Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-03-22 / 12. szám

ki — mégis figyelemmel arra, hogy igen sok iskolafentartó, valószinűleg nem a maga akaratából késett el a kérelmezéstől — s a kiegészítés sok iskolafentartónak rendkívüli anyagi megerőltetésébe kerülne — ezennel kijelentem — hogy a tanítói fizetés kiegészítésére folyó évi május hó l-ig. mint legvégső határidőig benyújtandó szabályszerű kérvényekre hajlandó vagyok a szükséges államsegélyt engedélyezni. Felhívom a közigazgatási bizottságot, hogy erről érdekelt iskolafentartőkat haladéktalanul értesítse, általában pedig ezen rendeletem gyors és pontos végrehajtása iránt megfelelően intézkedjék, mindennek eredménye felől folyó év május hó 1 ig kimerítő jelentést tegyen. Budapest, 1S96. évi február hó 26-án. Wlassics s. k. TÁRCA. Egyház és theologia ellentéte Németországon. IV. Az egyház és a theologia szoros összetartozását hangoztatta az a tekintélyes tartományegyházi gyűlés, mely Berlinben május 8-án folyt le. A meghívó szerint mindazok, a kik az egyház javát szivükön hordják, tartoznak közösen és nyilvánosan állást foglalni azon nyugtalanító tény ellenében, hogy a szentírásnak hitünk egyedüli zsinórmértékének tekintélyét a theol. fakultások közül többen aláássák és az evangelikus egyház külső fennállását a negatív modern theologia nagy mértékben veszélyezteti. A meghívót két generalsuperintendensen, Schlatter, Cremer, Pathusius, Zöckler és Schultze Viktor tanárokon kívül számos hírneves egyházi és világi írta alá. A gyűlésen magán a greifswaldi fakultás szinte teljes számmal jelent meg, eljött Schlatter és Strack is; 1200-nál több belépő-jegy fogyott el. A beteg Zoen jogtanácsos, königsbergi tanár, nyomtatásban küldte volt be referátumát, melynek tárgya: »Az állam és a theol. fakultások*. Mély vallásos érzület, tiszta ker. gondolkodás, kiváló jogmíveltség bizonysága ez előadás, mely a mi theologiai intézeteink egészen eltérő jogi helyzeténél fogva kevésbbé érdekel. A fakultásoknak az egyház részéről való jogi felügyeletet kizártnak mondja, arra sem fektet súlyt, hogy a tanárok, mint a róm. katholikusok valamely professio fideire köteleztessenek; többet vár attól, ha a theologia tanárai érzik, hogy ők a ministerium verbi divini tagjai s ha valósággal azok, de a legtöbb a személyek helyes meg válogatásától függ. És erre az egyház joggal igényelhet befolyást. Az előadó azt tanácsolja tehát, hogy a kultuszminiszter ezentúl ne csak az illető fakultástól, hanem az egyházi főtanácstól is kérjen véleményes javaslatot, az utóbbitól különösen a jelöltnek »tanára és hitvallására* vonatkozólag. A második előadó, Kábelt lelkész, a ki »az egyház és a theol. fakultásokról* szólt, a gyülekezetek jólétének nélkülözhetetlen feltételét abban látta, hogy az egyház is gondoskodjék a theol. hallgatókról, konviktusban vagy külön seminariumban való tovább képzésükről; a szentírás isteni eredetéről szólva azonban oly szeretetlenül ismételte a XVII. század dogmatikusainak inspiratói tanát, hogy a gyűlés elnöksége kénytelen volt az előadó egyes könnyen sértő kitételei felett sajnálkozását kifejezni és kijelenteni, miszerint a szentírás isteni inspiratiója egyházi tan ugyan, de az inspiratio mikéntje csak theologumenon. Azután Möller güterslohi lelkész »a theologia és theologiai fakultások« théinát tárgyalva kijelentette, hogy a keresztyénség lényege