Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-03-22 / 12. szám

a város nyugati oldalán fekvő egyik német ref. gyülekezet első számú templomában, mely a honi nyelvű igehirdetést évek óta áhítozó magyarsággal megtelt. Felekezeti különbség nélkül jöttek össze e napon honfitársaink a jelölt templomba, s bizony legtöbbnek szemeiben ott ragyogtak a szivek megteltségét tanúsító hála- és örömkönyek. A jelenlevő németek és angolok két dolgot csodáltak legfőkép, először, hogy a férfiak oly túlnyomó nagy számban voltak képviselve, (asszony alig láttatván közöttük) s másodszor, hogy a magyarok oly roppant erős hangon énekeltek. A moll és gyöngéd női kórus énekéhez szokott német és angol fülek előtt az öblös magyar torok falrengető hangjai nagyon meglepőeknek tűntek fel. S ha egy-egy idegen vendéget tisztelhetünk isteni tiszteletünk alkalmával, az még ma sem mulasztja el kifejezni csodálkozását népünk erőteljes éneklése felett. Ez első isteni tisztelet alkalmával énekeltetett fő énekül a XXV. zsoltár, egyházi beszéd alapjául pedig fölvétetett a XXVII. zsoltár negyedik verse. Mint jeleztük fentebb, a lelkesedés ereje óriási fokban nyilatkozott meg a hivők összegyűlt seregében. E napon kath. és prot. magyar elfeledte az egymást elválasztó felekezeti határvonalak és válaszfalak létezését, érzelemben és gondolatban egy volt mindenki, t. i. magyar. Nagyban befolyt erre az a körülmény is, hogy még ez időben a katholikusok nem voltak szervezkedve, s csak később, két év multán indult meg közöttük a vallásügyi szervezkedés mozgalma. Ily örvendetes kezdet dacára mégis meglehetős nehézséggel járt eleinte az egyházalakítás munkája, részint mivel az angol misszióbizottság irányában bizalmatlansággal viseltettek a hívek (azt hívén, hogy ez a nyújtandó évi segélyezést a jövendőben teljesítendő és lerovandó kötelezettségek fentartásaival nyújtja, s hogy talán megfosztja őket az isteni [tiszteletnek nemzeti szokásaik s berendezkedéseik szerint való tartásának jogától), részint mivel rendes, azaz fizető egyháztagokká lenni, a beállott rendkívül nehéz gazdasági és megsúlyosbodott munkaviszonyok miatt aránylag kevesen vállalkoztak. Az istentisztelet után fenmaradt idő is kevés lévén már a szervezkedés munkálatainak végrehajtására, ez egy más alkalomra halasztatott. Cleveland. 0. 717 Kinsman 84. Harsányi Sándor, missziói evang. ref. lelkész. IRODALOM. ** Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Névkönyve az 1896-ik évre 39. évfolyam. Szerkesztette Molnár Lőrinc püspöki titkár. Kolozsvár, 1896. (lombos Ferenc nyomása, 313 lap, ára 1 frt 5 kr. — Gazdag tartalmú és terjedelmes munka, melynek I-ső részében (1 — 55. 1.) a marosi egyházmegye történetéből hét gyülekezetre (Erdő-Szent-György, Havadtő, Geges, Gyalakuta, Kibéd. Mező-Csávás, Mező-Szabad) vonatkozó egyháztörténeti adatok vannak közölve; II-ik részében az egyházkerületre, egyházmegyékre és tanintézetekre vonatkozó névtári adatok foglaltatnak. A gyülekezetek egyházmegyénként vannak ismertetve, az ismertetés végén összesített kimutatás, a gyülekezetek és hivatalnokok betűrendes névsora s a névkönyv szerkesztése alatt történt változások kimutatása olvasható. A