Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-01-05 / 1. szám

a Szemléből olvassuk: >Amplitudinum vestrarum bonus amicus*. Végül ha Dragonus neje házát, Beythétől még 1584-ben visszaváltotta s ennek többé nem tartozik, hogyan történik az, hogy Beythe a soproni tanácsnak Német-Újvárról 1587. márc. 25. kelt levelében jelenti, hogy »most midőn Dragonus soproni házát, mely miatt nekik a tanács előtt perük is volt (lis fuerat de negocio certi debiti) eladni akarja s az ő beegyezését erre kikérte; »ő nem ellenkezik, ám adja el, de (mivelhogy a ház felerészét per útján ő nyerte volt meg) arra kéri a tanácsot, hogy az őt illető részt Frankonics Gergely soproni orvosdoctor kezeinél tegye le«. Nagyon óhajtottam volna a két férfiú között folyt per tárgyát közelebbről, biztosan és részleteiben is megismerni ; de e vágyam és óhajtásom nem teljesülhetett. Sopron város igen képzett és igen humánus főlevéltárosa hozzám ez ügyben azt írja: >Sajnos, hogy Beythe pőrét Dragonus ellen nem találhattam meg; fatalis véletlenségből az ítélkezési jegyzőkönyvek (protocolla judicia via) 1586. márciusban megszakadnak és csak 1589-ben folytatódnak.* Makó. Szőllösi Antal. BELMISSZIÓ. Belmissziói mozgalmak Kolozsvártt. Azt. hiszem, nem lesz érdektelen, ha nehánv sorban elmondom, hogy mit csinálnak a legújabb magyarországi theologián. Eleget mondanék akkor is. ha azt mondanám, hogy tanulnak és tanítanak. Én azonban e tág felelettel nem elégítem ki olvasóimat, s nyomban elbeszélem azt is. mit tanulnak és mit tanítanak? Tanulják minél jobban megismerni az Isten kegyelmét, s megismertetni azt másokkal is. hogy azok, a kikben nem halott a hit, élő hitöket átplántálják olyanokba is, a kikben az régen meghalt, vagy nem is volt. Küzdelmesnek és fáradságosnak látszik ugyan e munka, de vájjon ismert-e fáradságot Pál apostol, vagy ismertek-e nagy reformátoraink, midőn hirdették szóval és tettel a Krisztusban és a Krisztus által való hitet. Az igazi lelkesedés, az igazi szeretet nem fárad el soha. Hirdessük az evangéliumot kicsinyeknek és nagyoknak ; alkalmas és alkalmatlan időben. Nem majd, hanem mindjárt. Nem itt, vagy ott; nem ennek, vagy annak; hanem mindenütt és mindenkinek. Krisztus a mi vezérünk, ő parancsolja, hogy elmenvén, tanítsatok minden népeket. Im ezek a jelszavak, melyeket a fakultás buzgó apostolai hangoztatnak. »A kinek füle vagyon a hallásra, hallja.* A kolozsvári belmissziói munka eddigelé a következő. Hetenként kétszer igazán családias jelleggel isteni tiszteletre gyűlünk össze, hogy erőt kérjünk, egy-egy új hét munkájára, vagy hálát adjunk a lefolyt hét estéjén a megtartó kegyelemért. Ének, ima. rövid biblia-magyarázat e -*preces« programmja. Az isteni tiszteletet a fakultás tanárai vezetik felváltva. A nagyközönség számára vasárnaponként vallásosösszejövetelek tartatnak, melyek már e lapban említve voltak. Hogy a közönségnek valóban lelki szükségét elégítik ki . ezek, mutatja az. hogy a megjelenőket a fakultás nagy terme alig képes befogadni, pedig a díszterem 150 ülő helyre van berendezve. S ugyanazon közönség, mely a templomban szívesen hódol annak a tisztán pápistás szokásnak. hogy az orgona hangjai mellett Mária-képeit nézegeti imakönyvében, vagy szemeit könyvébe szegezve, templomba járása léleknélküli. nem jellemezhető erkölcsi felfogásra valló külsőséggé fajuljon: mondom ugyanaz a közönség az ember érzelmeit felemeli, megdicsőíti itt fenséges énekével. Együtt látjuk ez összejöveteleken a legkülönbözőbb felekezetbelieket, s a mint tudjuk, még a baptisták közül is többen eljárnak. Bár adná az Isten kegyelme, hogy az a kis mustár-mag, melyet itt sziveikbe vetnek a keresztyénség terebélyes, lelki enyhületet adó fájává növekednék. A mint hallom, a vidéken is kezd visszhangra találni az építésnek ez a neme. Egy öreg lelkész atyánkfia, ki ezelőtt még pár évvel a budapesti hasonló mozgalmaknak nagy ellensége volt, úgy nyilatkozott, hogy aláírja a mit Kolozsvárit csinálnak. Másfelől azonban nem ringathatjuk magunkat abban a csalódásban, hogy a jó munkának itt is ne volnának ellenzői; mert hát. van-e olyan jó. a mit akadály nélkül fogadnának be az emberek ?! Azt sem gondoljuk, hogy azok. a kik ez estélyeken megjelennek, most már egvtől-egyig hűséges, jó keresztyének, de segítjük őket, s kérjük a jó Istent, hogy azokká legyenek. Az összejöveteleknek állandó programmja: ének. ima és biblia-magyarázat; a lehető legegyszerűbb, a legközvetlenebb modorban; úgy a mint kinek-kinek a szivéből jön, hogy mások szivéhez is megtalálja az utat. Érzik az igemagyarázók, hcgv e nemzetségnek jel kell: jelek gyanánt aztán Jónásnak ama jelét adják. Hogy mennyien lesznek majd a választottak, azt csak a Mindentudó tudja! A mi tisztünk az, hogy imádkozzunk és dolgozzunk. Az advent folyamán valláserkölcsi felolvasásokat is tartott a fakultás tanári kara. Tárgyukat a Jézus korában uralkodott politikai és vallási pártok s eszmék képezték. Polcoly József (november 27.) a sadduceusokról; dr. Kecskeméthy István (december 4.) a farizeusokról, Nagy Károly (december 11.) az alexandriai zsidó-görög ekklektikus bölcsészeti irányzatról, Kenessey Béla pedig az essénusokról értekezett. E felolvasások is rendkívül látogatottak voltak, s a kolozsvári legelőkelőbb közönséget vonzották a fakultás dísztermébe. Némelyek ugyan azt mondják, hogy csak az újság ingere hozza ide azt a sok hallgatót. A mire bátran azt mondhatjuk, hogy annál inkább. annál fokozottabb erővel kell hirdetnünk az evangéliumot, hogy ne legyen az újság senki előtt, különben, hogy nem a puszta kíváncsiság vonja a hallgatóságot, határozottan bizonyítja az. hogy mikor a mult szerdán kijelentették, hogy az adventben nem lesz több felolvasás, többen sajnálatukat fejezték ki a felett, mert ezek sok ismeretet adtak hallgatóiknak, egyesítve a legmélyebb vallásossággal. Adventben a templomokban is a fakultás tanárai prédikáltak, délutánonként pedig megszólal egy-egy fiatal Timótheus is. Hatásuk a templomban sem maradt el. Mikor egy ilyen vasárnap a templomból kijöttem, ilyen kritikát