Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-11-28 / 48. szám

rint t. i. a megkeresztelendő valóban Krisztus híve és tanítványa akar lenni. A polygamia tekintetében a barmeni és baseli ref. misszió megköveteli a megkeresztelt pogá­nyoktól az ágyától elhagyását és sürgeti, hogy csak egy feleséget tartsanak, míg ezzel szemben a luth. misszió nem kívánja a nők és a gyermekek eltaszítását, s csak azt köti ki. hogyha egyik neje elhal, helyébe mást ne vegyen. A kasztrend iránti magatartásban is más eljárást követel a lutheránus s mást a református pogánymisszió. Ebből már most Schwartz merész logikával azt következteti, hogy a felekezeti különbség a külmisszióban mindenütt érvényesül, s hogy annak »tisztán hitvallásszerü alapon* kell állania és működnie. Mi azonban azt hiszszük, hogy a Krisztusnak és az ő üdvözítő evangéliumának elvitele a pogányokhoz a fődolog, s nem a confessionális alap, a mely már csak folyománya az előbbinek. A lutheránus pogánymissziónak főtere Kelet-India, a melyhez a dán kultuszminiszter ma is hűségesen ki­szolgáltatja Lipcsébe a központi elnökségnek a mult szá­zadban alapított legáturnokat. 15 ezer híve van 600 gyü­lekezetben a tanulók között, kiknek milliói között 30 misz­szionárius s 15 benszülött lelkész működik a páriák és sudrák, kisebb mértékben a hivatalnokok és kézművesek között. jNépiskoláit ötezer, felében pogány és muhame­dánus tanuló látogatja s nagy tekintélynek örvendenek a kormánykörökben is, a melyeknek gyakran a misszioná­riusok a legjobb tanácsosai. Ujabban Afrikának angol és német gyarmataiban is hódít a luth. pogánymisszió, a hol azonban még csak a nyelvnek az ajkakról való ellesésé­ről van sző. Van Lipcsében egy luth. pogánymissziói szeminárium hat évfolyammal, a hová népiskolát végzet­tek is, tehát mesterlegények stb. fölvétetnek. Végül föl­hívja a theologusokat, hogy csatlakozzék valamelyikök e misszionáriusokhoz, hogy minden nemzetiség képviselve legyen, a mire azonban a felelet most még az volt, hogy ná­lunk is kevés a theologus. Mayer Endre e. i. dékántanár megköszönte az előadást a theologusok nevében 10 frtnyi adományt nyújtott át a pogánymisszió céljaira. Este vegyes közönség előtt ugyanarról a tárgyról értekezett. Nagyon vallásosnak mondja India népét, de ép olyan babonásnak, melynek igen sok bálványa van. Részletesen leírja nagy templomait, a melyekbe egy-egy európai falu is elfér, s a melyekben ételt is nyújtanak bálványaiknak. A hinduizmus vallása pantheismus, páro­sulva a legféktelenebb fanatizmussal, a melyből »az Isten iránti vágyát* olvassa ki bálványaikban az értekező. A misszió munkája a páriák és sudrák szerint különböző. A sudrák nagyon vallásosak, mohón hallgatják az elő­adásokat, de kevés bennök a gondolkodó erő és az éles­értelműség. Iskolákkal és magánlátogatásokkal sokra lehet velők menni. 90% azonban nem tud írni és olvasni. Több érdekes példákkal is illusztrálta az iskolák jótékony művelő hatását. A páriák szellemileg elnyomott nép. Ret­tenetes annak létért való küzdelme és sociális nyomora, a mi megnehezíti a hozzájuk való férkőzést. Sok fárad­sággal jár náluk egy-egy tanítónak alkalmazása. Még ne­hezebb a nőknek megnyerése, ép azért keletkezett a nőmisszió. Ez évben két diakonisza küldetett ki leány­intézetek létesítése céljából. A női nem nagyon el van hanyagolva. 10 éven alóli gyermekek is kiházasíttatnak. A családi és társadalmi nyomort élénk színekkel festette. Az egybegyűlt offertorium 18 frt 80 krt tett ki. Szép és tanúságos előadását Sztehlo főesperes köszönte meg a szép számú közönség nevében. Szép, szép ez a pogánymisszió, de nálunk csak akkor lesz terrenuma, mikor az evangeliumi őserő a jól szervezett beimisszió és evangelizáció útján mindnyá­junk keresztyénségét elevenebbé, életteljesebbé tette. Ak­kor nálunk is lesz érdeklődés, lesz munkás és lesz pénz a külső misszióra. Addig úgy tűnik fel előttünk magyarok előtt a pogánymisszió, mint egy szép ábránd. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** Az év vége közeledik. Ezért bizalom­mal felkérjük Lapunk hátralékosait, hogy hátra­lékukat megfizetni sziveskedjenek; egyszersmind a megrendelőket is tisztelettel figyelmeztetjük elvállalt kötelességök teljesítésére. A Lap szer­kesztősége és kiadósága minden lehetőt elkövet arra, hogy a kor szinvonalán álló, az egyház és iskola érdekeit híven szolgáló lapot adjon a közön­ségnek; méltán megvárhatja tehát a megrende­lőktől, hogy önként vállalt kötelességüknek ők is megfeleljenek. ** A magyar nemzet története című tíz kötetes nagy munkából az Athenaeum kiadásában megjelent a 45—48-ik füzet (milleniumi kiadás). Ezekben Marcali Henrik egyetemi tanár III. Béla uralkodásának és családi összeköttetéseinek ismertetésével veszi fel az Árpádházi királyok történelmének megszakított fonalát és a követ­kező V. fejezetben (III. könyv) Halics elfoglalását és a keresztes hadjáratok történetét ismerteti. A IV. könyv »A rendi alkotmány kezdete« címet viseli és Magyaror­szág állami, tarsadalmi és gazdasági életének új korsza­kába vezet bennünket. A következő fejezetek az egyház és az állam közötti viszonyról, II. Endre adományozásai­ról, a magyar drámairodalom egyik legklasszikusabb alko­tásának történelmi alapjáról, Gertrúd királyné megöleté­séről Bánk bán által, végül II. Endre alatti keresztes hadjáratok történetéről szólanak. Ezekhez a füzetekhez is pompásan sikerült műmellékletek vannak csatolva, így a 47-ik füzethez a budai várkápolnában őrzött »Szent István jobbja ereklyetartójának* gyönyörű szines fény­nyomata és a XIII. század legfontosabb okmányának, melyben >1290. augusztus 31-én Habsburgi Rudolf Magyar­országot fiának Albertnek adományozza*, — sikerült ha­sonmása szövegolvasással és magyar fordítással. A 48-ik füzethez a derzsi unitárius templom XIII. századbeli fal­festményének »Szent László párbaja a kún vitézzel* — színes másolata van csatolva remek kiállításban. Ugyan-96*

Next

/
Oldalképek
Tartalom