Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-05-24 / 21. szám

kháló magyar királyaink jellemrajzát is beleszőve plaszti­kailag előtérbe lépő alakcsoportaikba; aztán a középkor tudománycsarnokába vezetik olvasóikat. A füzet képei: budai Mátyás templom. Töredék »Szabács viadala« kéz­iratából. Temesvári Polbárt. A kassai templom északi kapuja. A magyar nemzet történetére előfizethetni a ki­adóknál, Lampel Róbert (Wodiáner F. és fiai) cs. és kir. udv. könyvkereskedésében Budapest, Andrássy-út 21. ** A Pallas Nagy Lexikona füzetes kiadásából ismét előttünk fekszik öt füzet (151—155), melyek a Közép— Látás közé eső ismereteket magyarázzák képben és írás­ban. Kár volna sok szót vesztegetni arra. a mit a művelt közönség már úgy is tud: hogy mily fontos kulturális missziót teljesít e kiadvány, s hogy miy rövid időn meg­nyerte a tudományt kedvelő közönség osztatlan tetszését. Bövid szavakban inkább csak a díszes mellékletekre hív­juk föl az érdeklődők figyelmét: mert a szöveget ma­gát eléggé ajánlja azon több mint 300 szaktudós neve, kik nemes munkakedvvel dolgoznak e monumentális alko­táson. A 151. füzet elején kapjuk Krassó-Szörény vár­megye térképét, a Kréta szisztéma mellékletét és Krisz­tiánia város tervrajzát; cikkei közül kiemeljük a Közgaz­daságtant (Földes B.), mely rövid monográfiában mindent elmond, mi e fontos tudományra vonatkozik. A 152. füzet a Krokodilokat és a Kúszó madarakat mutatja be díszes fekete nyomásban; sok cikke közül fontos a Kuba (Brózik és Mangold), mely az érdekes sziget kimerítő ismertetését adja, kalandos történetével együtt. A 153. füzet két mel­léklet (az első gyönyörű színnyomat) a Kutyák különféle válfajait látjuk; ránk magyarokra különösen nevezetes cikksorozata a Kurucokról (Ballagi, Káldy, Négyesy), me­lyek élénk képét adják e háborgó és szabadságért lángoló politikai pártnak. A 154. füzet a Magyarországi lakóházakat állítja elénk mellékletén, úgy, a mint azt hazánk külön­böző vidékein maga a köznép szokta megépíteni; ennek magyarázó cikke (Komor M.) mellett méltányolnunk kell a Lajos cikksorozatot is (Mangold, Marczali. Márky), mely­ben a dicső Nagy Lajos és a mohácsi katasztrófa szomorú emlékű királya is szép méltatásban részesül. A 155. füzet végre a Laokoon színnyomatú csoportozat át és a Lég­hajókat adja külön mellékleteken ; itt is ki kell emelnünk László cikksorozatát, s ebben szt. László királyunk tör­ténetét, mely úgy ragyog felénk, mint egy eltévedt kései sugár a homályba borult mult idők dicső korszakából. E G Y HÁ Z. Konfirmációi ünnepségek Budapesten. Buda­pesti egyházunkban május 17-én tartották meg a konfir­mációi ünnepségeket, előző nap délután pedig a konfir­mációi vizsgálatokat. A Kalvin-téri templomban Papp K. lelkész mondott konfirmációi beszédet az általa és segédei állal oktatott, gyermeksereghez, kik 260-an voltak. A Fazekas-téri templomban Haypál Benő lelkész, a kőbányai imaházban Török József s.-lelkész, a zuglói templomban Péntek F. s.-lelkész végezték mind a konfirmációi oktatást, mind a konfirmációi ünnepélyt. A konfirmált növendékek mindnyájan úrvacsorához járultak és egy-egy új-testamen­tumot kaptak emlékül. A fölemelő ünnepségeken nagy közönség volt jelen a templomokban. A kassai református egyház presbyteriuma leg­újabban is kimutatta belhivatalnokai iránti elismerését és méltánylatát az által, hogy lelkészének 60 frtot, az ének­vezérnek és segédlelkésznek pedig 30—30 frtot szavazott meg az országos kiállítás megtekintése céljából. A lel­késznek május hó 10-én tartott s közelismerést nyert millenniumi alkalmi beszédét ugyancsak az egyháztanács kinyomatja s az egyház tagjai között emlékül kiosztja. Követésre méltó szép példa. Vajha minél több gyüleke­zetünk ily módon alkalmat nyújtana belső hivatalnokai­nak a kiállítás megtekintésére. A gyulavári-i felekezetnélküliek ügyében, miről a napilapok után mi is megemlékeztünk. Bay József lelkész és Erdödi Antal gondnok aláírásával hosszabb fel­világosítást és helyreigazítást kaptunk, melyből készséggel adjuk a következőket. Téves az a közlés, hogy híveinknek több mint felerésze ki akar lépni, egyházunkból. Ebből csak annyi igaz, hogy gyulavári község 2303 evangelikus ref. vallású lakosából március havában 25 lélek (nem család) az ev. ref. egyházból való kilépésre és felekezet­nélküliségre a lelkésznél jelentkezett. A jelentkezettek egy­tól-egvig évek hosszú sora óta baptisták s miután gyüle­kezetet nem lehet alapítaniok. a »felekezetnélküliség«-et használják fél kibúvó ajtóul. Elhatározásukat ezek jelen­tették be írásban az illetékes hatóságnál, mely, mint erről biztos tudomásunk van, elutasította őket. Ez a valódi tény­állás. Az említett baptistákon kívül egyházunk egyetlenegy tagjánál sem vettünk észre kilépési szándékot. Téves továbbá az a feltevés is, hogy Gyulaváriban a lelki gon­dozás iszonyúan el van hanyagolva. Egyházközségünk hívei pár évvel ezelőtt is fényesen bebizonyították, hogy méltók nagynevű őseikre; tizenkét ezer frttal új templomot épí­tettek, melyhez a hívek családfőnként 8—200 frt költ­séggel járultak; jelenleg pedig iskoláinkat látjuk el új padokkal 344 forint költséggel. E két tényből is látható, hogy mibennünk is él még s élni fog a vallásunk iránti szeretet és áldozatkészség. ISKOLA. Budapesti ev. ref. főiskolánkban: a theol. aka­démián a f. évi iskolai év június 3-án záratik be. Május hó folyamán a záró-kollokviumok tartattak meg, június 2-án és 3-ikán a záróvizsgálatok lesznek. — Budapesti főgimnáziumunkban június 4-én az I—Vll-ik oszt. magán­tanulók vizsgálatja, június 5—6. és 9-ik napjain a nyilv. tanulók osztály-vizsgálatja, június 12., 13. és 15-ik nap­jain az érettségi szóbeli vizsgálat. A reform, egyetemes tanügyi bizottság, mely minap szervezkedett a konventen, már is két fontos kér­dés előkészítését vette folyamatba, melyek úgy a közok­tatásügyi kormányt, mint a tanügyi sajtót ez idő szerint élénken foglalkoztatják. Egyik az érettségi vizsgálat reform­jának kérdése, melyet még ebben az évben tárgyalni kiván a bizottság s melyre nézve azt határozta, hogy a főgim-

Next

/
Oldalképek
Tartalom