Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-03-29 / 13. szám

készek, kik e. m. özvegy-árva pénztárunknak jelenleg tagjai: évi tagdíj-járulékot nem fizetnek, b) Az I-ső és a 11-ik osztályú egyházakban jelenleg szolgáló azon lelkészek, kik e. m. özvegy-árva pénztárunknak tagjai, továbbá a 111-ik osztályú egyházaknak ez idő szerinti azon lelkészei, kik e. m. özvegy-árva pénztárunknak nem tagjai, az országos gyámintézet 18. §. 2. pontjában meghatározott évi tagdíj .járulékul lelkészi jövedelmüknek 1 °/0

-át ; egyházmegyénk jelenlegi többi lelkészei e címen jövedelmüknek 1 l

j2

%-át; az ezután hivatalba lépők pedig, minden különbség és kivétel nélkül, évi tagdíj járulékul lelkészi jövedelmüknek 2 %-át fogják fizetni, a többit pedig — az orsz. gyámintézet 18. § 2. a. megszabott 2 72

%~r

a

— helyettök e. m. özvegyárva pénztarunk fogja kipótolni, mindaddig, míg ennek jelenlegi évi jövedelmi forrásai megmaradnak. Kivételt csupán azon lelkész fog képezni, kinek egyháza, egyházmegyénk 1880/96 sz. végzésével özvegy-árva pénztárunk részére biztosított 12 frt évi járulékkal hátralékban marad; ki is azon évben semmi kedvezményben nem részesül. 4. Egyházmegyei özvegy-árva pénztárunk működése, jogainak s kötelességeinek gyakorlása ezentúl is változatlanul marad, csupán a 2-ik §-ban foglalt taggá létei kötelezettsége hagyatik ki alapszabályaiból: és a be vagy be nem lépés a lelkészek tetszésére bizatik. 5 Hogy az egyházmegye, minden lelkészei helyett vállalt ezen kötelezettségeit azon vagyonból teljesítse, melyhez többé-kevésbbé az egyházmegye minden lelkészének igénye lehet: e célból az e. m. özvegv-árva pénztárnak: »Részvény díj*, »Özvegyárva pénztár i*, »Közsegélyezési *, > Lelkészi tartaléktöke« és >Tartalék* alapjai egyesíttetnek > Közsegélyezési alap* címen. Az egyes kegyes alapítók által tett s nevöket viselő többi alapok ezentúl is külön kezeltetnek Ez a javaslat részletes indokolással és számítással az egyházmegye minden presbvteriumának megküldetett. A nagyszalontai egyházmegyei és az országos lelkészi gyámintézet. Széli Kálmán nagyszalontai esperes részletesen indokolt tervezetet készített és küldött be hozzánk arra nézve, hogy az egyházmegyei gyámíntézet viszonya a f. évben életbelépett országos gyámintézethez miként lenne szabályozandó. A nagyszalontai egyházmegyei intézetnek ma már 63 ezer frt tőkéje van, melyre vonatkozólag Széli esperes tervezete a következőket javasolja: »Meggondolva azt, hogy a mi hivatali fizetésünk olyan szerény, hogy abból — állásunk igényeinek megfelelőleg — alig tudunk megélni; és mert az egyházi törvény 270. §-a értelmében, mielőbb szervezendő országos lelkészi nyugdíjintézet felállítása is, újabb terhet fog reánk hozni: az országos lelkészi gyámintézet mellett e megyei lelkészi gyámintézetünk tovább fejlesztését — én legalább — magunkra nézve elviselhetetlen tehernek tartom, s egyszersmind céltalannak is vélem. Épen ezért, egyfelől az egyházmegyei lelkészi gyámintézet alapszabályszerű kötelezettségét tekintetbe véve, másfelől az oly nagy áldozatot hozott egyházmegyei gyámintézeti tagok iránti méltányosságból kiindulva, öt különböző irányban tett, 40 esztendőre terjedő kiszámítás alapján f. évi január 14-iki indítványomtól és a szalontai lelkészi körnek azt mellőző javaslatától eltérőleg ajánlom: