Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-07-19 / 29. szám

a görög-keleti egyház a róni. kath. mellett állami theologiai fakultást nyerjen a budapesti egyetemen. A tervet közölte a fent nevezett protestáns vezérférfiakkal, kik azt örömmel fogadták s a részletek kidolgozásához gyakorlati utasításokat is adtak, pl. tőlük származik az az eszme is, hogy a protestánsok részére közös theologiai fakultás szerveztessék s csupán a dogmatikumok és liturgiái dolgok tanítására állíttassanak párhuzamos kálvinista és lutheránus tanszékek. A fenkölt szellemű báró a szép tervezetet törvényjavaslat alakjába öntette és a képviselőháznak be is terjesztette. A hatalmas kultúrpolitikai eszme azonban a klerikalismus Scyllaja s a vallástalan liberalismus Charibdise között zátonyra jutott, hajótörést szenvedett. A római túlzók az »uralkodó* vallás monopoliumát látták veszélyeztetve az »eretnekek« és a »szakadárok« eme tudományos egyenjogúsításában; a radikális vallástalanság pedig a napi sajtóban ekként támadt a javaslat ellen: »a theologia nem tudomány, nincs* helye az egyetemen, még a r. k. kart is el kell törülnicc. Az Eötvös-féle állami theologiai fakultás természetesen tudorsági fokozat osztogatásával volt tervezve. Legújabb időben, napjainkban, három olyan protestáns tanügyi törekvést látok, melyek végcéljaikban szintén arra irányulnak, hogy a prot. theologiai képzést egyetemi színvonalra emeljék s a theologiai ifjúságnak a theologiai doktorátus megszerzését kieszközöljék. Egyik a debreceni református egyetem, másik a kolozsvári »evang. ref. theologiai fakultáscc, harmadik az ág. hitv. evangélikusoknál a három theologia egyesítéséből Pozsonyban szervezendő »theologiai fakultáscc. A jelek arra mutatnak, hogy mindeme fakultás szervezési mozgalmak végcélja az, hogy intézeteiknek a doktorátus adás jogát előbb-utóbb megszerezzék, mert e nélkül mind hiába a hangzatos cím és elnevezés; nem fakultások azok, hanem egyszerűen theologiai akadémiák vagy intézetek. A fakultás, ha nem fakultál, nem fakultás. Fog-e sikerülni Debrecennek, avagy csak a három kart (theologiait, filozofiait és jogit) igazi fakultássá szerveznie, hol államérvényesen doktorátust lehessen adni és nyerni, nem tudom, de kétlem. Meg tudja-e csinálni Kolozsvár, hogy az ő névleges theologiai fakultása szerves kapcsolat útján valóban fakultása legyen a kolozsvári állami egyetemnek, nem tudom; de van hozzá némi reményem, mert igazi theologiai fakultás és theologiai doktoratus szervezéséhez az egyetemmel való szerves kapcsolatot tartom az egyedül természetes útnak. Azt azonban biztosan tudom, hogy ha Pozsonyt, Sopront, Eperjest háromszor összegyúrják, egyesítik is, abból a lelkészképzés és nevelésre hárulhat ugyan sok jó s egészen bizonyos, hogy mind a tudományos, mind a társadalmi színvonal jelentékenyen emelkedni fog; de azért valódi theologiai fakultás, mely fakultáljon és doktorátust osztogasson, az egyesített intézetből sem lesz. Ehhez egyetem s az egyetemmel való szerves kapcsolat szükséges, a mi peclig Pozsonyban még most a jövő század zenéje. Nos már épen eme kellékek könnyű megszerzése, sőt mondhatnám, tényleges megléte tekintetéből helyeslem a protestáns theologiai doktorátusnak azt a módját, melyet Berzeviczy a tanügyi kongresszuson felvetett, illetve felújított. Hangsúlyozom, hogy felújított, mert a mint a kérdés fentebb vázolt múltjából látható, az állami theologiai fakultások s kapcsolatos theologiai doktorátus szervezése eredetileg a nagynevű Eötvös báró eszméje. De dicséret és elismerés Berzeviczynek, hogy ezt a nagy horderejű eszmét a tanügyi kongresszuson alkalmas időben és helyen ismét szóba hozta s tovább érlelésére ós megvalósítására az érdekelt állami és egyházi köröknek módot és alkalmat nyújtott. Az állami theologiai fakultások létesítését nagyon fontos állami, egyházpolitikai és egyházi tekintetek sürgetik. Sürgetik először is állampolitikai szempontok. Helyesen mondja erre vonatkozólag Berzeviczy, hogy a lelkészek képzésénél vannak bizonyos követelmények, melyeket a lelkészek állami ós társadalmi tekintetben is fontos állása mellett az államnak érvényesítenie kell. Ilyenek, hogy a lelkészek bírják az állam nyelvét, hogy hazafias szellemben nevekedjenek, hogy az állam egyetemein uralkodó nemzeti kultura tudományos és erkölcsi befolyása alatt képeztessenek stb. Ez lenne az államnak legtermészetesebb erkölcsi védekezése ós önbiztosítása azok ellen a nemzetiségi üzelmek és államellenes irányzatok ellen, melyek Balázsfalván, Lúgoson, Iíarlovicán s más nemzetiségi fészkekben a papnevelós cége alatt a magyar állam ós a magyar kultura ellen állán dóan és tervszerűleg szíttatnak. Sürgetik aztán egyházpolitikai tekintetek. Az 1848., 1868. és 18^5. évi egyházpolitikai törvények után, melyek a római egyház mellett a többi keresztyén vallásokat is egyenjogosították s a rómaival jogviszonosságba helyezték, valóságos egyházjogi fonákság és egyházi, theologiai megaláztatás a többi keresztyén egyházakra nézve, hogy az ő theologiájoknak nincs helye az egyetemen, hogy az ő lelkészeik a hazai egyetemeken a tudományos képzettség legmagasabb fokát kifejező doktorátust meg nem szerezhetik, hogy a magasabb képzettségre törekvő theologusaik a