Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-30 / 22. szám

kedésben ugrás ne legyen és betöltetlen hézagok ne maradjanak. Az pedig legőszintébb óhajtásom, hogy lelkésztársaim vegyék kezökbe a tankönyvek ügyét és készítsenek jobbakat a meglevőknél. Nem kétlem ugyan, hogy a tanító urak is ismerik a bibliát s annak nyelvezetét, de azt megengedik, hogy a lelkészek mégis csak jobban ismerik és vallástani dolgokban is jártasabbak. Ennélfogva inkább ezektől várjuk a vallástani kézikönyvek készítését. Budapest. Papp Károly. TÁRCA. Dávid Ferenez peesétei. Jakab Elek, a tekintélyes unitárius történetíró, »Dávid Ferenez emléke« cím alatt 1879-ben megjelent nagy munkájának 246. lapján a következőket írja: »De mindenek felett bizonyítják Dávid F. türelmességét hivatalos iratainál használt peesétei. Ez meglepő, sőt egyetlen a történelemben (!). Az első egy paizs középpontjába helyezett halmon álló húsvéti bárány, zsineggel nyakához akasztott, jobbfelé hátradűlő zászlót tart, melynek nyeléből a zász]

ó első részénél kereszt emelkedik magasra. A paizs fölött négy betű S(IGILLUM) T(RANSYLVANORUM) V(NITARIORUM) M(INISTRORUM) = az erdélyi unitárius papság pecsétje; a paizs két oldalán a felső részen van két betű F(RANCJSCUS) D(AVIDIS) == Dávid Ferenez. A bárány Krisztus emberileg kifejezett jelképe, a kereszt szenvedésének ábrázolója. Ha meggondoljuk, hogy az unitáriusokat a római katholikusoktól leginkább a keresztről való bittan, mint a háromság jelképes kifejezése választja el, lehetetlen meg nem hajolnunk Dávid F. szabadelvű hitbuzgósága előtt, hogy ő, a ki a háromság ellen oly megátalkodott harezot vívott szószéken és irodalomban, nem tartva hívei megbotránkozásától, nem a katholikusok megrovásától, mint unitárius püspök anynyira toleráns, (!!) hogy e vallásával homlokegyenest ellenkező pecsétnyomót használta.1

Másik pecséte egy római intaglio, alakja tojásdad, a kőbe vésett idom féríi alakot mutat, arca szakáltalansága s keresztbe helyezett labai az ifjabb római férfi istenségek közül Hermest (Mercuriust) gvaníttatják; szemben eléfelé áll, fejével kissé jobbra fordulva, baljával oszlopra támaszkodik, jobbját csípőjére helyezi; baljában kígyós bot, jobbjában erszény Hermes attribútumai. Legyen oka classicismus és régészet iránti hajlam, vagy valamely rá nézve kedves dolog emléke; sőt ha véletlenség vagy divat is: az a tény, hogy egy oly puritán egyház püspöke használta, minő az unitárius s a mily buzgó hitében Dávid F. volt — minden esetben felemelkedett lélekre mutat.2

