Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-08-29 / 35. szám

áldozik: az édes anya képe ott lebeg jóltevő szemei előtt; ha elhagyatott, szenvedő embertársai nyomorának enyhítésére gondol: áldott anyja emlékezetének megörökítése egyik célja. Ha Kovács Ferencnek egyéb érzelme nem volna is: ez a rendületlen, az idő távolában is soha el nem mosódó gyermeki szeretet őt korunk ifjai előtt a legnemesebb példányképpé avathatná. Első gondolata az volt, hogy ügyvédi oklevelét érvényesíti ; azonban egy pár per s azokban ellenfeleinek az ő szemében nem kifogástalan magatartása arról győzték meg, hogy az ügyvédi pálya nem az ő lelkületének való: megyei szolgálatba lép s már 1845-ben Gsongrádmegye aljegyzőjévé választják. Azonban alig izeledik bele új tisztébe, 1846-ban az akkori adminisztrátori világ a conservativ pártot juttatván megyéjében is diadalra, liberális elvtársaival ő is kimaradt. Pezsgő tetterejének gazdálkodásában keresett tért és kárpótlást; űzte is kitartással és sikerrel. De csak kevés ideig kellett szünetelnie. Az 1848-ik év szabad fuvallata Csongrádban is elsöpörte a conservativ pártot s a szabadelvűek jutnak győzelemre, Őt szülővárosának választják szolgabirájává. Tiszte — elgondolható — a nehéz időkben nem lehetett könnyű, de viselte a nála szokott erélylyel és hűséggel egész a szabadságharc letipratásaig. Az 1848-ik év másként is a legfontosabb fordulója életének. Ez év májusának 16-án kelt egybe ma már mélyen gyászoló özvegyével, Küry Te.rézzel. Kovács Ferenc végtelen sokat köszönhet feleségének. Az az odaadó hűségű, egyedül férjének és férjében élő, — az a törhetetlen szorgalma mellett minden követelés nélkül való — az a fényt és csillogást mindenhol és mindenkor kerülő, résztvevő jó szíve mellett is okosan takarékos nő összehangzóan egészítette ki a férj kitűnő tulajdonait. Küry Teréz nemcsak az élet örömét és baját, nemcsak a háztartás gondját és terheit osztotta meg a jó feleség módjára férjével, hanem közreműködött vele annak jótékonyságában is. De viszont a férj is igazi szeretettel ragaszkodott kedves nejéhez. Erélyes természete mellett gyöngédséggel halmozta el otthonában, szeretettel övezte künt a társaságban, a hová lehetett, magával vitte és hogy még a minden köteléket széttépő idő se választhassa el őket egymástól: alig van jótékonysága, alig van alapítványa, a mely ne a Kovács Ferenc és Küry Teréz együttes nevét viselné. Az önkényuralom sötét éveiben újra gazdálkodásába merül. De a nyugalmat nem tűrő lelke, — ha már másutt nem lehetett, — a gazdálkodás mezején akarván példájával polgártársainak használni, a fa, főleg a gyümölcstenyésztés körül fáradozott. Midőn pedig az önkényuralom erkölcstelen épülete ingadozni kezd, a viszonyok változása végpihenésre kényszerített erejét munkára hívja. Legelső munkatért az egyházi élet mezején talál az egyháza igazaiért és javáért lángoló lelke. Már az 50-es évek végén behívják a presbyteriumba. A szeptemberi pátens teremt első mezőt tevékenységének. Hogy a hód-mező-vásárhelyi ev. ref. egyház és a békés-bánáti egyházmegye a pátens nehéz küzdelmeiben hűséggel megáll az autonom egyházkormányzat mellett: abban neki van legfőbb érdeme. Ekkor történt a következő, nem egészen ösmeretlen eset. Az esperes T. F. hód-mező-vásárhelyi egyik lelkész az egyházmegye közgyűlését kora tavaszszal Makóra hívja össze, de a hatalom fenyegetésére később el akarja azt napolni. Kovács Ferenc erélyesen ellenzi s a nagy családú esperesnek azon ünnepélyes Ígéretet teszi, hogy ne aggódjék, mert