hogy az országos lelkészi gyámintézet életbeléptetése után, egyházmegyei lelkészi gyámintézetünket ne tejleszszük tovább, hanem azt csupán a mostani tagok részére tartsuk íenn; 1896. április hava után abba új tagokat ne vegyünk föl; a mostani tagok az alapszabály szerinti 21, 14, 7 frtos évi tagsági díjaikat ezentúl is fizessék be és pedig mindig az év szeptember 15-ikéig az egyházmegyei lelkészi gyámintézet pénztárába, azon kikötés mellett, hogy az egyházmegyei lelkészi gyámintézeti pénztár, egyfelől velők, illetőleg gyámdíjra jogosultjaikkal szemben teljesíti alapszabályszerü kötelezettségét, másfelől helyettök fizeti az országos lelkészi gyámintézetbe az esedékes fizetendőket, úgy a belépési járulékot, mint az évi tagsági díjakat, természetesen a tőkevagyon fölhasználásával.« — A tervezet felett április 8-án N:igy-Szalontán tartandó lelkészegyesületi közgyűlés fog határozni. Madagaszkarban a keresztyének száma 373000, kik nagy részben protestánsok. Az angol prot. misszió 68 hittérítőt és 6000 benszülött segédmisszionáriust foglalkoztat. 1176 iskolájukban 92.000 gyermek tanul és 13,000 gyülekezetben 310,0> 0 egvházlag van. A francia katholikus misszió iskoláit 17.000 gyermek látogatja, a kath. hívek száma 63/ 00. ISKOLA. A millennium a népiskolában. A közoktatási miniszter megállapította a népiskolában május 9-én tartandó millennáris ünnepség tervezetét is. E szerint az ünnep áll: 1. hálaadó istentiszteletből a templomban; 2. a voltaképerii iskolai ünnepből az isko'ában; 3. és végül kirándulásból. Külön füzetben a miniszter részletes programmtervezetet ad a tanítóknak az iskolai ünnep rendezésére vonatkozólag. A középiskolai tankönyvek egyszerűsítése ügyében értekezlet tartatott a közoktatásügyi minisztériumban. Az értekezlet különösen a középiskolák alsóbb osztályaira szóló, igen könnyű nyelven írt és rövidre szabott tankönyveknek, első sorban magyar nyelvkönyvnek (nyelvtan, olvasókönyv, gyakorló könyv) és földrajznak készítését mondotta ki szükségesnek, mely tankönyvek aztán könnyebbségére szolgálnának a vegyes ajkú intézeteknek is. A tanítóképzés reformja ügyében a tanítóképzőintézeti tanárok országos egyesülete két újabb emlékiratot nyújtott be a közoktatási miniszterhez. Egyikben a fizetések ügyének javítását sürgetik s kívánságaikat 15 pontba foglalják, melyeknek elseje az, hogy a tanítóképző-intézetek tanárainak nagyobb legyen a fizetésük, mint a középiskolai tanároknak; az ötödik pont pedig, hogy a polgáriskolai tanítóképzők tanárai egy fokkal magasabb osztályba soroztassanak az elemi képzők tanárainál. A másik memorandum, mely 84 lapra terjedő füzet, a tanítóképzők szervezetére és a tanítóképzés reformjára nézve tesz részletes javaslatol. A millenniumi tornaverseny a végleges megállapodás szerint június 2. és 3. napjain lesz. A vidéki tanulók május 31-én érkeznek a fővárosba és iskolákban szállásoltatnak el. A versenyben a középiskolák négy felső osztályának tanulói, a polgári fiúiskolák 5-ik és 6-ik osztályainak s a tanítóképezdéknek és a felső kereskedelmi iskoláknak növendekei vehetnek részt. Egy-egy intézet részéről legalább 12 s legfölebjb 50. illetve a fővárosi intézeteknél 80 tornász vehet a versenyhen részt. A vidéki tanulók és tanárok utazási kedvezményben s ingyen elszállásolásban részesülnek. Szükségesnek tartja a mi-