Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-04-26 / 17. szám

40 frt, Zalathna 50 fit, Maros-Gombás 50 frt, Pata 40 frt, Jákótelke 50 frt, Damosi 40 frt, Alsójára 40 írt. Ér-Szo­doró 50 frt, Mező-Szent-Mihálytelek 50 frt, Bürkös 50 frt, Erdő-Csinád 50 frt. Unoka 40 frt, Bata 40 frt, Gapolcz 80 frt, Árapatak 50 frt, Erősd 50 frt, Maroskapud 50 frt. Összesen 20 egyház 970 frtot. B) Lelkészek: Csiszér Pál, harói 1. 40 frt, Botha Sándor, bácsi 1. 50 frt, Albert Imre, klopotivai 1. 50 frt, Pap Dávid, nagylaki 1. 50 frt, Szakács István, ajtoni 1. 40 frt, Sófalvi Miklós, domosi 1. 50 frt, Kósa Károly, sztánai 1. 30 frt, id. Szakács János m.-létai 1. 50 frt, Bari Zsigmond, kőrösfői 1. 40 frt, Barabás Árpád, magyaróke­reki 1. 50 frt. Demeter Gyuía, nyárszói 1. 30 frt. Székely Sándor, szucsági 1. 30 frt. Fejér Ferencz, lompérti 1. 30 frt, Kovács Ferenc, t.-szántói 1. 40 frt, Szilágyi János, lecs­méri 1. 40 frt, Barabási Lajos, völcsöki 1. 40 frt, Vass Lajos, rátoni 1. 40 frt. Nagy József, kérői 1. 40 frt, Al­mási Sámuel, f.-töőki 1. 40 frt, Gáspár Sámuel, alsó­szováthi 1. 40 frt, Gáspár János, visai 1. 50 frt, Lőrinczi Miklós, m.-újlaki 1. 40 frt, Teleki József, pókai 1. 50 frt, Fazekas Sándor, sz.-dányáni 1. 50 frt, Bőjthe Miklós sz.-kis-almási 1. 40 frt, László Simon, m.-lapádi 1. 50 frt, Horváth István, bürkösi 1. 50 frt, Bogdán József, oláh­újfalusi kl. 40 frt, Jáni Lajos, csekefalvi 1. 30 frt, Bőjthe Sándor, szolokmai 1. 40 frt, Szabó Samu, hodgyai leik. 50 frt, Adorján László, héjasfalvi 1. 50 frt, Kádár Do­mokos, égei 1. 50 frt, Tcró Dénes, szentlászlói 1. 40 frt, Borbáth Márton, bodosi 1. 40 frt, Borsay László, bibarc­falvi 1. 40 frt, Gyenge András, miklósvári levita 40 frt, Jancsó Elek, pákéi 1. 60 frt, Kelemen Győző, márkosfalvi leik. 50 frt, Benedek Ignác, bitai leik. 40 frt. Összesen 40 lelkész 1720 frtot. Az ülés második napján az előző gyűlés jegyzőköny­vének hitelesítése után világi elnök elrendeli a Papp Gábor és Beöthy Zsigmond halálával megüresedett konventi bíró­sági tagságra a szavazást. A rendes bíróság tagjává megválasztják Antal Gábort, póttaggá Molnár Bélát. Az időközi bíróságba Antal Gábort. Tárgyalásra kerül ezután Tisza Kálmán indítványa, mely szerint intézzen a konvent feliratot a kormányhoz, kérvén, hogy mondassék ki törvényben, hogy az állam a 800 frt minimumhoz szükséges összeget fedezni fogja, ha pedig ez rögtön nem lehetséges, hasson oda a kormány, hogy a 600 frt minimumhoz szükséges összeg már a jövő évi költségvetésbe felvétessék. Az indítvány indokolásában rámutat Tisza Kálmán a miniszter idevonatkozó nyilatko­zatára, bízik a kormány jó szándékában, úgyszintén hiszi, hogy a törvényhozás nagy többsége is pártolni fogja az ügyet, viszont e kérelemmel a ref. egyház sem lépi át eddig tapasztalt szerénységének korlátait. Ajánlja indítvá­nyát elfogadásra. Kiss Albert szívből üdvözli az indítványt s meg van győződve, hogy valamint a konvent tagjai, úgy künn az egyházi életben is nagy örömmel veszik tudomásul annak intentióit. Sok tekintetben megnyugtatja őt az in­dokolás, még inkább az, hogy e kérelem mint felirat, válaszként mintegy a kultuszminiszter 1896. jan. 24 iki levelére, intéztetik a kormányhoz. De legjobban az nyug­tatja meg, hogy az indítványban nincs határozott összeg megnevezve. Kimutatja ezután szóló a lelkészi jövedelmek összeírásának megbízhatlan voltát. Erre nézve annak ide­jén indítványt szándékozik tenni. Tisza indítványát elfo­gadja. csak azt a módosítást ajánlja, hogy »ha* helyett »minthogy« tétessék s így lenne: »minthogy pedig ez már a jövő évre nem lehetséges* stb. Tisza