Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-16 / 20. szám

házkerület ezeknek figyelembe vételével, őszi közgyűlésé­ben fog e tárgygval kimerítően foglalkozni. A segédlelkészek elhelyezése, valamint a tanítóvál­tozások ügyében egy bizottság neveztetett ki, abból a célból, hogy mindkettőre vonatkozólag készítsen kimerítő szabály­rendelet-j avaslatot. Véleményadás végett az egyházmegyékhez tétetett át az abaúji egyházmegyének azon indítványa is, hogy jövőre az egyházlátogatások május havában tartassanak meg. Az anyakönyvek vezetéséről szóló újabb állami tör­vény alkalmából az egyházkerület kimondotta, hogy az egy­házi népiskolai tanítók anyakönyvvezetői hivatalt nem fogadhatnak el. Szép és áldozatkészségre mutató ténye volt az egy­házkerületi közgyűlésnek, hogy a sárospataki templom építési költségeinek fedezésére 6000 forintot ajánlott fel közlelkesedéssel. Ez összeget évi 1000 forinttal fogja az egyházkerület folyóvá tenni. A közigazgatási bíróságnak nem voltak nevezetesebb tárgyai: a fegyelmi bíróság pedig két tanítónak ügyét intézte el, mindkettőnél enyhítvén az egyházmegye bíró­ságának szigorűbb ítéletét. A tiszántúli egyházkerület közgyűlése. A közgyűlést május 7—10. napjain tartották Kiss Aron püspök és Vdllyi János főgondnok elnöklete alatt. Tárgy sok volt, a kerület tisztviselői négy napon át meg­dolgoztak értük, de mélyebb és általánosabb érdeklődést, talán a választások kivételével alig keltett valami. A gyűlés különben eléggé népes és látogatott volt, főleg második napján, a mikor a Joó István eltávozásával megüresedett tanszéket töltötték be. Püspök úr buzgó ima után felolvasta évi jelentését s megemlékezett Fráter Imre, Újfalussy Sándor egyház­megyei gondnokok, K. Tóth Mihály debreceni lelkész, 1 obi István gazdasági tanácsos elhunytáról, kiknek emlé­két az egyházkerület jegyzőkönyvében örökítette. K. Tóth Mihálynak a püspök lelkes szavakban sírszobrot indítvá­nyozott s beszédének hatása alatt nyomban összegyűlt e célra 275 frt, melyből 100-at Horthy István, 50-et a kar­cagi egyház ajánlott fel. A gyűjtés tovább foly. A kegyelet e nagy pap emléke iránt nálunk szinte szokatlan mérték­ben nyilvánul. A főiskolánál a koszorú-váltságból begyűlt alap is hirdeti már nevét. A debreceni egyház bejelenti főgondnokának, Simonffy Imrének újból történt megválasztását, s azon presbytereket, a kiket a főiskolai gazdasági tanácsba, a tanárválasztás deputatióba, a felsőbb leányiskola igazgató tanácsába ki­küldött. Erre S. Szabó József debreceni főgimn. tanár tette le a hivatalos esküt. Élénkebb vitát provokált a tanítóképességi vizsgála­tokat vezető egyházkerületi küldöttség jelentése végén foglalt azon indítvány, mely szerint a hittanhallgatókra nézve ezentúl a tanítói oklevél megszerzése ne tétessék kötelezővé. Nemcsak papok (K. Tóth K., Garzó Gy.), hanem még a tanítóképző intézet új igazgatója is az indítvány mellett foglalt állást. A theologusok nyakukba akasztott koloncnak tartják a tanítói vizsgálatot. A közgyűlés csakugyan ki­mondta, hogy a theologusokra nézve a tanítói vizsgálat eddigi kötelező voltát megszünteti. A konventi jegyzőkönyv alapján az országos lelkészi özvegy-árva gyámintézet alapszabály-tervezetét, a közgyű­lés véleményadás végett az egyes egyházmegyékhez uta­sította. A gimnáziumoknál az állami felügyelet gyakorlá­sával megbízott egyénnel szemben tanúsítandó eljárást illetőleg, elfogadta az egyházkerület a debreceni tanárkar javaslatát. Ellenben az egyházkerületi tanügyi bizottság szervezetére vonatkozó küldöttségi javaslat