gyülekezeteknél közölve van: melyik osztályú egyház, posta- és távirdaállomás, lelkész, ennek születési éve és hivatali éve; tanító, lélekszám, tankötelesek és tanulók száma, költségvetés s végül a »megjegyzés* rovatban a gyülekezet történetére vonatkozó legfőbb adatok. — Az összesített kimutatás adatai szerint van az erdélyi egyházkerületben 19 egyházmegye s kilenc püspöki vizsgálat alatt álló gyülekezet, 382,639 lélek, 64.542 tanköteles, 487 anya-, 33 társ-, 712 leány- és fiók-egyház, 501 rendes lelkész, 36 körlelkész, 26 hely. és segédlelkész. — Az egyházmegyéknél a hivatalnokok mellett ismertetve vannak az egyházi intézmények és egyesületek is, pl. lelkészi gyámintézet, papi temetkezési egyesület, papi könyvtár, tanítói könyvtár, lelkészi értekezlet, tanítói értekezlet stb. A »Tanintézetek« adatai szerint van az erdélyi egyházkerületben két theologiai intézet, hét teljes főgimnázium, egy tanítóképző-intézet. A nagyenyedi theologián a tanulók száma 20, a kolozsvári fakultáson 24, összesen 44; a tanítóképzőben van 41 nyilvános és 15 magántanuló, összesen 56 tanuló. A főgimnáziumok közül Nagy-Enyeden 332, Kolozsvártt 343. Marosvásárhelvtt 356, Székely-Udvarhelytt 202, Zilahon 227, Szászvároson 210, Sepsi-Szent-Györgvön 290 a tanulók száma. — A Névtár csinos kiállítású és szépen van nyomatva. ** Őrangyal. Imakönyv protestáns ifjak és leányok, különösen konfirmáltak számára, írta Sántha Károly, Budapest, 1896. Hornyánszky Viktor kiadása, 213 kis nyolcadrétű lap, ára díszes vászonkötésben 1 frt, remek bőrkötésben o frt. — Ifjúsági imakönyv-irodalmunk, a melyben a Barkóczy-Tóth (»Gyöngyvirágok«) és Gvurátz Ferenc (>Lelki vezér*) művei a legkedveltebbek, becses művel gyarapodott Sántha Károly »Őrangyal* című imakönyvével. Sántha inkább poétikus kedély, mint hivő lélek. Erősíteni igyekszik, az erő fitogtatása nélkül; építeni a kegyesség mesterkéltsége nélkül; emelni, a frázis és dictio bajhászata nélkül; hisz, remél és szeret s azért imádkozik. Költői érzéke azonban erősebb, mint hite. Inkább a költői lelkek, mint az erős hitű keresztvének közül való. Mindent megénekel, meg a Hiszekegyet, a Tízparancsolatot, a Miatyánkot, az ünnepeket, a nevezetesebb alkalmakat. Könyvében több a versben, mint a prózában írott imádság. Minden kötetlen beszédben írt imádságára legalább két verses imádság esik. Mi ugyan nem vagyunk barátjai a verses imádságoknak, de azért épüléssel és lelki gyönyörűséggel olvassuk Sántha vallásos verseit. Mert imáiban van lendület, bibliai kenet, nyelvezeti erő és szépség; van vallásos erő és mélység is, de csekélyebb mértékben, mint a bibliásabb lelkek szeretnék. A széptani érdeknek nem egyszer áldozatul esik a vallási erő és mélység. — Imái között vannak: imák az ifjúkor hajnalán, hajadon imája, bűnbánati, konfirmációi, úrvacsorai imák, az egyházért, hazáért, lelkészekért, gyámintézetért való imádságok; reggeli és estvéli, az ünnepiek között karácsonyi, ó-évi, újévi, böjti, virágvasárnapi, nagypénteki, húsvét1

', áldozócsütörtöki, pünkösdi s különböző életviszonyokhoz mért imádságok. A verses elmélkedések között több van, mely valódi ódai szárnyalású, erőteljes vallásos költemény. — A gazdag és