Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1895-11-14 / 46. szám
és megtanuljátok ezek mellett, melyek e földi élteteket édesítik, szeretni azokat is, a mik üdvösségteket, örök élteteket is biztosítják. Nem mondom én, hogy ne szeressétek a világot az ő gyönyörűségeivel; de, hogy ne szeressétek úgy, hogy mellette Istenről s így lelketek üdvösségéről is megfeledkeznétek. Szeressétek az életet, de szeressétek Istent ís! Ne legyen szivetek rabja e világnak, mert »mit használna néktek, ha az egész világot megnyernétek is, lelketek pedig kárt szenvedne«, üdvösségteket elvesztenétek. Igen örüljetek az örülőkkel, de hagyjatok helyet kebleitekben Istennek is. Gondoljatok reá is ! Hogy pedig ez minél biztosabban megtörténhessék : II. olvassatok kevesebb rossz könyvet és ne engedjétek lelkeiteket át a hiú eszméknek üres ábrándképeknek. Könyveket olvasnotok kell; hiszen azok által s azokból művelődtök. De én azokat a könyveket értem, melyek csak a képzeletet izgatják, melyek azt megfertőztetik és a lelket az érzéki gyönyörök felé vonzzák, csábítják. Az élet szépségeiben gyönyörködni és mégis vallásos életet élni, ez egymást ki nem zárja. Az angolok műveltsége,! jóléte, az angolok szabadsága bizony példányképül szolgálhat. Nos és ott olvasnak hasznos, olvasnak komoly, tisztes könyveket, de azért olvassák ám a bibliát is és nincsen angol protestáns család, melynek asztalán gyakran felnyitva, folyton olvasva ott nem állana a biblia. De ha valaki a könnyed, talán inkább ledér könyvekbe szeret, annak azután nem ízlik, nehezen megy a komoly könyvek olvasása és ez az igazi lelket tápláló eledel, a biblia-olvasás. Pedig ez táplálja egészségesen a lelket; amazok csak kábulatot, önkívületet hoznak. Ábrándokat, légvárakat, miket a legkisebb szél is szét visz. Hiába »az ábrándozás a lélek megrontója, mely hamisan festett egekbe néz!« Ha úgy közbe-közbe megszokjatok a szent könyv igazságaiban gyönyörködni, gyönyörködni örökké friss szellemében, akkor nem lesz nehéz a harmadik feltételnek is megfelelni, és III. önkéntelenül is reá szoktok a házi isteni tiszteletekre, reászoktok Istennek is szolgálni a házban, otthon, a kicsi kis lakószobában is. A bibliából az Isten igéje hangzik felétek: az oly felséges, oly nagyszerű, igazságai, elvei oly megragadok, hogy önkéntelenül is leborultok azon szellem előtt, melynek lehelletét a biblia szent csarnokaiból kisugárzani érzitek. önkéntelenül is belévegyültök azok mennyei karába, a kik elragadtatva zengik: Dicsőség a magasságos menyben Istennek, béke a földön és az emberekhez jóakarat!« Igen, béke lesz a földön, mert bármi bántson is itt e földön, titkos kamarácskádban megmondod azt Istenednek és ő megvigasztal tégedet. Bármi fájdalom érjen is, egy imádságnak gyógyírja balzsam lesz lelked sajgó sebére! Bármi aggályaid lesznek, Isten hatalmas keze eloszlatja azokat. Bármi jóba fogsz Isten hatalmas szelleme megerősít, ellát jó tanácscsal, megvilágítja értelmedet, úgy, hogy mély bensőséggel fogod zengeni, hogy: »Mind jó, a mit Isten tészen, szent az ő akaratja * és érezni fogod, hogy: »Ki csak Istenre magát hagyja, És benne reményi mindenkor, Azt csodaképen megtartja, — Minden szomorú Ínségkor!* így lesz valóságos kis templommá kebled belseje, szobád szűk tere és sohasem leszel magad, sohasem leszel elhagyatva, mert mindenkor Isten lesz a társad, legjobb lakótársad! Ime, ha közbe-közbe, ártatlan örömeid között Istenre is gondolsz, azok mellett őt is szereted, nemcsak az élvezni vágyó lélekre hallgatsz, midőn olvasmányaidat megválasztod, de néha-néha ellátogatsz az élet tiszta forrásához, és iszol az »élet vizéből«, hallod az Isten igéjét s néha-néha meghajtod talán büszke térdedet a mindenható előtt, ki a mily nagygyá tett, oly csekélylyé is tiporhat, sőt eltaposhat egészen: akkor fogsz tudni igazán megújulni, akkor lesz reád nézve valódi ez a belső reformáció, mert akkor érezni, mert akkor érteni, mert akkor becsülni fogod annak érdemét, ki vérét ontotta érettünk, a ki meghalt, hogy bennünket atyánkkal egyesítsen és a kivel most lélekben egyesülni kívánunk! Könnyen fog menni, ha megszokod legalább egy kicsit, nemcsak a világot, de Istent is szeretni, nemcsak a földiekre, de Istenre is, az égiekre is gondolni, s nemcsak emberi vágyaidnak, céljaidnak, de Istennek is szolgálni házadban, szobádban! Megjavulást fogadtatok — kedves ifjak — szónokotok által; ám tegyétek ezen szellemben, ez meg fogja áldani értelmi és erkölcsi nemesbülésíeket és biztosan elvezérel azon célhoz, mely félé törtök, az ideig és örökké való boldogsághoz ! A mi bocsánatunk kész! Ügy legyen! Hörk József. BELFÖLD. A sepsi egyházmegyei papi értekezlet. A sepsi-i ref. egyházmegye lelkészi karának régi, dicséretes szokása, hogy évenként kétszer — tavaszszal és őszszel — értekezletre gyűl össze. Ez évi második összejövetelét október 31-én tartotta Sepsi-Szent-Györgyön, Révay Pál helybeli lelkész elnöklete alatt, számos érdeklődő jelenlétében. llévay Pál hazafias szellemű, biblikus elnöki megnyitójának meghallgatása után az értekezlet tagjai testületileg felvonultak az Úr házába, hogy ünnepet szenteljenek a reformáció 378 éves fennállásának emlékezetére. Szász Mihály s.-szt.-györgvi segédlelkész alkalmi imájának elhangzása után, a helyi egyházi dalkör szép éneke közben, Zsigmond Károly hosszúfalusi lelkész lépett a szószékbe s a I. Kor. III. 11—15. v. alapján tartott, az alkalomhoz mért, egyházi beszédet. E fundamentumra a mit épített, nem fa, nem széna, nem pozdorja, hanem az evangelium tiszta aranya vala. Általában az egész