Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-05-17 / 20. szám

e g y ha z. Az egyházközségek ezredévi ünnepei vallásos és hazafias lelkesedéssel május 10-éu mentek végbe. Á hívek alkalmi énekei, a pásztorok alkalmi imádságai és prédikációi ismét fényesen igazolták azt a százados tapasztalatot, hogy hazafiság és protestantismus a magyar hazában ikertestvérek. Több helyről, mint Szent-Máríon-Káta, Acsa, Nagy-Igmánd stb. arról értesítenek, hogy a nagy nap emlékére millenniumi alapítványokat tettek egyes egyháztagok. Ez a legméltóbb megünneplése az ezredik évfordulónak. Tömeges felekezetnélküliség. Megdöbbentő esetről tudósítanak a napilapok. Arról szól a szomorú hír, hogy Gyulavár község ev. református hívőinek több mint fele ki akar lépni a ref. egyház kötelékéből és felekezetnélküli akar lenni. A kilépés oka nagyon is anyagi. Sokalják az atyafiak az egyházi adót és nem akarnak tovább papjuknak, egyházuknak fizetni. Ezek a hitetlenség szomorú előhírnökei már írásban is bejelentették elhatározásukat a járási szolgabírónak, ki természetesen — a törvény kényszere következtében — tudomásul vette azt. A lelki gondozás iszonyú elhanyagolásáról tanúskodik ez a szomorú eset, mert a hol a lelkek szeretik a Krisztust s adnak valamit a leikök üdvösségére, ott az egyházi adó miatt a hitetlenség és pogányság karjaiba nem vetik magokat. Ezredéves ünnepélyek Kunszentmiklóson, Lapunknak írják : az iskolai ünnepségek, mint szerte az országban, nálunk is f. hó 9-én tartattak. A helybeli református gimnázium sátorral, zászlókkal és képekkel gyönyörűen feldíszített udvara 10 órára várta városunk intelligenciáját, mely tömegesen meg is jelent. Szavalások és nemzeti énekek közben lendületteljes ünnepi beszédet Szikszay Gusztáv intézett előbb a közönséghez, szépen vázolván ezeréves történetünk főbb eseményeit s a nagy nap jelentőségét, azután a tanulókhoz, szívökre kötvén a hazaszeretetet és az erényt, mely minden orszagnak talpköve. Éljenzéssel kisért beszédét imaszerű fohászszal fejezte be, kérve a a magyarok Istenét, áraszsza tovább is kegyelmét hazánkra. Az ünnepély folytatása délután volt. A diákok millenniumi díszérmekkel s trikolorral keblükön lobogók és cigányzene mellett hazafiúi dalokat énekelve vonultak a város végén levő Széchényi kertbe, hol városunk lakossága szintén megjelent, hogy osztozzék az ifjúság örömében. Volt futó, ugró, sántikáló verseny s a győztesek szép jutalomban részesültek. És volt végül hatalmas ozsonna, melynél jószívű űri nők, a tanári és tanítói kar szolgáltak fél a gyermekseregnek. Az este és a hazatérő diákok dalolása fejezte be a szép napot. Másnap 9 órakor az egész város valláskülönbség nélkül a ref templomba gyűlt, zsúfolásig megtöltvén annak tágas hajóját. Zsoltárok és a Hymnusz éneklése után Baksay Sándor főesperes tartott gyönyörű beszédet, melyben a zsidót és magyart, Isten e két kivélasztott népét állítá párhuzamba, a magyar fenmaradását a nemzeti öntudatnak s a reformációnak tulajdonítván. Különösen magasztos, megindító és fenszárnyaló volt beszédének kezdete, befejezése és imája. Az isteni tisztelet a szózat és zsoltárok éneklésével ért véget. (B. L) ISKOLA. Budapesti theologiai akadémiánkon az ezredévi ünnepély május 9-én folyt le. A közönség és a theologiai énekkar éneke után Horváth József senior imádkozott, Síöts Farkas igazgató-tanár rövid alkalmi beszédet. Molnár .János Il-od éves theologus alkalmi felolvasást tartott, Szalcács Imre IV-ed éves theologus szavalt, Szász Károly püspök úr gyönyörű záróimát mondott. (A beszédek Lapunk mai számában olvashatók. Szerk.) — Az akadémián a félévi colloquiumok megkezdődtek, és június 2-án érnek véget. A pünkösdi vacatio május 22 —2ö. napjain lesz. Az évzárás június 3-án tartatik meg. Budapesti főgimnáziumunkban szintén május 9-én folyt le az ezredévi ünnepély. Az ifjúság a templomban gyűlt össze, hol Laky Dániel tanár alkalmi imádságot, Szalay Károly tanár alkalmi beszédet tartott, az ifjúság pedig szavalt és énekelt. A szép ünnepélyen nagy közönség volt jelen. Kunszentmiklósi gimnáziumunk köréből írják, hogy 1. Jámbor Mihály hajdúsámsoni orvos, iskolánk tanítványa a húszas években, 1000 frtot hagyományozott intézetünknek, mely összegnek hova fordítását a megboldogult hagyományozó Baksay Sándor bölcs belátására bízta. 2. A gimnázium fentartó testülete Apostol Pál és Pátkay Imre eddigi helyettes tanárokat, miután okleveleiket megszerezték, rendes tanárokká választotta s ugyanekkor kimondotta, hogy a rendes tanári fizetést a jövő tanévtől kezdve az 1891—93 orsz. zsinati törvények 470. §-a szerint felemeli. 3. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a kunszentmiklós-dabas-szabadszállási takarékpénztárnak, özv. Tóth Pálné úrnőnek, Tóth Zsigmondné úrnőnek. Gyenes Judit úrnőnek, dr. Kovács József főorvosnak. Bauer Ignác földbirtokosnak, a solti evang. ref. egyházmegyének és Tessénvi László úrnak, kik az 1891. évtől az 1895. évig terjedő időben 50—5000 frtos adományokkal, illetve alapítványokkal gyarapították a kunszentmiklósi ev. ref. algimnázium segélyalapjait, őszinte elismerését és köszönetét nyilvánította. (B. L ) A gyönki algimnázium millennáris ünnepe. F. hó 9-én Gyönk város is ünnepi szint, lobogó díszt öltött, a hétköznapi munka szünetelt, a boltok be voltak csukva. Már 10 óra előtt kezdett gyülekezni a szépen helyreállított s ez alkalomból fel is díszített ref. templomba a közönség, az egész intelligencia felekezeti különbség nélkül megjelent s a mi nem kevésbbé örvendetes, hogy nemcsak az, de nagy számban jöttek a földmíves osztályhoz tartozók is, úgy, hogy a mikor a gimnázium tanuló ifjúsága rázendítette a Hymnuszt, a templom már teljesen megtelt. Módra Imre h. tanár szép alkalmi imája után Szilassv Aladár pénzügyi közig, biró, mint a fentartó testület és az igazg.-tanács elnöke mondotta el megnyitó beszédét, melynek első része a nagy közönséghez, második része pedig a tanuló ifjúsághoz szólott, közben megemlékezvén ama két nagy eseményről, mely ez évet az