Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-01-12 / 2. szám

Részlet a tiszavidéki harcokból. Az aradi gyásznapokból. Az 1849-ik évből az október hónap. Szózat 1849-ből Kőrossy Sándor 1848/49-iki honvédtiszt rabbilincse. A gödöllői kastély 1849-ben. Részlet Nagv-Szeben 1849-ik március 11-iki ostromából. ** A Szalay-Baróti-íéle »Magyar Nemzet Törté­nete «, melyet a Wodiáner F. és fiai cég pontosan és ren­desen bocsát közre, most jelent meg a 29. füzei. Folyta­tódik benne Hunyadi Mátyás korának tárgyalása, mely csak a következő füzetben fog befejeződni. A szerzők a legnagyobb gonddal és alapossággal adják elő nemzetünk történetének e dicsőséges esztendőit, érdekesnél érdekesebb képekkel emelve munkájok érdekét. Székely Bertalan híres képe, V. László és Czillei igen szép másolatban külön műmellékletül van e füzethez csatolva, a szövegben pedig megvan aztán Pod.jebrád cseh király arcképe, Mátyás banceni szobra, pajzsa, aláírása, a bécsi múzeumban levő relief-képe stb. A Szalay-Baróti-féle történet egyik szép irodalmi emléke lesz az ezredéves ünnepnek és megérdemli, hogy minden magyar család könyvtárában helyet foglaljon. Egy-egy füzet ára 30 kr. Megrendelhető a kiadócégnél. Budapest Andrássy­üt 21. sz. EGYHÁZ. Az országos lelkészi gyámintézet intéző bizott­sága december 30-án ülést tartott Budapesten. Tárgya a gyámintézet berendezése volt. A gyámintézet pénzeinek kezelésére két fővárosi pénzintézet tett ajánlatot, ú. m. a m. földhitelintézet és a pesti hazai első takarékpénztár. A bizottság a földhitelintézettel lépett alkudozásra, mert ennek az ajánlata előnyösebbnek mutatkozott, mint a takarék­pénztáré. A gyámintézet pénzei földhitelintézeti papiro­sokban helyeztetnek el, mire nézve a földhitelintézet szer­ződésileg kötelezi magát, hogy mindig a legolcsóbb, illetve legjobban kamatozó saját papírjaiba fogja a pénzt befek­tetni ; továbbá a földhitelintézet a gyámintézet pénzeit egészen ingve fogja kezelni. A földhitelintézettel valószerző­déi ideigl. megkötésére a bizottság elnöksége fölhatalmaz­tatott. Végül a bizottság utasította az előadóját, Petri Elek theologiai tanárt, hogy készítse el a gyámintézet ügyrend­jét, melyet, a mint a bizottság véglegesen megállapítja, a gyámintézet alapszabályaival és kezelési szabályával együtt ki fognak nyomatni. Három legnépesebb gyülekezetünk Debrecen, Budapest és Hódmezővásárhely. E három gyülekezet mult évi népmozgalmi adatai a következők : Debrecenben szü­letett 1800, miből törvénytelen 234; meghalt 1584; há­zasságra lépett 364 pár, miből csak 71 a vegyes pár; áttért 32; kitért 20; a születés a halálozást felülhaladja 216-al. — Budapesten született 1579, miből 450 törvény­telen; meghalt 1145; házasságra lépett 571 pár, miből a nagy többség vegyes pár; áttért hozzánk 132, miből 31 zsidó; kitért 46; születés és áttérés által szaporodás 520. — Hódmezővásárhelyen született 1087, miből tör­vénytelen 41; meghalt 938; házasságra lépett 312 pár: miből csak 30 a vegyes; áttérés, kitérés nincs kimutatva; születés általi szaporodás 151. A szaporodás mind a szü­letések, mind az áttérések által legnagyobb Budapesten. A nógrádi ág. h. ev. egyházmegye dec. 30-án Losoncon tartotta meg rendkívüli közgyűlését. E gyűlésen iktattattak hivatalaikba báró Buttler Ervin e. m. másod­felügyelő s Vladár Miksa sziráki lelkész alesperes. Ugyanez alkalommal újította meg az egyházmegye tisztikarát is, megválasztván a következő hat évre: e. m. jegvzőkül Simonidesz János, Hrk János, Biszkup Béla lelkészeket, Horváth Danó, Hanzély Gyula, Zelenka János világiakat; pénztárossá Frenvó Gyulát, ellenőrré Ivánka Györgyöt, levéltárossá Margócsy Józsefet; törvényszéki bírákká Vladár Viktor, Holes Danó, Maróthy Emil lelkészeket s Galáth Samu tanítót, kiegészítőlég három évre; s végül a nyolc körlelkészt. A közgyűlés után az új másodfelügyelő által adott gazdag közebéden vettek részt a gyűlési tagok, vala­mint városi és megyebeli előkelő vendégek, a hol a rokon­szenves, szép reményekre jogosító fiatal felügyelő, sok lelkes, őszinte szívből eredett felköszöntésnek volt tárgya. Az országos és a megyei lelkészi gyáminté­zetek viszonyát a konvent, tudvalevőleg érintetlenül hagyta, illetve a szabályozást az érdekelt egyházmegyékre bízta. Az országos intézet a folyó évben életbe lép, működését megkezdi; de kérdés, hogy mi legyen a fennálló megyei s illetőleg egyházkerületi gyámintézetekkel? A lelkészi kar­nak országszerte legalább két, de sok helyen három gyám­intézetbe kell tagdíjat fizetni. Megbírja-e ezt a túlságos megterheltetést ? Más szóval fentartandók-e továbbra rs a megyei gyámintézetek s ha igen, minő könnyítések mellett ? E kérdések országszerte foglalkoztatják lelkészein­ket. Szász Domokos erdélyi püspök egyházkerülete vala­mennyi espereséhez körlevelet intézett, melyben felhívja őket, hogy ezt az ügyet terjeszszék egyházmegyei közgyű­lés elé s ott provokáljanak indokolt határozatot arra nézve, hogy vájjon az országos gyámintézet életbeléptetése után az egyházmegyei gyámintézettel szemben fennálló terhes kötelezettségek teljesítése alól a lelkészeket fölmenteni nem tartják-e szükségesnek ? Ezzel kapcsolatban a megyei gyámintézet mindennemű ügye, jövő sorsa és rendeltetése is tárgyalás alá veendő és a közgyűlés által autonomikus jogkörében tisztázandó. A kongnia rendezése. A római és görög katho­likus papság jövedelmeinek és javadalmainak összeírási módozata e napokban kerül a vallás- és közoktatásügyi miniszter elé. Á javaslat már régebb idő óta készen van. Wlassics közoktatási miniszter a karácsonyi ünnepek előtt akarta előterjeszteni. A miniszter azonban beteg lett s így az előterjesztést mostanára halasztották. A kongrua kér­déséről érdekes cikket írt Timon Ákos dr. egyetemi tanár, a ki a kongrua-bizottságban, mint előadó működött. Az ő nézete szerint, a lelkészi jövedelmek összeírásánál a kö­vetkező három célt kell különösen szem előtt tartani, úgy­mint: 1. hogy a jövedelmek lehetőleg pontos megállapítása alapján felismerhető legyen, hol és milyen mérvű jövedelmi pótlásra (kongrua kiegészítés) van szükség, 2. hogy az összeírások biztos támpontokat szolgáltassanak az 1887. évi március hónap 22-én kelt legfelsőbb királyi leiratban

Next

/
Oldalképek
Tartalom