Úgvlátszik, ebben Kálvin lelkével találkozott gondolatja. Ő azt mondotta: az a nemkeresztyén, a ki a Jupiter szobra előtt tette meg áldozatát, épen azt imádta, a kit mi mennyei fény által felvilágosítottak tisztelünk.« Ennyit mond Jakab Elek a Dávid F. két pecsétjéről. 1 Debrecen város pecséte is némi módosítással ez. Hihető, hogy Dávid F. akkor vette fel, midőn még hitte a magyar eklézsiáknak a kereszt megtartása mellett egyesíthetését. Dávid F. pecséte zöld viaszba van nyomva s négyszögű papírral födve. (Jakab E megjegyzése.) 2 Leírása az oklevéllel együtt közölve volt Sárospataki Füzetek 18Í9. Vitt. füzete 479—480. 11. Mindkét pecsét rajza látható Egyháztört. Emlékek után a kőrajzok III. IV. száma alatt. (Jakab E, .megjegyzése ) Mindenesetre »meglepő«, sőt talán »egyetlen« az a sphragistikai symbolika, a mely az ismertetett két pecsétnyomóban bizonyítékokat keres és talál Dávid F. türelmességére, szabadelvű hitbuzgóságára, toleráns voltára és felemelkedett lelkére nézve. De hát mindez felfogás és izlés dolga; azért közelebbről birálat alá venni, vagy csak bővebb megjegyzés tárgyává is tenni nem akarom. Célom csak az, hogy az első helyen ismertetett pecsétnyomó betűinek helyes értelmét megállapítsam. E betűk közül az F. D. bizonyára Franciscus Davidis-1 jelent, ezzel tehát teljesen tisztában vagyunk. De mit jelent a másik négy betű: S. T. V. M. Szilágyi István, ki a Jakab Elek által idézett helyen legelőször írt e pecsétről, e négy betű jelentéséről a következőket mondja: »Rajta (a pecséten) a tetőn e betűk: S. T. V. M. mely hogy hivatali felirat: egy tekintetre látszik. Olvasása talán ez volna: 5(igillum) (in) T(ransvlvania) F(ngaricum) ili(inistrorum); legalább az oklevél bevezetése szerint ez;1 vagy ha F. D.-re vitetik: Superintendes Transylvaniensis Fngaricorum J/inistrorum. Szilágyi István tehát kellő óvatossággal, kétféle magyarázatát is adja a négy betűnek, de egyik magyarázatot sem mondja feltétlenül helyesnek, a mint az a talán szócskából nyilván látszik. Jakab Elek már nem kétségeskedik, hanem egyszerűen, apodictice megmagyarázza a négy betűt eképen: S(igillum) T(ransylvanorum) V(nitariorum) M(inistrorum) === az erdélyi unitárius papság pecsétje. A Szilágyi István első és a Jakab Elek magyarázata ellen azt a kifogást kell tennem, hogy egy testület pecsétjén az illető magán személy vagy testületi főnök, nevének kezdő betűi nem szoktak helyet foglalni. Ha egy testületé az a hivatalos pecsét, akkor semmi helye nincs azon valamely egyén neve kezdőbetűinek: ha pedig — mint itt is — egy egyén, illetve testületi főnök nevének kezdőbetűi vannak a pecséten: a többi kezdő betűk vagy az illető hivatali állására, vagy pedig az illetőnek (esetleg címerének) jelmondatára (symbolum) vonatkozhatnak. Ezen szempontból a Szilágyi István második magyarázatát: »S(uperintendens) T(ransylvaniensis) V(ngaricorum) M(inistrorum)* elfogadhatónak tartanám, ha ez ellen ismét űj nehézség nem merülne fel, a mely különben a másik két magyarázattal szemben is fenforog. Dávid F. hivatali állásának ilyetén jelzését: szuperintendens Transylvaniensis« soha sem láttam s nem is láthattam, mert az ilyen kifejezés a latin hivatalos nyelv törvényeivel ellenkezik. Észrevette ezt Szilágyi István is, midőn az első magyarázatban a »Sigillum (ÍM) Transylvania«-t és nem »Transylvanorum«-ot olvas, (mint Jakab Elek). Akármelyik magyarázatot vegyük fel a három közül, megtartván mindeniknek szavait, a helyes szórendnek így kell következnie: 1. S(igillum) V(ngaricorum) M(inistrorum) (in) T(ransylvania.) 2. S(uperintendens) V(ngaricorum) M(inistrorum) (in) T(ransylvania.) 3. S(igillum) V(ngaricorum) M(inistrorum) (in) T(ransylvania.) Tehát az ismert három olvasást véve fel, a négy betűnek így kellene egymásután következnie: S. V. M. T. nem pedig — mint a pecséten van — így : S. T. V. M. 1 Az oklevél ugyanis így kezdődik : Franciscus Davidis, pastor Ecclesiae Glaudiopolitanae et Szuperintendens iUinistrorum Hwngarieörum per totum regnum 2'ransilvaniae verum Deum in spiritu et veritate ínvocantium.