Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-02-23 / 8. szám

nem létezik, hogy a nyugoti népek hatalmukat csupán a katonaság korszerű felszerelésének köszönhetik: ez átmeneti időszakban igen nagy és fontos dolog volt, hogy ezek a férfiak és nők, ott közöttök képviselték civilizációjuk erkölcsi és szellemi oldalát. Már csupán jelenlétök figyelmeztette — mondja Tokimo — a japánokat arra, hogy egy nemzet életében a vallásnak és erkölcsnek végtelen fontossága van. A protestantizmus Corsica szigetén. Néhány angol lelkész terjeszti az evangéliumot a földközi tenger eme szigetén, de kevés sikerrel. Bastiában egy francia lelkész munkál. Igyekszik a protestánsokat összetartani és a római vallású népet megnyerni. Nagy akadályára van a protestánsok közönye és a római vallású nép fanalismusa, tudatlansága. De ezért munkáját nem adja föl. Munkálódásának eredményessé tételére föltétlenül szükségesnek találja egy rendezett egyházat alapítani templommal és iskolával. Ez építkezésre már azért is kényszerítve van, mivel nehezen kap helyiséget az istentisztelet tartásra. Az eddig erre a célra használt termet a tulajdonosa nem engedi át többé, mivel a római pap mindaddig nem absolválja, míg a protestánsoknak helyet ad. Igv most megint egy bizottság dolgozik azon, hogy az anyagi erők számbavételével a már megajánlott s részben folyósított 200.000 forinton felül, ha csak lehet, még 600.000 forintos alapítványt tegyen a város a millennium emlékére az egyetemre. ISKOLA. Iskolai aranykönyv. A minap elhunyt Jámbor, Mihály, h.-sámsoni főgondnok és orvos az ottani egyházra 300, a debreceni ev. ref. kollégiumra pedig 8000 forintot hagyományozott. A sárospataki ev. ref. kollégium igazgatótanácsa mindazon tanár részére, a ki a millenniumi kiállítást megtekinti, 50 frt utazási költséget szavazott meg s e címen 1500 forintot vett fel a költségvetésbe. Egyben döntött a tanárok eddigi nyugdíjintézetének függőben lévő ügyében is, elfogadván a tanári kar ama javaslatát, mely szerint minden tanár visszakapja az általa befizetett összeget kamatos-kamattal, s az így felmaradó 52.000 frt kamataiból az ötödik 100 frtos korpótlékot adja a tanároknak biztosítván a régebbi özvegyek és árvák eddigi nyugdíjosztalékát. Végül kimondta, hogy a sárospataki kollégium ez iskolai év végén millennáris emlékünnepélyt tart. Beméljük, hogy e példa követésre talál! A tanárok ötödéves pótléka. A véglegesen kinevezett középiskolai tanároknak ötödéves pótlékokra a szabályszerű időben minden körülmények között joguk van. Á közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy ezentúl a pótlékért az illetőknek nem kell folyamodni, hanem az utalványozások az igazgatók, illetőleg a főigazgatók hivatalos jelentései alapján történnek. Tanügyi mozgalmak Debrecenben. Schlaueh Lőrinc, nagyváradi biboros-püspök 300.000 koronát adott az ottani piarista algimnáziumnak a millennium évében főgimnáziummá leendő kiegészítésére. Ehhez járul még Szakszó Rez.-.ö volt debreceni prépostplébános 20.000 forintos alapítványa. Ily módon a r. kath. főgimnázium létesítése Debrecenben biztosítva van. — Ezzel szemben a reformátusok ismételten nagy erőfeszítéseket tesznek az egyetem érdekében. Maga a város adja erre az impulsust. EGYESÜLET. A Lorántffy Zsuzsánna-egyesület pénztáráról következő jelentés olvastatott fel a február 10-iki közgyűlésen : Egyesületünk pénztárában az 1894-iki évi dec. 31-én volt 300 frt alapítványi tőke és 38 frt 80 kr. pénztármaradék: összesen tehát 338 frt 80 kr. Az 1895-ik év folyamán négy új alapítványt kaptunk, úgymint: Szilassy Aladárnétól 300 frtot »cseléd otthonn«-ra, és gróf Károlyi Tiborné, özv. gróf Teleki Sándorné és Z. K. J. úrnőktől 100—100 frtos alapítványt. Ezzel a 600 írttal az alapítványi tőkénk 300 frtról 900 írtra emelkedett, mihez a f. 1895-ik évben dr. Csengey Gyula ügyvéd 100 frtos alapítványa járult. Bevételeink összege az alapítványokkal 2062 frt 8 kr., alapítványok nélkül 1162 frt 8 kr., mely bevétel a következő forrásokból gyűlt össze: 1. Pénztármaradék 1894. évről 2. Gyűjtésekből, még pedig két templomi gyűjtésből 244 frt 32 kr., egyesek gyűjtéséből 15 frt 28 kr., összesen , 3. Adományokból, még pedig évközi és karácsonyi adományokból . . . 4. Tagsági díjakból 5. Előfizetés a »Ker. Híradó «-ra 6. Takarékpénztári kamatokból. 38 frt 80 kr. 259 frt 60 kr. 443 frt 20 kr. 336 frt — kr. 74 frt 50 kr. 9 frt 98 kr. Összes bevétel 1162 frt 08 kr, Kiadásaink összege 949 frt 21 kr., mely az egyesület céljai között következőleg oszlott meg: 1. Pénzsegélyekre 433 frt 42 kr. 2. Ruhaneműekre . . . . . . 164 frt 25 kr. 3. Élelmiszerekre 85 frt 16 kr. 4. Nyomtatványokra 99 frt 71 kr. 5. Beszerzésre 75 frt — kr. 6. Helyiség bérlet félévre .... 50 frt — kr. 7. Vegyes kiadások 41 frt 66 kr. Összes kiadás 949 frt 21 kr. Összehasonlítva az első munkaévünket a másodikkal, az eredmény következő: 1894-ben volt folyó bevételünk 339 frt 32 kr., kiadásunk 300 frt 52 kr., tőkebevételünk 300 frt. 1895-ben volt folyó bevételünk 1162 frt 8 kr., kiadásunk 949 frt 21 kr., tőke-bevételünk 600 frt. Egy év alatt pénztárforgalmunk csaknem megháromszorozódott, a tőkéink pedig megkétszereződtek. íme tehát az elvetett mustármag kicsirázott és kezd növekedni. Imádkozzunk és dolgozzunk, hogy még nagyobbra növekedjék! Szőts Farkasné, egyes, pénztárnok.