Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1895-09-12 / 37. szám
nem egyéb valótlanságnál. Bátor vagyok ennek bizonyítására azon imádságot szószerinti másolatban nagytiszteletű szerkesztő úr rendelkezésére bocsátani. Elismerem, hogy gyarló munka bíz' ez; hamarosan késztilt; talán sok benne a reminiscentia is s a vége, némi változtatásokkal, Lukács Ödön hétköznapi imádságos könyvéből van véve; mindeme hibáit készséggel elismerem; de, hogy dogmatikai iránya helytelen volna: azt már tagadom! (Összefércelt ima nern is ima. Az igazi ima a szív teljességéből származik. Szerk.) Nagy megbotránkozást emleget a nyilt levél írója, melyet nt. főnököm és az én eljárásom okozott volna. Már engedelmet kérek, de mi itt erről mit sem tudunk. Nem volt bíz itt semminemű megbotránkozás és felháborodás; csak úgy, mint nem volt ez évi márc. 20-án, mikor a túri gyülekezet másik lelkésze tartott, falragaszokon előre hirdetett »nemzeti gyászimá*-t, Kossuth apánk halála évfordulóján. Végül bátor vagyok megjegyezni a következőket. Minthogy aug. 20-át királvilag szentesített országos törvényünk magyar nemzeti ünneppé tette, melyen népünknek minden munkától szünetelni kell; minthogy egyházi törvényhozásunk — tudtommal — e nap meg vagy meg nem ünnepléséről eddig még nem intézkedett, s következőleg az, ez idő szerint legalább, a lelkészek józan belátására van bízva, s mint nt. szerkesztő úr is constatálja, az ország több helyén, tényleg templomainkban is megünneplik: én egyáltalán nem látom be, hogy nt. főnököm eljárása helytelen lett volna! nem látom be: miért ne tartanok meg mi kálvinisták, kik pedig magyarságunkra, nemzeti hazafias érzéseinkre ugyan büszkék vagyunk, az egyetlen nemzeti ünnepet, csak azért, mert pápista atyánkfiai ugyanakkor egyik szentjöket is ünnepelik ? Mi természetesen nem István királynak, a pápista szentnek, hanem a rendezett magyar államiságnak az első koronás király által történt megalapítása emlékét ünnepelhetjük meg, akkor is csak és azt is csak a kálvinista isteni tisztelet szellemében és keretén belől, teszem föl oly formában, mint az most Mezőtúron történt; s a miként én mindaddig, míg egyházi felsőbb hatóságaink máskép nem intézkednek: ezután is cselekedni szándékozom ; meg levén győződve, hogyha nem vétkeztem, s nem vétkeztek velem együtt alig némi kivétellel a hazai összes lelkipásztorok akkor, midőn októb 6-án, vagy márc. 15-én, melyeket pedig egyházi ünnepnek senki, nemzeti ünnepnek pedig törvényhozásunk nem ösmer el. megemlékezve a hazáról, alkalmi imádságban kértük reá Isten áldását, mondom, meglevén arról győződve, hogy még kevésbbé cselekszem helytelenül, ha aug. 20-án, mely kálvinistának, pápistának, zsidónak stb. egyaránt nemzeti ünnepe, ugyanazt teszem. Mezőtúr, 1895. aug. 30. Kiváló tisztelettel Tóth László, ev. ref. s.-lelkész. A katonaság lelki gondozása érdekében egv ref. tábori lelkész Lapunk útján azt a kérelmet intézi a ref. Tisztelendő urakhoz, szíveskedjenek a templomi szószékről kihirdetni, hogy a bevonulandó újoncok egy-egy kis formájú énekes könyvet hozzanak magukkal; egyszersmind a szülőket is szólítsák fel, hogy bevonulandó fiaikat említett énekes könyvekkel lássák el. Hajdanában úgy volt, hogy csaknem minden katonának borjújában ott volt az énekes könyv, utóbbi időben azonban ez a régi jó szokás teljesen ki ment a divatból, a minélfogva isteni tisztelet alkalmával énekes könyvek nagy hiányában vagyunk. — (Katonai lelkésztársunk eme kérelmét részünkről is ajánljuk a t. lelkészi kar pártoló figyelmébe. Tábori lelkész kollegáinkat pedig arra kérjük, hogy ők meg arra terjeszszék ki lelkipásztori gondjukat, hogy a földi és a mennyei fejedelem vitézei bibliával és más vallásos iratokkal, nevezetesen a »Koszorú« füzetjeivel kellőleg el legyenek látva. Szerk.) ISKOLA. Budapesti főiskolákon a tanév megnyitása a mult héten ment végbe. A főgimnáziumban szept. 