a csoda, hogy új rabies theologorum tört ki: a »felfedezési viszketegség« terjedt el. Egészen más hangon szólt a fáradhatatlan Stöcker, kinek előadása az egész gyűlésnek kétségkívül legbecsesebb része. Épen nem tartozom Stöcker imádói közé és nemcsak én tudom, hogy az ellene felhozott vádak nem mind valótlanok vagy alaptalanok. Az azonban tagadhatatlan, hogy az élő őszinte orthodoxiának egyik legmegnyerőbb képviselője és hogy a ker. hitnek népszerűsítéséhez, a ker. szeretetmunkához ritka isteni adománya van. Thémája ez volt: »a theol. fakultások és a nép«. Hadd álljon itt tételei közül néhány. Az isteni kijelentés, mely az egész emberiséggel igazságot és életet közöl, természete szerint alakilag és tartalmilag népszerű. Tartalmilag népszerű az általa felállított és megoldott problémák fenséges egyszerűségénél és nagy komolyságánál, valamint annálfogva, hogy a történetben és Izráel népének szellemében megjelenik, ez által örökre népies jelleget öltött és hogy a világ számára való egyetemes kijelentéssé levén nemcsak egyeseknek, hanem a népeknek is hirdettetik ^Alakilag népszerű, mert nem elvont tanítással közli magát, hanem az isteni kijelentések gazdag változatosságával megfelel minden nép és kor álláspontjának, minden tehetségi és műveltségi foknak és kielégíti az egész emberiség megváltási szükségérzetét. A theologia mint a kijelentés tudománya ennek népszerű jellegét tudományosan is kifejezésre juUatja és ezért az isteni kijelentést, valamint a ker. hitet az emberiség szellemi életében nemcsak a műveltek, hanem minden ember számára érvényre juttatja. A mi tanáraink a szabad kutatás és a tudományos igazság e képviselői, kiket a nép nagyra becsül s a kik sokszor az egész nép szellemi mozgalmainak úttörői, ép e tekintélyes állásuknál fogva kötelesek a kijelentésnek és az egyháznak történetével a legnagyobb kegyelettel bánni. Az evangelikus theol. fakultások, melyek a szentíráson és az egyházi hitvalláson alapulnak és Luther thesiseiből nem hypothesisekből keletkeztek, a hitnek prófétai tisztét végezzék s ne a professsionátus kételkedésre tanítsanak. A reformáció egyháza a nép egyháza és teljesen ílZZci kell lennie, a mennyiben még nem az, vagy már nem az. A kiváló szónok tételei kifejtésében nemcsak a theologia és egyházi baloldalnak képviselőit cáfolgatta, hanem az orthodoxiát is bűnbánó vallomásra szólította föl: nagyon sokszor felejtette el ez az orthodoxia, hogy az isteni kijelentés nemcsak igazi, hanem élet; és igen sok orthodox van, a kiben az igazhitűség fényesen világít, de nagyon keveset melegít; ha a világosság mellett az élet melegségét el nem hanyagolták volna, nem volnánk ma oly szomorú helyzetben, hogy tiltakoznunk kellene! Az előadásokhoz fűződő élénk eszmecserében Zieten Schwerin gróf reá mutatott a kegyurak kényes helyzetére, a kik ma már azt is kénytelenek kérdezni a jelölttől: hol tanultál? hol szerezted theologiádat? A német patrónusok is valószinűleg jobban értenek a theologiához, mint másutt, mégis a vizsga után való ilyetén laikus examen nemcsak a negatív irányra nézve lehet veszedelmes Miután még Vathusius a lelkészeket felszólította, hogy Ők is óvakodjanak meggondolatlan nyilatkozattól vagy eljárástól, a gyűlés elnöksége kimondotta az egyhangúlag elfogadott határozatokat: A tartományegyházi gyűlés követeli az államtól, hogy a theol. tanári székek betöltésénél a jelölt-