Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-03-22 / 12. szám

GYÁSZ ROVAT. f Gönczy Lajos kelementelki (marosi egyházm.) ev. ref. lelkész életének 82-ik, híveinek osztatlan szeretete által kisért papi hivataloskodásának 52-ik évében f. évi március 9-én csöndesen elhunyt. Köztiszteletben élt derék ember, jó pap, példás családfő volt egy nagy Áron-i családban. Özvegye, tíz elhelyezett gyermeke, nagy számú unokája állta körül ravatalát a tisztes aggastyánnak, ki négy lelkipásztort és egy tanárt, két papnét, két tanítónét és egy tanárnét adott a magyar református státusnak. Fiai közű 1 Gönczy János koronkai lelkész és Gönczy Lajos székelyudvarhelyi ref. főgimnáziumi igazgató irodalmilag is ismert és becsült alakjai az erdélyi reformátusságnak. Béke poraira, áldás emlékére! KÜLÖNFÉLÉK. * Tillisch János síremléke. Bégi mulasztást s hibát akar jóvá tenni az eperjesi kollégium theol. tanári kara, a midőn egy elhunyt jeles kartársának síremlékére óhajt gyűjtést rendezni s felhívja a t. közönséget adakozásra. Tíz éve, hogy Tillisch János az eperjesi theologiának egykor híres tanára elhagyatott jeltelen sírban nyugszik s még csak egy szerény sírkövecske sem jelöli sírhelyét! Több mint 30 évig működött a tanári pályán őszinte lel kesedéssel s lankadatlanul életének utolsó leheiletéig s mindig szeretve tanítványait és viszont szerettetve általok. Azok közül való tanár volt. a kik nem szigorú pedanteriával s vas következetességgel követelték, hogy tanuljon az ifjú, hanem a kik igazi nevelő s szerető atya módjára vezetik be a tanulót a tudományok titkaiba. A kik tanítványai voltak lehetetlen, hogy elfelejtették már az élénk előadású tanár jóságos arcát, a ki a legnehezebb bölcsészeti kérdésnek megfejtésénél is egy-egy tréfás megjegyzéssel s példával tudta fűszerezni s élvezhetőbbé tenni előadását. Nagy tudománya, encvklopedikus ismeretei, jó humora s tanítványai iránti szeretet jellemezték őt egyaránt! Hosszú tanári pályája alatt sok tanítványa volt; ezek közül igen sokan előkelő állást foglalnak el társadalomban. Nemcsak theologusok, hanem jogászok is hallgatták bölcsészettörténeti, egyházjogi s egyháztörténeti előadásait. Ezeknek legnagyobb része bizonyára hálás szívvel emlékszik vissza szeretett tanárára. Vagyontalanul s gyermekek hátrahagyása nélkül halt el, sírját nem öntözé gyermeki s hitvesi könyű. De annál több szellemi gyermeke van; illő, hogy ezek ne feledkezzenek meg az ő atyai jóságáról; az ő kötelességök, hogy legalább egy szerény sírkő jelölje azt a helyet, a hol porai nyugszanak. Hiszszük is, hogy a távolban élő tanítványai előtt nem lesz a pusztában elhangzó szó esdő szavunk! Egy hálás tanítványa Hevesi László földbirtokos hívott fel e sorok megírására s buzdított, hogy kérelmünkkel a nagy közönséghez forduljunk. Kérjük tehát az elhunytnak hálás tanítványait, hogy e kegyeletes célra — egy szerény sírkőre — adakozni szíveskedjenek. Az adományok az alulírthoz küldendők ; nyugtázni egyházi lapjainkban fogjuk. Eddig adakoztak : Hevesi László 5 forint, Placsko István szarvasi lelkész 1 frt, dr. Szlávik Mátyás 2 frt; összesen 8 frt. Az adakozóknak hálás köszönetet mondunk. A theol. tanári kar nevében Mayer Endre, th. dékán. * A keresztyén misszió hatása Chinában is kezd mutatkozni. Mint a »Times* írja saját levelezőjének előadása nyomán, a keresztyének s különösen a misszionáriusoknak üldözése eddig nem vallásos okokból történt, mert hiszen a chinai más hitűek iránt felettébb türelmes. Hanem politikai okok voltak eddig mindig a misszionáriusok veszedelmét előidéző gyilkolások alapjai. A keresztyén vallással együtt terjed a keresztyén műveltség, melynek pedig a mandarinok körömszakadtig ellenállni, kötelességöknek tartották. A keresztyén műveltségnek akartak gátat vetni, midőn a népet a misszionáriusok ellen képtelen mesékkel felizgatták. Nem a nép, hanem a mandarinok voltak ellenségei a misszionáriusoknak, mit bizonyít az is, hogy a vidékeken, hol befolyásuk nem oly nagy, mint a városokban a csőcselékre, üldöztetést alig szenvedtek még a hittérítők, míg a városokban mindig halálos veszedelemnek voltak kitéve. A Japánnal folytatott szerencsétlen háború óta China felhagy az idegen műveltség gyülölésével, szívesen látják a misszionáriusokat még a császári udvar közelében is és a mandarinok máskép néznek reájuk. Kezdik belátni, hogy a keresztyénség nem felforgatója, hanem újjászülője a társadalomnak és az államnak. (F. S.) * Zsidók megkeresztelkedése. Németországban a zsidók évről-évre nagyobb számmal térnek a keresztyénségre. 1872—1879-ben évenként átlag 66 zsidó vette fel Krisztus vallását, 1880-ban már 120, 1888-bán pedig 348, míg a mult évben 500-nál több. Az áttértek legnagyobb része berlini és a pénz-arisztokraták és tudósok soraiból kerülnek ki. Ez utóbbiak közül is leginkább a jogászok és a nyelvészek közül. Az áttérés indító oka mindig a legtisztább, mert legnagyobb részük az államszolgálat elnyeréséért cseréli el a vallását. Másrészről a mult évben. Berlinben három férfi és 17 nő lett zsidóvá. Ezeknek az indító okuk a házasság volt. * A protestáns egyházak Oroszországban bár immár több elnézésben, még ma is sok zaklatásban részesülnek. De azért sem bátorságukat, sem munkakedvüket nem vesztik el. Például a szentpétervári német ref. egyház 44. (ez évi) évkönyvében egy figyelemre méltó értekezés jelent meg e címmel: »mit tehetünk mi a pogány misszióért ?« Az essay írója abból indul ki, hogy minden élő egyháznak föl kell vennie a hittérítés munkáját, és egy saját misszió-állomást kell fentartania, a melyért dolgozzék, imádkozzék és gyűjtsön. A szentpétervári német református gyülekezet már meg is kezdte ezt a munkát. A rajnai misszió társulattól átvette a Sumatra sziget egyik misszió-állomását. Mult év húsvétján az Odessa melletti rohrbachi testvéregyházzal egyszerre tartott gyermek-istentiszteleten 500 márkát gyűjtöttek a misszió céljaira. Bemélhető, hogy a gyermeksereg példáját a felnőttek is követni fogják s a misszió-ügy a gyülekezet ügye leend. E nevezett egyház 3500 lelket számlál s a mult év folyamán született 51, megkereszteltetett 57, konfirmáltatott 52, úrvacsorával élt 1178, házasult 16, meghalt 48, a gyülekezet iskolájába 381 gyermek járt.