Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-07-19 / 29. szám

felszentelte a templomot az Atya-Istennek. A szent beszéd után szép egyházi zene következett. A második szónok volt Machner Márton sz.-andrási lelkész és a X lándzsások kerületének főesperese. Alap­igéje volt Exod. XVII. 15. A templomot és az oltárt az Istenfiának szentelte. A szónoklat után előadták a Veni Sancte Spiritus etc. egyházi zenét. A harmadik szónok szintén Tökölyi uradalmához tartozó Krawjanból való lelkész volt. Nagyon tudós be­szédet tartott a sz. lélekről és ennek az istenségnek szen­telte az egész kápolnát. Mind a három beszéd Tökölyi kivánatára tót nyel­ven tartatott, mert azt értette legjobban és legáltalánosabban a nép, ámbár eleinte ügy volt határozva, hogy az első beszéd magyar, a második német és a harmadik tót nyel­ven tartassék. A beszédek után következett a Te Deum Laudamus az összes hangszerek által támogatva és kisérve. Az offertorium közös megállapodás szerint a három szónoknak ítéltetett oda. Az utolsó collectát és az áldást elénekelte az oltár előtt Ribossius Mátyás, slowienki lelkész és így követ­kezett az: Ite Missa est, azaz: Ite Communitas dimissa est. Az isteni tisztelet után Kleseh főesperes latin beszéd­ben Tökölyinek hálát mondott azon buzgóságáért, melylyel templomát nem valami emberi névnek, hanem az egy báromságos Istennek szentelte. Ebédre asztal mellé ülvén az előkelő vendégek, ima előzte meg az étkezést. A legjobb borral töltött kelyhei­ket Tökölyinek ajánlották, még pedig I. Leopold és felesége Margit, továbbá a nádor, az érsek, az országbíró egész­ségére, mindig ezzel a hozzáadással, hogy ő Felsége ural­kodása alatt az országos törvények értelmében a protes­tánsok élvezhessék a lelkiismeret és vallás szabadságát. Az asztali imák elhangzása és a gazdag ebéd meg­köszönése után eltávoztak a vendégek ezzel az óhajjal: Vivát Illustris et Spectabilis Baro, Dn. Dr, Sigismundus Toekoelyi, vivát! História est testis temporum! Ebből a templomfel­avatási ünnepélyből is következő tanúságot vonhatunk le : 1. A mise-áldozat kiküszöbölése után, a protestáns isteni tisztelet lényegére, az igehirdetésre fektették Őseink is a fősúlyt és az adiapborák, a latin oltárszolgálat iránt a legnagyobb elnézéssel voltak. 2. A reformáció nem rögtön szakított a régi szoká­sokkai és nézetekkel, hanem a lassankénti fejlődésnek hódolt; erre mutatnak a papi ruhák, melyek még fehérek, zöldek és aranyszövetűek voltak; továbbá az érsek fel­köszöntése és cathedraticum fizetése a szepesi kápta­lanban. 3. A világi urak buzgósága és áldozatkészsége a 1 rot. egyház legnagyobb támasza és büszkesége ekkor teljes virágzásban volt. Ezt hirdette az új templom min­den köve Schavnikon, úgy mint számtalan más helyen is. 4. Schavnik egész vidékén, a Hernádvölgyben, úgymint másutt is a Szepességen, a prot. vallás uralkodott. Most pedig ezen a vidéken már egy lélek sem a mienk ^ s a megye más vidékén is évről-évre rohamosan fogy a f vek és az egyházak száma. 5. Ámbár Tökölyi és családja és előkelő ven ?ei magyarul és németül is beszéltek, mégis a tót népi és a tót egyházra és anyanyelvére nagy tekintettel v1 k, midőn mind a három beszéd tót nyelven mondatott is igen helyesen, mert a protestantismus a község anyan vével áll és esik. Sapienti pauca! ^ 6. A templom felavatási ünnepélynek tanulságos le­írását Kleseh Dániel XIII városi főesperes és olaszi lel­késznek köszönhetjük, ki. valamint számos lelkésztársa, dacára az akkori nyomdai nehézségeknek, a tudomány és irodalom dísze és oszlopa volt* Weber Samu. IRODALOM. ** Az 1848/49-iki magyar szabadságharc tör­ténete című munkából most jelent meg a 62-ik füzet, a melyben Gracza György a tisza-íüredi táborozás ese­ményeinek keretében Dembinszky megbuktatását mondja el nagy élénkséggel számos új adat fölhasználásával. A füzet egykorú képei ezek: két lap Tassy Béla olmützi emlék­könyvéből. Balogh .Tános, kongrév-rakéta gyújtója. A szol­noki diadal 1849. március 5-én. Cavour gróf, Szardínia miniszterelnöke. Részlet a szolnoki csatából. Bazzini Jó­zsef az olasz szabadsághős. EGYHÁZ. Az erdélyi egyházkerület közgyűlése, melynek a nagy-enyedi theol. akadémiát megszüntető legfontosabb határozatáról mult alkalommal részletesen írtunk, júl. 8-án fejezte be tanácskozását. A július 8-iki ülésen számos választást ejtettek meg, ezek közt Simó Lajos földbirto­kost Zeyk Dániellel szemben egyházkerületi főgondnokká választották. Az igazgató-tanács évi működéséről szóló jelentést tudomásul vették. A kolozsvári theol. akadémia iskolai törvényeit megállapították. Bethlen Gábor főgond­nok ügyében Fejérváry Károly által indítványozott fegyelmi eljárással szemben Réthy Lajos ellenindítványára s Szász Domokos hozzájárulásával a közgyűlés napirendre tért. — Az egyházkerületi számadásokról szóló jelentés tárgyalá­sánál a vagyonkezelés ellenőrzésére vonatkozólag hosszabb vita után elfogadták Réthy Lajos következő határozati ja­vaslatát : 1. Utasíttatik az igazgató-tanács, hogy évi jelen­tésében ezután számszerűleg, címenkint elkülönítve mutassa ki úgy a kezelése alatt álló, valamint a felügyelete alá tartozó egyházi és iskolai alapok és alapítványok átlagos és évi változásait, az összes érdekeltek tájékozása végett nyomassa ki ezen évi jelentésében évi számadásainak címenkint elkülönített végeredményeit. 2. Miután az igaz­gató-tanács közgyűlésileg is föl volt hatalmazva, hogy a központi kezelés alatt álló alapok terhére és javára érték­papírokat vásároljon és adjon el, e nemű műveleteit évi jelentésében tüntesse mindenkor föl, a legközelebbi köz­gyűlésre pedig mutasson be egy áttekintést a legutóbbi tíz év alatt lebonyolított ilynemű műveletekről és azok eredményéről. 3. Már most küldessék ki egy bizottság oly * Lásd e tárgyban: »A szepesmegyei történelmi társulat millenniumi kiadványai, a választmány megbízásából szerkeszti clr. Demkó Kálmán; társulati titkár. I. kötet. A biblografia Weber Samutól 104 lap. Lőcsén, nyomatott Reisz; J. T. könyvnyomdájá­ban 1895«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom