Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-04-19 / 16. szám

hez hasonló, a köz- és magánnevelés és oktatás minden ágát (a kisded-neveléstől az egyetemig) felölelő munka máig sincsen. A »Nagy Oktatástan* körülbelül 17—18 ív terjedelemben folyó évi május hó elsején jelenik meg. Előfizetési ára 3 korona. Az előfizetési pénzek a kiadóhoz Sárospatakra küldendők. Gyűjtőknek 10 példány után egy tiszteletpéldány jár. Képezdei növendékeknek 20 % árengedély, ha az illető képezde igazgatója egyszerre küldi be az előfizetési pénzeket. Melegen ajánljuk a tanügvférfiak és tanügybarátok pártoló figyelmébe a hézagpótló, derék munkát. ** Szíves tudomásul! E becses lapokban a mult év őszén előfizetési felhívást tettem közzé f. évi március hóban megjelenő egy kötet egyházi beszédeimre. Az arra reflektáló és magukat előjegyeztetett nt. lelkész uraknak tisztelettel kijelentem, hogy ezen beszédek csak ez év őszén fognak megjelenni. Egyszersmind jelentem, hogy 57 halotti beszédet tartalmazó »Gyász és sírbeszédek* című munkám mindkét kötete Kókai Lajos könyvkereskedésében Budapesten, és nálam Mohácson 1 írtjával kapható ; de én segéd és IV. osztályú lelkészeknek 80 krjával adom. Csáki István, ref. h. lelkész. EG Y HÁ Z. A Baldácsy-alapítvány 1895-ik évi állapotáról az alapítványi igazgatósághoz Szilagyi Sándor részletes ügyészi jelentést terjesztett be, melyből kiemeljük a következőket. Az alapítvány összes vagyona földekben, értékpapírokban és készpénzben 710,855 frt 7 kr., az alapítvány terhei (kölcsönökben, kiszolgáltatandó alapítványokban és óvadékokban) összesen 227,895 frt 57 kr. Megjegyzendő, hogy a földek becsértéke a kataszteri tiszta jövedelem húszszorosával van számítva s hogy az értékpapírok összege a vagyonkimutatásban 70.200 forinttal szerepel, mi az előző évhez képest 8100 frt szaporodást tüntet fel. Az alapítvány bevétele 1895-ben volt 70,611 frt 92 kr., kiadása 29,746 frt 71 kr., tiszta jövedelme 40.865 frt 21 kr., miből a tulajdonos egyházkerületek egyenként 3000 — 3000, összesen 33,000 frt illetményben részesültek. A jelentés az 1896. évi költségvetést 67,367 frt 32 kr. bevétellel, 24,851 frt 89 kr. kiadással, 42,515 frt 94 kr. jövedelemmel és 7315 frt 94 kr. pénztármaradványnyal irányozza elő, s ennek alapján a tulajdonos egyházkerületeknek az 1896-ik évre is egyenként 2500 rendes és 500 frt rendkívüli, tehát egyenként 3000—3000, összesen 33,000 frt részesülési illetményt javasol. — A jelentést tevő ügyész egyszersmind bejelenti az ügyészségről való lemondását, s hivatkozva az alapítvány létesítése, megtartása, 3000 holddal történt gyarapítása és telekkönyvi tisztázása, továbbá az alapítvány ellen indított 130,000 frtos és 58,860 fortos perek megnyerése által 20 éven keresztül teljesített sikeres munkásságára, a 20 évi szolgálatnak s az évi fizetés összegének (mely tudvalevőleg 2500 frt) megfelelő nyugdíjösszeg megállapítását kéri. A békés-bánáti egyházmegye felosztása ügyében részletes indokolás mellett érdekes javaslatot fogadott el a békési egyháztanács. Az indítvány azt sürgeti, hogy a Békés-vármegye területén levő összes egyházak egyező akarattal követeljék a békés-bánáti egyházmegye kötelékéből leendő kibocsáttatásukat s önálló egyházmegyévé alakulhatásukat, annál is inkább, mivel a 90 ezer lelket számláló békésmegyei 17 anyaegyház magában is tekintélyes egyházmegyét alkotna. Ez által egyfelől a vallásos erkölcsi élet fejlesztésének magasztos célja sokkal inkább megközelíthető volna mint most, másfelől az egyházmegyei közkormányzat költségei sem vennék annyira igénybe az egyházak pénztárait; egy vármegyei terület intenzivebb módon és kevesebb összeggel lévén kormányozható, mint hat megyére terjedő óriási terület és csaknem 200 ezerre menő lélekszám mellett, továbbá a most életbe lépett egyházpolitikai törvény, mely a tagoktól nagyobb buzgóságot, áldozatkészséget, a lelkészektől fokozottabb tevékenységet, az esperesektől hatályosabb felügyeletet, sűrűbb érintkezést, lelkesítőbb vezérkedést követel; a mi csak úgy valósítható, ha egy egyházmegye kisebb területen kevesebb lélekszámot és egyházat foglal magában. Meg lenne könynyítve az egyházmegyei gyűléseken való megjelenése a gyülekezetek képviselőinek, nem kelletvén olyan fáradságos nagy és költséges utakat tenni a gyűléseken való megjelenés végett. Az egyházmegye az egyházkerületen, konventen, zsinaton, népessége számához képest méltányosabb arányban lenne képviselve mint most, mert míg Felső-Magyarország hat esperességében levő 200 ezer lélek az egyházkerületen 24 tag által képviseltetik, addig egyházmegyénk csaknem ugyanannyi népességét csak hat küldött képviseli. — Az egyháztanács a békés-banáti egyházmegye felosztása, illetőleg a Békésmegyében fekvő egyházak önálló egyházmegyévé alakulhatására vonatkozó ezen javaslatot indokainál fogva, egyhangú határozattal magáévá tette, egyszersmind kimondta, hogy e határozat az esperessel a közelebbi egyházmegyei gyűlés tárgyául leendő kitűzés, érdekelt egyházakkal pedig csatlakozásra való felhívás céljából eszközöltessék. Mitrovics Gyula Debrecenben. E hó 8-án ment új helyére, Debrecenbe Mitrovics Gyula. Fogadtatása ünnepszámba ment. Az állomáson a presbyterium várta nagyszámú közönséggel. Kiszállásakor Simonffy Imre főgondnok üdvözölte, mire Mitrovics megindulva válaszolt. A városba a hires ötös fogaton vonult be a közönség lelkes éljenzése között. Lakásán Kiss Áron püspök üdvözölte szívből jövő és szívig ható melegséggel. Beköszönő beszédét e hó 12-én tartotta meg, mely alkalomra zsúfolásig megtelt a debreceni nagy templom. Valóságos örömünnepe volt e nap az egyháznak. Mitrovics Róm. 1.15—17 verseinek nagyon találó szövege alapján tartott nagyszabású beszédet, melynek első részében vallást tett hitéről s markans vonásokkal állította hallgatói elé a lelkében élő ref. theologiát, christologiát és eschatalogiát, második részében azon köztársadalmi kötelességeket fejtegette, melyek — szerinte — az egyház jövőjét biztosítják, ezek: 1. humanitas, 2. hazaszeretet. A beszédben Mitrovics egész nagyságban látható volt, de szónoki tehetségét — sajnos — nem fejthette ki emez első alkalommal, mert meghűlés következtében annyira berekedt, hogy csak a legnagyobb erőfeszítéssel volt képes beszédét elmondani. Isteni tisztelet. után a presbyterium rendkívüli díszközgyűlést tartott, melynek egyetlen tárgya volt az ő üdvözlése. Itt Kiss Áron püspök, majd Simonffy Imre főgondnok tartott az ünnepelthez beszédet, melyre rövid, hatályos választ adott. Elhatározta a presbyterium. hogy a beköszöntő beszédet több ezer példányban kinyomatja és szétosztja. Mitrovics tiszteletére délben a Bika szálló dísztermében bankét tartatott, melyen megjelent Debrecen varos szine-java,