Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1895-01-31 / 5. szám
szeretik ráfogni, hogy egyoldalúlag nevelik a leendő tanítókat, azaz kiki saját céljaira, e jelentés szerint pedig, ha a zenei szakképzés így fejlesztetik az állami intézetekben, azt kell következtetnünk, hogy onnan fogjuk kapni a kantor-tanítókat, pedig mennyire szeretnék a kántort elválasztani a tanítótól. Az állam neveljen jó tanítót, a kántorképzést bízza azokra, a kik ahhoz jobban értenek. Az 1892/93-ik tanévben a tanítóképző-intézetek fentartása 1.165.934 frtba került. Ez összegből jutott: a) a 18 állami tanítóképző-intézet 71 tanfolyamára 475,717 frt, h) a 7 állami tanítónőképző-intézet 27 tanfolyamára 337,353 frt. c) a 14 római kath. tanítóképző-intézet 50 tanfolyamára 102,020 frt. d) a 10 római kath. tanítónőképző-intézet 38 tanfolyamára 59.799 frt. e) a 4 g. kath. tanítóképző-intézet 12 tanfolyamára 18,669 frt. /) a 4 g. keleti tanítóképző-intézet 12 tanfolyamára 57.325 frt. q) a 3 ev. ref. tanítóképző-intézet 12 tanfolyamára 39,78Í frt. h) a 9 ág. hitv. tanítóképző-intézet 32 tanfolyamára 55,270 frt. i) az 1 izrael tanítóképző-intézet 4 tanfolyamára 20.000 frt. Az állam fordít tanítóképzésre 813,070 frtot, míg az összes hitfelekezetek 352.864 frtot. Egy-egy tanítóképezdei növendék kiképeztetése került átlag az államnál 403, (a nő 516) a római kath. 134. (nő 91) g. kath. 61, g. kel. 133, ev. ref. 198, ág. hitv. ev. 209, izr. 217 frtba. Az ls92/-'3-ik évben 69 intézetben kiadatott 769 drb elemi férfitanítói oklevél, 331 elemi nőtanítói, 23 polgári férfi, 53 polgári nőtanítói oklevél A képesítésre jelentkezők 16-4%-a magántanuló, a mely tény a jelentés szerint nemcsak éber figyelemre mélló, de egyúttal arra is, hogy e túlterjengésnek gátat kell vetni. Magunk is azt óhajtjuk, hogy gátat kell vetni; de nem megszüntetni. 8. A népiskolai Ttir. tanfelügyelők működéséről. Az ország 65 tankerületének ügyeit, az évről-évre szaporodó népoktatási törvények értelmében ez időszerint 64 tanfelügyelő, 25 segéd, 15 tollnok és 17 szolgálattételre beosztott tanító végzi. A tanfelügyelők működését a jelentés három főbb iránypontból világítja meg, ezek a következők: iskola látogatás, irodai működés, végre a társadalmi téren való ténykedés. A 64 tanfelügyelő 16 942 népiskola közül i-288-at látogatott meg, vagyis 37, l°/0 -°f tehát 10.654 iskolát nem látogattak meg. Biz ez nem kedvező állapot. Az ország egyetlen iskolájának sem volna szabad egy év leforgása alatt látogatatlanúl maradnia Nem csupán a tanítók működésének ellenőrzése szempontjából — (bár a nemzetiségek a szigorú ellenőrzésre nagyon is rászolgálnak) — volna ez kívánatos; hanem másrészről az isko'át fentartó hatóságokra, a tanügygyei foglalkozó községi elöljárókra nagy hatással van az. ha tudják, hogy iskoláik éber állami felügyelet alatt állanak. Hogy a tanfelügyelők kevés iskolát látogatnak meg évenként, az nem épen az ő hibájuk, évről-évre szaporodnak a tanügyi törvények, miniszteri szabályrendeletek, sok az irodai munka. Egynémely tanfelügyelő ügykörébe .jóformán annvi község esik. a mennyi egy esztendő napjainak szama; ha naponként egy-egy községet látogatna meg. mi maradna az évből irodai, előadói, társadalmi ténykedésre? Ujjá kell szervezni a tanfelügyeletet. A jó tanfelügyelet egyik nélkülözhetlen kelléke a jó iskolázásnak. A megyei tanfelügyelők főnöksége alá, kiváló tanítókból járástanfelügyelőket kell kineveztetni, kik főleg iskolalátogatással foglalkoznának, a tanítók tanácsadói s útbaigazítói volnának stb. A népiskolákon kívül a tanfelügyelők meglátogattak 53 tanítóképzőt. 17 tanítónőképzőt, 133 esetben tanítóképesítő vizsgálatokon elnököltek, továbbá 486 iparostanuló, 114 alsófokú kereskedelmi, 77 középkere-kedelmi, ugyanitt 44 érettségi vizsgálatot! voltak jelen, végre 1256 kisdedóvó-intézet közül 650-et látogattak meg. A közigazgatási gyűléseken a tanfelügyelők, mint szakelőadók szerepeltek, 15,271 ügyet adtak elő, ezenkívül saját főnöki minőségükben 146.246 igtatókönyvi számot végeztek el, miből átlag egy-egy tanfelügyelőre 2885 drb esik, vagyis naponként 6 darab. A tanfelügyelők 197 esetben tanítói gyűléseken, 727 esetben egyéb társadalmi tanácskozásokban működtek. * * * Ha végig pillantunk eme közlöttem adatokon, melyek a miniszteri jelentés magvát mutatják, tájékozást nyerhetünk hazánk népoktatási tanügyi állapota felől. Sok a hiány a népoktatás ügyében, ilyenek: az iskoláztatás hiányos módja, a rengeteg mulasztás, a hiányos felszerelésű felekezeti iskolák, a tanítóképzés ki nem elégítő volta, a tanfelügyelet hiánya. De ha e jelentés adatait az előző évekkel hasonlítjuk össze, be kell ismernünk, hogy tanügyünk évről-évre örvendetes fejlődést mutat általánosságban. Valamint a természetben nincs ugrás, úgy itt sem lehet egy-két éven át teljesen pótolni a multak hiányait. Tanügyi kormányunk odaadással foglalkozik a népoktatás ügyével; az utóbbi években tett intézkedések, a tanítói fizetések minimumának biztosítása, 300 forintra emelése, felekezeti iskolák általános segélyezése örvendetes haladást jeleznek. Ha a haladás nem oly szembeötlő, annak egyes felekezetek féltékenysége, szűkkeblű gondolkozása az oka. Ma hazánk minden okleveles tanítója legalább 400 frtnyi fizetésben részesülhet, csak akarnia kell az illetékes iskolát fentartó egyháznak. A mily mértékben nem vagyunk ellenségei az általános államosításnak, ép annyira üdvözöljük, dicsérjük a tanügyi kormányt, hogy a felekezetek állami segélyezését törvénynyé emelte. Ez nagyon helyes út népoktatásunk fejlesztése felé. ha még ezt sem veszik igénybe egyes féltékeny egyházak, vájjon mit szólnának hozzá, ha épen ez tenné szükségessé a népoktatás teljes államosítását ? A jó népoktatásnak legfőbb tényezői a jól kiképzett tanítók; mint látjuk az állam e tekintetben a felekezetekkel nincs megelégedve. A baj nem a felekezetek jóakaratán, de anyagi tehetetlenségén múlik. A népnevelés épen oly fontos, kamatozó tőkéje az államnak, mint bármily más jövedelmező források; hiszen egy ország legfőbb kincsét a művelt nép, gondolkozó polgári elem képezi. A népet, a polgárokat, a népoktatási intézetek nevelik a hazának A népiskolák lelkei a tanítók; tanítókat állam s felekezet egyaránt ád e hazának; a felekezeti tanítóképzők tehát első sorban a haza javán fáradoznak. A középiskolák kulturmissziója nagy és fontos, egy cseppel sem kisebb ám a tanítóképzőké; míg a felekezeti középiskolák 100,000-ekre menő állami segélyben részesülnek, addig a tanítóképzők egy fillérnvi támogatásra sem számíthatnak. Miért? Hány felekezeti képzőben végzett tanító működik állami iskola-
