Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1896-05-31 / 22. szám
PROTESTAN EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség:: IX. kerület, Pipa-utca 23. szám, hová a kéziratok cimzendök. líiadtf-liivatal : Hornyánszky Viktor Icönyvkeresleedése (Akadémia bérháza), liová az elöfiz. és hirdet, díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési Ara : Félévre: 4 frt 50 kr; egész évre : 9 frt. Egyes szám ára 20 kr. A szászok igazsága. Az erdélyi szász testvérek keresik az igazságot, de keresik a külföldön s nem ide benn e hazában, millenniumi ünnepélyeink nagy örömére és dicsőségére. E Lap 14. számában »A szászok igazsága« cím alatt közzétett cikkem nem hangzott el hatástalanul. E cikkben elmondottam, hogy a szászok a hazai evangélikusok állami dotációjának fölemelését sürgető memorandumáról szólva a »Siebenb. Deutsches Tageblattcc febr. 7. számában közzétett »Der Geist der ungarlándischen ev. Kirchecc c. cikkükben kifogást emelnek az ellen, hogy »a mi egyházunk mindenkoron a magyar államiság s a magyar nemzeti eszmék előharcosa volt a múltban s az lesz a jövőben is«, s megütközésüket fejezik ki a felett, hogy ez egyház »a kebelében — bár csak sporadikusan — föllépő nemzetiségi mozgalmaknak sikeres legyőzésére törekszikcc, a mivel szerintük »a magyarosítás princípiuma van kimondva a magyarországi ev. egyházbancc, sőt ez eljárás »valósággal hadüzenetnek mondható «. A szászok e cikkére Beyschlag hallei theol. tanár »üeutsch-Ev. Blattéra című folyóiratának márc. füzetében »németellenes chauvinismus a magyarorsz. ev. egyházban« cím alatt közzétett cikkében éles megjegyzésekkel felelt, az evang. Németország rokonszenvének megvonásával fenyeget, sőt a Gusztáv Adolf-egyesület áldásos segélyeinek megtagadásával riogatja a félénkebb lelkeket. A szászok e siralomhangjára s Beyschlag professor megjegyzéseire vonatkozó felszólalásomat az erdélyi szászok lefordították a »Siebenb. Deutsches Tageblattcc április 17. számában bő commentálással »Die Wahrheit der Sachsencc c. alatt közzétették, s mint a jelek mutatják, Beyschlagnak is megküldötték. A szászok válaszát, sajnos, eredetiben nem ismerem, mert bár megsürgettem, minclezideig meg nem kaphattam; de lényegében ismerem abból a viszonválaszból, a mely Beyschlag említett folyóirata májusi füzetében »Nochmals der Chauvinismus der ungarischen ev. Kirchecc c. alatt olvasható. Ebben az én volt professorom s máig is tisztelt vezérem ugyancsak éles megjegyzésekkel kiséri mind az én »szászok igazságacc c. cikkemet, mind az »Evang, Glockencc hasonló tárgyú fejtegetéseit. Elmondja, hogy nem sikerült őt meggyőznünk a szászok panaszainak alaptalanságáról s egyházunknak a benyújtott memorandumban foglalt ártatlanságáról; kifejti, illetve megrója, hogy a mi ev. egyházunk a magyar nemzeti eszmék szolgálatában áll s jogosulatlannak tartja, hogy a magyar a többi nemzetiségek fölé emelkedik, holott »még a többséget sem képezi e hazábancc. Majd azt magyarázgatja, hogy az állami nyelv a népiskolába s nem az egyházba való, melyben a három nyelv teljesen egyenjogú, s végül olyat is imputál nekem, a mit sohasem mondottam s nem is mondhattam. Cikkének ez a részlete szórul-szóra így hangzik: »De a legjobbat dr. Szlávik nyújtotta. Ugyanabban a cikkben, a melyben a magyarhoni ev. egyház ártatlanságáról biztosít, az erdélyi szászok törvényesen biztosított ősrégi egyházi vagyonát »elidegenített nemzeti vagyonnak« mondja, s javasolja, hogy az erdélyi német lelkészek jobb dotációj a a magyar lelkészek javára elvétessék s a tőke, illetve a kamatok többlete az anyaország ev. lelkészeinek javadalmazására forclíttassékcc. Nos hát ez nagy tévedés. Úgy tudom, hogy e kérdésről Tóth ügyvéd és egyháztanácsos szólott alkalmilag e Lapban, s így a Beyschlag által reám olvasott parancsolat: »ne kivánd a Te felebarátod házátcc stb. nekem teljességgel nem szólhat. Végül Beyschlag következő profetikus látásokkal fejezi be megjegyzéseit: »S ha egykoron eljő ama világhistóriai momentum, a melyben a magyar állam, mint 1849-ben, óriási szláv 43