Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-01-03 / 1. szám

Károlyi Sebestyén, Midőn e lap múlt évi 16. számában Thúry Etele a Révész Kálmán legújabb művét ismertettej egyúttal felhívta ezt, hogy bővebben járjon utána annak a Károlyi Sebestyénnek, kinek egy, Kemény Lajos által kiadott 1555. évi levelét Kassa város levéltára másolatban őrzi s a ki ennek aláírásában szuperintendensnek mondja magát. Révész már a 19. számban megadta válaszát, mely szerint ő is csupán annyit tud róla, a mennyit az illető levélből ki lehet venni. Ez az ismeretlen, eddig sehol nem említett püspök nekem is feíkölté érdeklődésemet, de hiába kutattam utána, nem bírtam reá vonatkozólag semmi felvilágosítót találni. Az a körülmény azonban, hogy püspökségének ideje az ismert nevű Boldi Sebestyén püspökösködésével csaknem egybe esik, azonnal azt a gyanút ébresztette bennem, hogy hátha ez a két Sebestyén voltaképen egy személy. Szerencsésnek vallom magamat, hogy végre is nekem sikerül világosságot derítenem ez ismeretlen püspök kilétére s különösen az szolgál örömömre, hogy első gyanitásom tényleg valónak bizonyult. Ugyanis a »krakói magyar tanulók háza< lakóinak, Schrauf Károlytól kiadott jegyzékében Károlyi Boldi Sebestyén, mint e magyar tanulóknak az 1534/35. iskolai év téli semesterében működő seniora fordul elő. Ebből kifolyólag kétségtelen, hogy az 1557. évi jún. 13-án tartott kolozsvári lutheránus zsinat végzéseinek aláírt Boldi Sebestyén, tiszántúli (alsó-pannoniai) superintendens és az 1855. jún. 24-iki óvárii zsinatból levelező Károlyi Sebestyén superintendens ugyanazon egy személy. Ezzel meg volna oldva a Károlyi Sebestyén feltünte által okozott zavar, de nem tartom fölöslegesnek e kérdéssel kapcsolatban részint vele összefüggésben egyet-mást még előadni. Önként kínálkozik ugyanis annak a kérdésnek a fölvetése, hogy a püspök Károlyi Sebestyén nem egy személy-e azzal a Károlyi Sebestyénnel, a kit Bod és Benkő szászvárosi ref. lelkésznek mondanak? Hogy ezt meghatározhassuk, lássuk bevezetésül ismeretes életrajzi adataikat! Károlyi Boldi Sebestyén némelyek szerint 1530 táján Erdődöt reformálta. Az 1534/35. iskolai év első felében seniora volt a krakói magyar tanulóknak, 1535. pedig már a wittenbergi egyetemre iratkozott be. Ekkor nyoma vesz egészen az Óváriban 1554. február 25-én tartott zsinatig. Ám ez időben már kiváló tekintélyű lelkész volt, mert a zsinat végzéseit mindjárt az akkor megválasztott püspök, Tordai Demeter után, tehát második helyen irta alá. Miután pedig az 1555. június 24-iki, óvárii második zsinatból mint püspök levelez, vagy ez, vagy pedig az ezt pár hónappal megelőzött (1555. február 24.) erdődi második zsinat választotta püspökké. A püspökválasztás szükségét Tordai Demeter püspöki működésének megszűnte okozta. Lehet, hogy meghalt Tordai, mert ezen túl mitsem tudunk róla, de inkább azt tartom valószínűnek, hogy lemondott, mivel az erdődi második zsinat félreérthetetlen világossággal fejezte ki rosszalását amaz eljárása felett, hogy az óvárii templomból a képeket s az oltárt kihányatta. A ref. és luth. hitnézetek harcának e forrongó korszakában egyfelől a zsinatnak határozott kárhoztatása és különben is a lutherizmus melletti állásfoglalása, másfelől a helvét reformációhoz való hajlása folytán lehetetlen volt megtartania a püspökséget s így nagyon közel fekszik az a föltevés, hogy nem halála, hanem visszavonulása miatt, ürült meg a püspöki hivatal. Károlyi Boldi Sebestyénben viszont kedvök telhetett a lutheránusoknak. A kassaiakhoz intézett levelében a sacramentariusok elleni kifakadása, a kolozsvári 1557. évi zsinat határozatainak buzgó pártolása és aláírása egviránt bizonyságot tettek arról, hogy szívvel-lélekkel a lutheri irány híve. Ez aláírásában magisteri címét is használja, mit egyetemi tanulása idején kellett valahol szereznie. Most pedig lássuk a csupán Károlyi Sebestyén név alatt előforduló többi adatokat! . . . Károlyi Sebestyén, a János fia az erdélyi, gyulafehérvári dioecesisből 1525. aug. 4-én iratkozott be a krakói egyetemre s egyidejűleg a Kálmáncsehi Márton seniorsága alatt álló magyar bursának is tagja lett. Bod és Benkő szerint a hazában mint római kath. pap működött, s gyulafehérvári kanonokságig s az odavaló iskola rectorságáig vitte. Mint e hivatalok viselőjét, az 1538. évi segesvári kolloquium arbiteréül említik. Csakhogy Heltainak e kolloquium történetét részletesen tárgyaló előadása Kálmáncsehi Mártont, a fehérvári iskolamestert és »Adrián doctort, a fehérvári vikáriust« nevezi meg arbiterekül, Károlyi Sebestyénről pedig említést se tett, minélfogva Bod és Benkő ez állítását egyszerűen tévedésnek tekinthetjük, mert úgy fehérvári iskolamester és kanonok, mint a kolloquium egyik arbitere Kálmáncsehi volt, nem pedig Károlyi Sebestyén. Ugyancsak szerintök ez 1550-től ref. lelkészi hivatalt viselt Szászvároson, de ez is hibás állítás, mert 1550-ben ref. egyház még nem is létezett Erdélyben, másfelől mivel Károlyi Sebestyén még 1561-ben is, részt vévén a medgyesi luth. zsinaton, olyan elvű is volt. nem pedig ref. vallású. Szászvárosi lelkész volt, az igaz. de a luth. egyházé. Még azt az adatot tartották fenn róla a nevezettek, hogy a gyulafehérvári második hitvitán 1568-ban a szentháromságvallók részéről mint a négy arbiter egyike szerepelt. Magisteri címe szintén volt. Összevetve immár ez adatokat, előttem bizonyosnak tűnik fel, hogy a két Károlyi Sebestyén ugyanazon egy személy. Állhatatos luth. volta, magistersége, nevének egyetlen eset kivételével hiányosan való használása mind egyiránt megegyező s mindezekhez döntőleg járul az, hogy Tiszán túl való működésének megszűnte annyira megegyezik erdélyi tartózkodásának kezdetével. Egyetlen egy körülmény látszik talán némileg ez ellen szólónak. Schrauf ugyanis azt az észrevételt teszi a krakói magyarok névsorában, hogy az 1525-ben beírt Károlyi Sebestyén s az 1534-ben seniorságot viselt Károlyi Boldi Sebestyén azonosságának