Kálmán megjegyzi, hogy majd a törvényben lesz helye a »minthogy«-nak, itt csak maradjon a »ha«, az összeírás kérdését külön választja e kérdéstől. György Endre különösen hangsú­lyozni és kiemelni kivánja az alapot, melyet elfogadunk, hogy t. i. az egész segélyezés törvény által létesíttessék. Badácsi György kéri az indítvány végének elhagyását; utal a theologusok létszámának folytonos apadására, a melyet a 600 forintos minimum megnyerésével úgy sem tudunk megakadályozni. Tis?a Kálmán megjegyzi, hogy ha az indítvány utolsó része elhagyatnék, ennek az le­hetne következménye, hogy az állam, nem lévén jelenleg abban a helyzetben, hogy a 800 frt minimumhoz szük­séges összeget fedezze, egyáltalában nem segélyezné egy­házunkat. A konvent egyhangúlag egész terjedelmében elfo­gadja Tisza Kálmán indítványát. Következett a közalapi végrehajtó bizottság jelen­tésének a lelkészek és gyülekezetek segélyezésére vonat­kozó része, melyet a konvent a fentebb közölt módon állapított meg. A segélyek megállapítása után Fejes István indít­ványozza, hogy az esetben, ha az esperes mulasztása miatt esik el egy egyház a segélyezéstől kérvényének alaki hiánya miatt, tétessék ez bele a jegyzőkönyvbe, hogy vi­lágos legyen, kinek a hibája miatt nem volt segély adható. Az indítvány elfogadtatik. Antal Gábor kéri a konventet, hogy tekintettel azon körülményre, hogy a dunántúli kerületből kérvényező egy­házak nagy része s ezek között Kaposvár is csupán ki­sebb alaki hibák miatt esett el éveken keresztül a segé­lyezéstől, a fenmaradt 138 frtból 200 frtot szavazzon meg a konvent a kaposvári egyház részére. A konvent a 200 frtot Kaposvárnak megszavazza. A gyámintézeti végrehajtó bizottság jelentésére, me­lyet Petri Elek előadó terjeszt a konvent elé, a következő határozatokat hozta a konvent: A bizottságnak a Földhitelintézettel kötött szerződését a konvent helybenhagyja s a szerződésben kivánt felhatal­mazást a konventi elnökség által a meghatározott formula szerint a bizottság elnöke és helyettes elnöke részére ki­adatni rendeli. A bizottság kérdést intéz a konventhez, vájjon meg­bízatása állandó-e vagy csak bizonyos számú évre szól? Gr. Degenfelel József, Széli Kálmán, Antal Gábor és Tisza Kálmán hozzászólásai után kimondja a konvent, hogy erre nézve határozathozatal szüksége nem forog fenn, miután a mult évi novemberi konvent 70. sz. végzésében idevonatkozólag már határozott. A bizottság jelentésében megemlíti, hogy a lelkészi jövedelmek összeírása nem egységes alapon történvén, a befizetéseknél rendkívül nagy aránytalanságok tapasztal­hatók ; kérdést intéz tehát a konventhez, hogy miként tör­ténjenek a befizetések ? a jövőre vonatkozólag pedig egy­séges alapon való új összeírás elrendelését ajánlja. Gr. Begenfeld József nem pártolója az új összeírás­nak, mert az célját tekintve esetleg oly csökkenést mutatna a jövedelemben, hogy a gyámintézetet nem lehetne fen­tartani. Maradjon meg alapul a régi összeírás, pontosságra úgy sem számíthatunk. Ha pedig egyes esetekben feltűnő nagy aránytalanság mutatkoznék, ott igazítson az összeírás hibáin maga a gyámintézeti bizottság. Molnár Béla Degenfelddel szemben pártolja a bizott­ság javaslatát; szükségesnek tartja, hogy a lelkészi jöve­delmek bevallása egy alapon eszközöltessék, mert csak ez esetben járhat el a bizottság méltányosan a kivetésnél. Kiss Albert szintén a bizottság javaslatához járul. Pél­dákkal bizonyítja a régi összeírás helytelenségét. Kivánja ugyan, hogy most az alapszabályokat teljes szigorral hajtsa végre a bizottság, de nagyon szükségesnek tartja egy egyenlő 3í*

Next

/
Oldalképek
Tartalom