5-én az iskolai év alkalmi isteni tisztelettel nyilt meg a Kálvintéri templomban, a hol Szabó Aladár theol. tanár tartotta az alkalmi imádságot és Vámossy Mihály igazgató szólott az összesereglett ifjúsághoz. A főgimnázium tanulóinak a száma meghaladja a 600-at. A theologiai akadémián szept. 7-én Szász Károly püspök alkalmi imádságával és beszédével nyilt meg az iskolai év; utána Szöts Farkas theologiai igazgató beszélt a theol. ifjúsághoz, melynek száma Budapesten is megcsappant, az összes létszám 27-re szállt le, köztük 7 az első éves. A kolozsvári ev. ref. theol. fakultáson szept. 4. és 5-ik napjain tartatott a felvételek tárgyában az első tanári gyűlés. Folyamodott összesen 87 égvén, köztük 38 theologus, 49 tanárképezdész. jogász és orvosnövendék. Az igazgatóságnak azon elvi határozata folytán, mely szerint első sorban e theologusok és í. éves tanárképezdészek részesülnek jótéteményekben, felvétetett 37 theologus és 40 tanárképezdész; hely hiányában 9 folyamodónak kérése nem volt teljesíthető. A felvett tanárnövendékek között van Gál Mihály agárdi ág. hitv. ev. lelkész, egyházi irodalmunk terén buzgolkodó és jónevü munkás fia is 5 ág. hitv. evangelikus tanárnövendék társával. Óhajtanánk, hogy végre valahára az a sokat emlegetett unió társadalmi külső instituiókban is nyilvánulna. Reméljük, hogy az itt növekedő testvéregyházbeli ifjak könynyebben válnak majd munka társainkká törekvésünkben; de egyszersmind azt is reméljük, hogy maga a testvéregyház is kellő figyelemben fogja részesíteni a fakultás internátusát. A tanári kar, hogv az ifjúságban vetett reményének és bizalmának, iránta való szeretetének kifejezést adjon, buzditásáúl a jövőre, minden theologust teljes ingyenességben részesített, ezenkívül három kiválón jeles ifjúnak 50 és 25 frtos ösztöndijat adott, a tanárképezdészeket pedig 80 frt konviktusi díj fizetésének kötelezettsége mellett vette fel. Theólogusaink nemcsak Erdélyből, hanem az ország minden részéből jöttek; 16 jött a Királyhágón túlról, 21 pedig Erdélyből. A theol. konviktus szept. 10-én nyilik meg. Az egyetemre 12-ig, a fakultásra pedig 12—16-ig lehet beiratkozni. A fakultás egészen egyszerű, kebli megnyitása 15-én, ünnepélyes megnyitása^ pedig, a konvent és erdélyi ev. ref. egyházkerület jelenlétében nov. 3-án lesz. Intézetünk nagyszerű, mondhatni páratlan berendezésével, az ide sereglők bámulatát kelti fel. Az aula befejezéshez közéig, a mennyezeten számos kéz dolgozik, volt alkalmunk látni a művészi kivitelű, bizánci stílű szószéket is. A mennyiben a tantervbe bepillanthatánk, elmondhatjuk arról is, hogy kiváló ügyességgel, mesteri kézzel készíttetett, s az ifjúság lelki táplálására bő mezőt igér. Az egyetemen theologusaink nemcsak a kötelező theologiai tárgyakat, t i. a bölcsészettörténetet, pedagógiát, és egyházjogtant hallgatják. hanem az aesthetikát, magyar irodalmat, közjogot, egyetemes és magyar történelmet s a modern nyelveket is. Ez a kezdet, a kegyelmes Isten áldja meg a hozzáfűzött reményeket! Kolozsvár, 1895. szept. 6-án Bácsi Gyula. Az Eötvös József-collegium (tanárjelöltek benlakó intézete) állami javadalmazású helyeit a közoktatási miniszter a következő tanárjelölteknek adta: Abaffy Béla