gyűlést, hogy a megalakulásról értesítse Prónay Dezső bárót, továbbá az összes püspököket és felügyelőket. Azután megválasztották a kultuszminiszterhez menesztendő küldöttséget, a mely arra fogja kérni Wlassicsot, hogy az evangelikus tanítók hódolatteljes üdvözletét ő felségének adja át. A gyűlés végén az evangelikus tanítók elénekelték a Szózat-ot és lelkesült kedvben oszlottak szét. A róm. katholicismus gyarapodása Debrecenben. Sokszor adtunk már hírt arról, hogy utóbbi időben, főleg mióta Wolafka püspökplebános forgolódik a kálvinista Rómában, ott a katholikusok szokatlan módon erősbödnek. Kivitték, hogy a város 100.000 frtot ád a piarista algimnáziumnak főgimnáziummá fejlesztésére. Állítottak egy felsőbb leánynevelő-intézetet (alapítójáról nevezve Svetits-intézet), mely a mi asszonyunkról nevezett szegény iskolanővérek vezetése alatt 1896. szeptember 1-én nyílik meg rendkívül kevés tandíj (évi 20 forint) mellett internátussal egybekötve. Sajnos némely prot. szülők is alig várják, hogy az iskola megnyíljék és leányaikat oda vihessék. Wolafka aranyhegyeket igér, de e nélkül is a kálvinistáknak megvan az a rossz szokásuk, hogy minden esetben jobban szeretik a másét, mint a magukét. A nagyenyedi theologiai akadémia megszüntetése, mint Lapunknak írják, nagy elkeseredést szült a városban. Az ott megjelenő »Közérdek* gyászkeretben közli azok neveit, kik az egyházkerületi gyűlésen a theologiai akadémia ellen szavaztak. A város polgársága július 12-én a sétatéren, azon a helyen, a hol az enyedi theologusok a város védelmében hős halállal véreztek el és a hol sírjokat az idén épített emlék díszíti, Török Dániel volt városi főispán elnöklésével látogatott népgyűlést tartott. A népgyűlés erélyesen fogalmazott határozati javaslatot fogadott el, melyben kijelentik, hogy a kollégium épségét legjobb erejükből megvédelmezni igyekeznek ; hogy e végből Nagy-Enyed városa és Alsó-Fehérvármegye támogatását kikérik; s hogy sajnálatuknak adnak kifejezést a fölött, hogy Nagy-Enyed városának oly hűtlen fia született, mint a minő Szász Domokos püspök. A népgyűlés aztán tüntetést rendezett, miközben zajosan abcugolta Szász Domokos püspököt és Herepei nagyenyedi tanárt, ki szintén Nagy-Enyed ellen szavazott. GYÁSZ ROVAT. f Beecher-Stove asszony, a világhírű amerikai írónő 84 éves korában meghalt New-Yorkban. 1812. június 12-én született Litchfieldben, hol atyja ref. lelkész volt. 1836-ben férjhez ment Stove theologiai tanárhoz, a kinek nevét leánykori nevével egyesítette könyvein. Világhírét nálunk is népszerű regénye: a »Tamás bátya kunyhója« szerezte meg, mely erőteljes társadalmi regény 1852-ben jelent meg először, s négy év alatt hatszázezer példányban terjedt el. Minden művelt nemzet nyelvére lefordíttatott s szerzőjét ünnepeltté tette a föld kerekségén. Lelkész volt az atyja, lelkész a férje s egyik fia ma is hírneves lelkész az Egyesült-Államokban. Ennél töltötte elaggott éveit a tisztes matróna. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. A király dr. Fináezy Ernő középiskolai igazgatónak a tanügy terén szerzett érdemei elismeréseül a királyi tanácsosi címet adományozta. — A marosi ev. ref. egyházmegyében esperessé egyhangúlag Ravasz János mezőbándi lelkészt, főjegyzővé Dali Jánost, számvevővé Magyari Dánielt, tanügyi előadóvá Nagy Józsefet választották meg. — A kárpátalji ág. hitv. ev. esperességben felügyelőnek dr. Szontagh Miklós királyi tanácsost, főesperessé Sehönwiesner János nagyszalóki lelkészt, alesperessé Székely Gyula nagylomnici lelkészt választották meg. — Zirzen Janka a budapesti polgáriiskolai tanítónőképző-intézet hírneves igazgatója, hajlott korára való tekintetből nyugalomba vonult, mely alkalomból a király megengedte, hogy a jeles igazgatónőnek a nőnevelés terén szerzett kiváló érdemeiért a legfelsőbb elismerés nyilváníttassák. — Utódjává a kultuszminiszter Lázámé-Kajsztner Jankát, a kolozsvári állami tanítónőképző-intézet igazgatóját nevezte ki. — Szöts Farkas, a budapesti theologiai akadémia igazgatója és Lapunk fel.