Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-02-07 / 6. szám

éveit (1509—1834). b) vándorlásban töltött idejét (1534 — 1541), c) mesteréveit (1541 — 1564) és végül d) egyéniségét általában. A Il-ik részben ismerteti a szerző a Kálvin egyházszervezeti működését és pedig a) felfogását az egyházról ; b) az egyház és állam közti viszonyról; c) az egyházi hivatalokról és d) az isteni tiszteletről és a kultusról. A befejező részben röviden azon főbb különbségek vannak érintve, a melyek egyházszervezeti tekintetben Kálvin és a másik két reformátor: Luther és Zwingli között észlelhetők. Alapul a Kálvin »Institutió«-ját (melyet hibásan mindig »Institutiones«-nek nevez) és egyházi rendtartását veszi. — Bizonyos örömmel vettük kezünkbe ezt. a Kálvinról szóló könyvet is, mert örvendetes jelnek tartjuk azt, hogy a fiatalabb theologiai nemzedék Kálvin tömör és hatalmas szellemével kezd foglalkozni. De azután egy kis csalódással is tettük le. A fiatal szerző a szorgalomnak több jelét adja, Kálvin személyével és egyházpolitikájával szeretettel foglalkozik. De felfogása alantjáró, szinei halványak s a nagy egyházszervező és erkölcsreformátor hatalmas egyénisége nem eléggé domborul ki munkájából. Igaz, hogy maga is csak vázlatot akar nyújtani, de a magántanári dolgozatoknál nem vázlatot, hanem speciális kérdések tudományos kifejtését keresünk. Szerintünk e célt szerző sokkal jobban megközelíti vala, ha a különben is vázlatos életrajzot elhagyva, Kálvinnak nagyszabású egyházalkotmányi rendszerét és küzdelmes egyházszervező munkásságát kimerítőbben ismerteti. Akkor kétségkívül irodalmilag is értékesebb munkát adott volna, mely méltó párja lehetett volna a Nagy Károly minap bemutatott »Kálvin theologiájá«-nak. A mi szegényes irodalmunkban azonban az ilyen csekélyebb értékű munkát is figyelemre kell méltatnunk, annyival is inkább, mert feltűnő tévedést nem igen találtunk benne. ** Pál apostol levelei. Dr. Masznyik Endre pozsonyi theologiai tanár e füzetes vállalatából most jelent meg a második füzet (az egész munka XIII. és XIV. füzete). Ebben a füzetben szerző befejezvén a Thess. I-ső levél fordítását és magyarázatát, megkezdi: a Galatákhoz írott levél ismertetését. Bevezetésében szól Galáciáról és a galatákról, a galáciai gyülekezetek megalapításáról és jelleméről, a levél keletkezésének körülményeiről, a levél hitelességéről s végül a levél felosztásáról. Eme történeti és kritikai bevezetésben minden kétséget kizárólag be van bizonyítva a levél hitelessége. A »Magyarázatában, a II. r. 21. versig terjedőleg szöveg-fordítás (mely már nem oly sikerült, mint az I. Thess. levélé), a fordításhoz alapos és világos tárgyi magyarázatok, ezekhez aljegyzetekben tudományos tájékozást nyújtó kritikai észrevételek vannak csatolva abban a modorban és szellemben, mint az első füzetnél láttuk. A hat íves füzetekben megjelenő munka előfizetési ára füzetenként 60 kr., három füzet 1 frt 80 kr., hat füzet 3 frt 60 kr. Az előfizetési pénzek közvetlenül a szerzőhöz Pozsonyba küldendők. ** A magyar nemzet története című tíz kötetes díszmunkának kilencedik füzete most hagyta el a sajtót az Athenaeum kiadásában. Ebben a füzetben »a magyar királyság* című ötödik könyv folytatását találjuk Szent-István király törvényének ismertetéséről szóló első fejezettel, melyet a második fejezet »Az ország állapota és népessége*, a harmadik fejezet >Az ország kormányzása«, és a IV. fejezet »Belső háborúk, A keresztyénség terjesztése« cím alatt követnek Marczali Henrik tollából. A füzethez két díszes műmelléklet van csatolva. Az egyik Hartvik »Szent-István legendája« első lapjának nagy tökéletességgel előállított hasonmása, melyhez szövegolvasás és magyar fordítás van csatolva. A másik műmelléklet »a sarmisegethusai amphitheatrum« távlati rajzát mutatja Szinte Gábor eredeti felvétele után. A szöveg közé szintén sok szép kép van lenyomatva. Egyes füzet 30 kr. Előfizetés negyedévre (12 füzet) 3 forint 60 kr, félévre (24 füzet) 7 frt 20 kr. Kapható az Athenaeumnál és minden hazai könyvkereskedésben. ** Evangélikus Egyházi Szemle cím alatt új egyházi havi lapot indított Békés-Csabán Sseberényi Lajos ág. h. ev. lelkész. A lap másfél ívnyi terjedelmű és előfizetési ára 2 frt. — A hozzánk is beküldött 1-ső szám után nem nagy jövőt Ígérhetünk az új vállalatnak. Először azért, mert nincs rá szükség, hézagot nem pótol. Hiszen otf van az Ev. Egyh. és Iskola, az is csak vegetál. Minek szaporítani a vérszegény, életképtelen vállalatokat? Másodszor azért sem igér sokat a vállalat, mert merev a dogmatikai álláspontja és latitudinarius az egyházpolitikája. Abban a symbolikus könyvekre esküszik, egyházpolitikájában meg a nemzetiségi autonom irány képviselője. Mi sem szeretjük a theol. szintelenséget, a mi itt-ott felburjánzott az egyházban; de viszont a felekezeti kizárólagosságnak sem vagyunk barátjai. Legyünk először evangéliumi keresztyének és csak azután lutheránusok vagy kálvinisták. Az egyházpolitikában pedig nem a nemzetiségekre tagoltságot, hanem az egységes nemzeti alapot tartjuk helyesnek. A Szemlében a programmcikk után ily című közlemények vannak : Az önkény hatalma az egyházban. Luther és a szekták. A zsidókhoz írt levél magyarázata (részlet). Irodalom. Belföld. Külföld. Külmisszió, melyek mindannyian a fentebb jellemzett irányban és szellemben vannak tartva. ** Az 1848 49 iki magyar szabadságharc története című nagy munkából most jelent meg a 29-ik füzet, a melyben Gracza György Kossuth toborzó körútját, továbbá Lamberg megöletését mondja el egészen új adatok nyomán, nagy élénkséggel. A füzet érdekes képei a következők. Hentzi Henrik osztrák tábornok Budavár védője. Párbaj a csatatéren. Vitézségi érde njel. Zichy Jenő gróf kivégzése Lórén, 1848. szeptember 30-án. Puchner Antal báró erdélyi főhadparancsnok. Kiáltvány 1848-ból. Gáspár András a képviselőházban, bemutatja a lefegyverzett horvát sereg zászlóit. Latour osztrák hadügyminiszter holttestét lámpára húzza a bécsi nép 1848. okt. 6-án. Részlet a bécsi 1848. októberi forradalomból. A schwechati csata 1848. okt. 30-án. Báró Mednyánszkv László.