Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-04-12 / 15. szám

készek képzésére, magok viselésére, helyzetére*. A lelkészek magaviseletéről ekként nyilatkozik: »Minél előbbre halad népünk és nemzetünk a művelődés terén, minél bonyolultabbá lesznek az életviszonyok, a lelkészek irányában is annál több szellemi és jellembeli követelményeket formál a társadalmi élet és ba ezeknek megfelelni nem képes a lelkész, a hiányok sokkal nagyobb mértékben mutatkoznak ma, mint mutatkoztak a régibb időben. Azért a lelkészeknek a folytonos önképzésre, a társadalmi élet követelményeinek figyelembe vételére nagy gondot kell fordítani. Mind maguknak a lelkészeknek, mind a felügyelő hatóságoknak őrködni kell a felett, hogy a lelkészek tekintélyüket megőrizzék, soha, de különösen lelkészszé választásuk alkalmával tanúsított eljárásukkal alá ne ássák, tönkre ne tegyék, mert ennek egész életükre sajnos kihatása van«. Majd a lelkészek anyagi helyzetének javítását sürgeti s az 1848. évi XX. t.-c. intenciójának a megvalósítását hangsúlyozza. Részletesen nyilatkozik a tanügy terén követendő vezérelvéről azt hangsúlyozván, hogy: »A mi állami, nemzeti és felekezetközi viszonyaink között egyedül helyes elvnek tartom azt, a mely a középiskolákra nézve az 1883. évi XXX. t.-c.-ben, az elemi iskolákra nézve az 1893. évi XXVI. törvénycikkben van lefektetve, hogy t. i. úgy a felekezeti közép, mint a felekezeti elemi iskolák az állam segélyével jókká, versenyképesekké tétessenek és ezen elvet óhajtom hatáskörömben minél inkább megvalósítani*. Végül különös gondot kíván fordítani a horvát-szlavonországi misszió ügyére, az egyházi közigazgatás egyszerűsítésére s a felekezetközi béke helyreállítására és ápolására. A millennium egyházi és iskolai megünneplését református keresztyén egyházunkban végleg a konvent fogja megállapítani. Az ünneplés idejére és módjára nézve azonban már megállapodásra jutottak egyházkerületeink elnökségei. Az iskolai ünnepélyek május 9-kén, az egyházi ünnepélyek május 10-én fognak megtartatni Ugyanis Kiss Áron, Kun Bertalan és Szász Károly püspökök immár szét is küldték s az illető egyházkerületi lapok közölték is az erre vonatkozó püspöki körleveleket és utasításokat. Az iskolai ünnepélyek módozatjára nézve a közoktatási miniszter által kiadott programm szemelőtt tartását ajanlják. A debreceni ev. ref. egyházmegye március hó 27-én tartotta közgyűlését Debrecenben Dávidházy János esperes és Nadányi Miklós gondnok elnöklete alatt. A tanácskozást az esperes szép imádsága és lendületes elnöki beszéde nyitotta meg erős vonatkozással a millenniumra. Mindkettőt kinyomatják. A közgyűlés részvéttel emlékezett meg Fráter Gyula tanácsbiró elhunytáról. Egyházkerületi képviselőkül megválasztattak: Gyulai László, Szele György lelkészek, Nagy Ferenc, Fráter Barna, világiak. Fontos volt az egyházmegyének azon határozata, melvlyel — jóváhagyási jogával élvén, illetőleg arra hivatkozván — egy telekvásárlási ügyben az egyházközségi közgyűléssel szemben a presbvteriumnak adott igazat. Az ügyet különben fölterjesztették az egyh kerülethez. — A bihari egyházmegye azon indítványát, hogy a 2000 leieknél kevesebbet számláló gyülekezetek egyházközségi közgyűlései is képviseleti alapon szerveztessenek az egyházmegye pártolólag terjeszti a kerület elé. Több más kevésbbé lényeges ügy letárgyalása után a gyűlés korán véget ért. ISKOLA. Középiskolai alkotások a millenniumon. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter intézkedett, hogy a millenniumhoz fűzött következő középiskolai alkotásokat örökítsék meg külön ünneppel: 1. A budapesti VIII. ker. állami gimnázium alapítása és épületének alapkő letétele. 2. A zalaegerszegi állami főgimnázium alapítása és épületének alapkőletétele. 3. A szegzárdi állami főgimnázium alapítása és épületének alapkőletétele. 4. A nagyszebeni állami főgimnázium új épületének alapkőletétele. 5. A szamosújvári állami főgimnázium új épületének alapkőletétele. 6. A bártfai állami gimnázium új épületének alapkőletétele. 7. A kaposvári állami főgimnázium új épületének alapkőletétele. 8. A lugosi állami főgimnázium új épületének fölavatása. 9. A fehértemplomi állami főgimnázium új épületének fölavatása. 10. Az ungvári királyi főgimnázium új épületének föiavatása. 11. A nagyváradi állami főreáliskola új épületének fölavatása. 12. A pozsonyi ág. ev. főgimnázium új épületének fölavatása. 13. A félegyházai városi főgimnázium új épületének fölavatása. Ezenkívül tervben van az Eötvös-kollégium alapításának ünnepe is, mely most kapja meg végleges szervezetét. Az egységes jogi államvizsgálatok tárgyában a budapesti egyetem jogi kara olyan értelmű előterjesztést tett a közoktatásügyi miniszterhez, hogy a saját tekintélyét és főlényét a jogakadémiákéval bántólag ellentétbe helyezte. A pozsonyi kir. jogakadémia tanári kara részletes ellenészrevételeket írt a becsmérlő felterjesztésre és arra kéri a minisztert, hogy az összes tényezők figyelembe vételével elfogulatlanul ítélje meg a kérdést. Mi is azt tartjuk, hogy a kellő számú tanerőkkel ellátott jogakadémiákon a tanítás színvonala, de különösen a tanulás színvonala nem igen áll alatta a túlzsúfolt fővárosi egyetemi tanításnak és tanulásnak. A jogakadémiák ócsárlása tehát nem egészen jogosult — a budapesti egyetem részéről. A debreceni ev. ref. főiskola tanári karának az orsz. tanári nyugdíjintézetbe történt fölvételét, s az erről szóló miniszteri leiratot f. évi március hó 31-én tartott gyűlésében vette tudomásul a kebelbeli nyűg- és gyámintézet. A tanárok fölvételénél a legméltányosabban járt el a minisztérium, s az egyfolytában eltöltött tanári éveket, lett légyen az illető rendes, helyettes vagy segédtanári minőségben,- mind beszámította, de a más pályával (pl. lelkészi) megszakított cursust elejtette. Ehhez képest járt el a főiskolai nyűg- és gyámintézet a theol. tanárok irányában is, beszámítván nekik a helyettes tanári és rendes lelkészi minőségben eltöltött összes éveket, a mint azt az egyházkerület által jóváhagyott alapszabályok is előírják.