azon megjegy­zéssel adatik vissza a küldöttségnek, hogy a szervezeti szabályokat egyebek között a vidéki főgimnáziumokra vonatkozólag is egészítse ki. E hiányára a tanügyi bizott­ság szervezetének, már legutóbbi gyűlése alkalmával rá­mutattunk, mert különösnek találtuk, hogy a vidéki gim­náziumok benne ne képviseltessék magukat. A közgyűlés Kossuthnak Debrecenben felállítandó szobrára 300 frtot szavazott meg. Harsányi Sándor cle­velandi (Amerika) ev. ref. lelkésznek azon kérelmét, hogy lelkészi vizsgálatát 1896., esetleg 1897. szeptemberében tehesse le, de évei 1895-től számíttassanak, a közgyűlés pártolólag terjeszti a lelkészvizsgáló bizottsághoz. A beregi egyházmegyének azt a praktikus javas­latát, melyet a templomépítészet emelése ügyében tett és melyet Lapunk legutóbbi számában egész terjedelmében közöltünk, az egyházkerület örömmel fogadta el s attól jövőre valóban a styl és ízlésre nézve sokat vár. Ugyan­csak ez egyházmegye indítványára az egyházkerület a konvent útján megkeresi az országgyűlést, hogy az egy­házakra kirótt 15 kros iskolaadót szüntesse be. Ugyanezen egyházmegye hívta fel a kerület figyelmét arra, hogy a tanítói fizetések felszámításánál a kántori díj felszámít­tassék-e? a mi oly helyeken, a hol kántor-tanító van, a nyugdíj végett fontos kérdés. Hosszas vita támadt. A he­lyes megoldás az, ha az egész kántor-tanítói fizetés fel­számíttatik. minthogy elkülöníteni s az elkülönítésre ki­elégítő, egyetemes kulcsot találni úgy sem lehet. A miniszteri átiratok közül felszólalásra a magyar nemzet millennáris történetének (szerk. Szilágyi Sándor) ajánlása adott alkalmat. Az egyházkerület mindaddig, míg nem látja, hogy a reformáció története pártatlanul, fele­kezetieskedés nélkül lesz megírva, nem hajlandó azt az egyházak figyelmébe nyomatékosan ajánlani. Tehát vára­kozó állást foglal el. Ezt Thaly indítványozta, a ki pedig a nagy műnek maga is munkatársa. De az óvatosság csakugyan nem árt. Bujdosó Lajos főiskolai alkönyvtárnok fizetése 600 forintra emeltetett. Egyben a kerület arról is intézkedett, hogy a könyvtár class.-phil. és történelmi szakosztályai kiegészíttessenek, mert így kívánja a felállítandó philo­sophiai fakultás érdeke. A népiskolai tanügyi bizottság ajánlatára azon fon­tos határozatot hozta a kerület, hogy a debreceni tanító­képezdén — tekintettel az ének és zenetanítás folyton növekvő fontosságára — egy ének- és zenetanári tanszé­ket szervez. Megbízta a tanítóképezdei tanárkart, hogy ide vonatkozólag készítsen tervet és költségvetést. Ezzel kap­csolatban az orgonázás kötelező tanítását is elfogadta elvben a kerület javaslattétellel itt is a tanárkart bízván meg. Mind emez intézkedések a praeparandia teljes ki­fejtéséhez vezetnek s reméljük, hogy ezentúl — mint az idei jelentésében — nem fogja a miniszter a mi tanító­képezdénket a berendezkedés hiányaival vádolni s nem fog leiratában még az ellen is kifogást emelni, hogy a debreceni tanítóképezdének nincs külön internátusa, holott van. Ugyancsak a népiskolai tanügyi bizottság terjesztett be indítványt a tankönyv-monopolium megszüntetése tár­gyában, mely miatt a tanítók között általános az elégü­letlenség s melyet az érmelléki egyházmegye is erősen sürgetett. A kerület a monopolizálásnak látszatát is kerü­lendő, kimondta, hogy a rendesen meghirdetett pályázaton kívül is elfogad ezentúl tankönyveket, ha ezeket előzete­sen három egyházmegye approbálta, vagy ha szerzőjük a tanügyi bizottsághoz 25 frt bírálati díjat beküld. Hisz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom