Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-05-10 / 19. szám

első a szabadságharc leveretésével végződik, a második innen máig terjed. Közben kellőleg méltatva és ismertetve van a főiskola székhelyének kérdésében lezajlott három rendbeli erős harc, (1804—1809. 1839—1847. 1892—93.), valamint a főiskola két eredeti alkotó részének (theologia és gimnázium) jogakadémia (1861 —1883.) és tanítóképzőintézet (1867—1890.) felállításával történt megszaporodása, majd e két utóbbinak megszüntetése. A kültörténet mellett a íőiskola belső élete is, a rendelkezésre álló adatokhoz képest, minden korszakban ismertetve van. Az első korszakban a tanügyi viszonyok, a másodikban ezek mellett az anyagi viszonyok ösmertetése külön-külön fejezetet nyer; a harmadik korszakban pedig teljes részletességgel ösmertetve vannak azon szervezeti és rendszerváltozások, melyeken jelen századunk folyamán, a többi tanintézetekkel együtt a pápai főiskolának is át kellett mennie. A 21 fejezetre terjedő derék munkát függelékül a nevezetesebb tanárok rövid életrajzi adataival íejezi be szerző. A tárgyalás világos, az előadás élénk; az egész munkából látszik, hogy szerző kedvvel, s tárgya iránti szeretettel dolgozott; lelkiismeretesen gyűjtötte össze, szakértelemmel válogatta ki, hivatott kézzel dolgozta fel a munkához szükséges roppant anyagot. Műve a pápai főiskola múltjának és jelenének tiszta képét nyújtja. Mindezekért szerző elismerésünket érdemli ki, melynek összhangját egyáltalában nem akarjuk megzavarni pár apróbb botlásának, mely itt-ott tollhiba is lehet, felemlítésével. A Pápán és Debrecenben, Török Bálint védelme alatt reformáló »Bálint papról« a 10-ik lap első jegyzeteben ezt írja : »Teljes neve történetíróink (?) szerint Szikszai Hellopeusz Bálint volt.« Bizonyára szerző is olyan jól tudja, mint én, hogy ez egy nagy absurdum; kár volt, különösen megjegyzés nélkül lenyomatni. A hercegszőllősi kánonokat nem 1567-ben, de 1576-ban nyomtatták ki Pápán (11. lap). Esterházy Károly gróf még nem lehetett egri érsek, csak püspök (75. 1.). A theol. alapvizsgálat a tanfolyamnak nem negyedik, hanem második éve után van (324. h). Kocsi Csergő Bálint, a gályarab és pápai tanár sohasem volt Bottyán tábornok titkára (333. l.j, a mint ezt Mokos Gyula és Bévész Kálmán az Irodalomtörténeti Közlemények 1892. és 1893. évi folyamában kimutatták. A munkát Márton Istvánnak arcképe s a íőiskola három épületének rajza diszesíti, igen jól sikerült fénynyomatban. Kassa. Révész Kálmán. BELFÖLD. A m. p. irodalmi társaság gyűlései. Az idei közgyűlés valamivel lálogatottabb volt, mint rendesen szokott. Ebben talán az ezredéves ünnepnek, meg az »Evangelical Alliance« küldötteinek is van némi részök. Hangulata, szelleme szintén emelkedettebb volt a szokottnál. Közgyűlés előtt a választmány tartott ülést Szász Károly elnöklete alatt és Balogh Ferencz, Csiky Kálmán, Csiky Lajos, Hegedűs Sándor, Kiss Áron püspök, Petri Elek, Bévész Kálmán, Szabó Aladár, Szilassy Aladár, Szőts Farkas választm. tagok, Bendl Henrik pénztárnok, továbbá b. Vay Béla, Vargha László és Zoványi Jenő vendégek i jelenlétében. A pénzügyi bizottság jelentése a számvizsgálatról tudomásul vétetett. A Társaság mult évi bevétele volt 4879 forint 83 kr., kiadása 5632 frt 78 kr., túlkiadása 752 frt 95 kr. A túlkiadást az a körülmény idézte elő, hogy a tagok nagy része nem fizette be tagdíját, minek folytán a tagdíjhátralék több mint 9000 frtra szaporodott. Ezért a választmány azt az indítványt terjesztette a közgyűlés elé, hogy a hátralékosok ezentúl évről-évre egyenként is felszólítandók a hátralékok befizetésére. A kiadványokról szóló titkári jelentés alapján örvendetes tudomásul vette a választmány, hogy a »Koszorú« füzetekből a folyó évben Ill-ik sorozat fog kiadatni, minek előállításához Hegedűs Sándor alelnök a szerkesztői és szerzői honoráriumok megajánlásával, báró Radák Ádám pedig 50 frt adománynyal járult; hogy a f. évi könyvilletmény (Luthardt: »Felolvasások a keresztyén morálról*, ford. Csiky Lajos) nemsokára kikerül a sajtó alól, hogy a »Hercegszőllősi Kánonok* című díszes millenniumi kiadvány is nemsokára készen lesz és megküldetik az aláíróknak. A társaság közgyűlése, mely május 1-én 5 órakor tartatott, díszes közönség jelenlétében, emelkedett szellemben folyt le. Az ülést Szász Károly püspök alkalmi imával nyitotta meg, mely újítás a jelenvolt tagokra jó benyomást tett. A gyűlésen jelen voltak: Kiss Áron és Antal Gábor püspökök, br. Vay Béla, Laszkáry Gyula. Hegedűs Sándor, Szilassy Aladár, György Emdre, Bachát Dániel, Hándel Vilmos, Papp Károly, Csiky Kálmán, Vámossy Mihály, Biberauer Tivadar, Farkas József, Csiky Lajos, Bévész Kálmán, Petri Elek, Zoványi Jenő, Veress József, Komáromy Lajos, Bernáth István, Gladischefwsky Károly, Vargha László, Földváry László, Molnár Sándor, Zelenka Lajos, Szabó Aladár, György László, Mokos Gyula, Hamar István, llyefalvi Vitéz Kálmán, Kovács Lajos, dr. Fromm Lajos, Szőts Farkas stb. az Ev. Ali. három küldötte. Majd Szász Károly püspök olvasta fel nagy tetszéssel fogadott megnyitó beszédjét, melyben különösen azt hangsúlyozta, hogy a társaság egyesületi és tudományos életnek felvirágzása érdekében üdvös dolog volna, hogy a