ha a gyűlés megtartása miatt baj érné, míg neki egy darab kenyere lesz, megosztja azt az esperessel és családjával. Az esperes és egy másik lelkésztársa meg is indulnak, de a feneketlen sár miatt nem haladhatván, már visszafordulnak. Kovács Ferenc és a vásárhelyi többi presbyter szemben találják és követik, hogy az esperes kocsija elé több lovat fogjanak, de a gyűlésről semmiesetre el ne maradjanak. Kovács és társai, mert az ő kocsijok sem tud haladni, jobbára gyalog teszik meg az utat, de estére mindnyájan megérkeznek Makóra. Valóban a gyűlést másnap a császári biztos ellenzése dacára nagy lelkesültséggel megtartják. Ilv határozott magatartása, hozzájárulván később áldozatainak szakadatlan sora, szerezte meg számára azon kitüntetéseket, hogy nemcsak a hód-mező-vásárhelyi egyháznak ettől fogva szakadatlanul. 36 évig presbytere, egy ízben főgondnoka, a békésbánáti egyházmegyének 30 éven át a sürgető marasztás dacára lemondásáig világi tanácsbirája; mind a két országos zsinaton egyházmegyéjének egyik rendes, nem egyszer az egyetemes konventnek tagja és végül a tiszántúli ev. ref. egyházkerületnek több mint egy évtizeden át köztiszteletben álló, mindenki által szeretettel karolt, világi tanácsbirája volt. Hogy föltétlen egyházias érzületéről minő meggyőződés uralkodik egyházkerületünk egyeteménél, csak azon egyetlen tényre hivatkozom, hogy midőn az egyházkerület az egyházi értekezletet megalakította, annak világi elnökségét egyhangúlag ő rá ruházta, s ő a bizalomnak készséggel is hódolt. Futó Miháty. EGYHÁZ. A pesti egyházmegye közgyűlésén Szánfhó János esperes és Darányi Ignác tanácsbiró elnöklete alatt az új egyházpolitikai törvényekről két ízben is volt szó. Darányi Ignác megnyitó beszédében kifejezést ad annak a reményének, hogy a hitélet az állami anyakönyvvezetés és a polgári házasság életbe léptetésével csökkenni nem fog. Minél inkább segítségére lesz az egyház az államnak a törvények végrehajtásánál, annál többen fogják az egyház áldását igénybe venni. Hivatkozik Németország példájára, hol addig, míg az egyház agitált az állam hasonirányú törvénye ellen, azt nyerte vele, hogy saját híveit elidegenítette magától; ellenben akkor, mikor az agitálást megszüntette, majdnem minden házaspár egyházilag is összeadatta magát. A hazai protestáns egyház is minél inkább támogatja az állam törekvéseit, annál inkább fogja megtartani azt a pozíciót, melyet eddig a hazai felekezetek sorában elfoglalt. A reformoktól nem fél, sőt megfelelő lelkipásztori tevékenység mellett azoktól várja az egyházak s azok egyházi életének felvirágzását. Az esperesi jelentés tárgyalása után a püspökök miskolci javaslatára tettek észrevételeket. Kimondták, hogy a javaslattól eltérőleg a házasulandókat egész szeptemberben hirdetni lehet, mert az állam respektálni fogja az egyházi hirdetéseket. (A »Javaslat« készítőinek, úgy látszik, kikerülte a figyelmét, hogy az igazságügyminiszter a végrehajtási rendelet 60. szakaszában világosan kimondja, hogy az egyházi hirdetés egész szeptember végéig érvényes. Szerk.) A családkönyvek ügyében azt javasolja a közgyűlés, hogy jövőre az anyakönyvek család,könyvszerüleg vezettessenek s erre a konvent készítessen kötelező mintát. — Az országos lelkészi gyámintézet tervezetét általánosságban helyeslik, de kívánják, hogy az 5 »kárenc év« megszüntettessék s az özvegyek azonnal kapjanak segélyt. A járadék-rendszer változtassék át osztalék-rendszerré, vagyis kiki annyi segélyt kapjon, a mennyi jut. — Végül a közgyűlés hozzájárult