Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-10-31 / 44. szám

Szerkesztősig: IX. kerület, Pipa-utca 23. *zú<••>, hová a kéziratok cimzendök. Kiatftf-liivatal : ELornyAnszlet/ Viktor kiimjvkrro<kedéfte (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, díjak iptézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minüen csütörtökön. Előlizctisi ára : Félévre: 4 frt ~><> kr; egész évre : í> frt. Egyes szóm óni tiO kr. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Protestantismus és polgári házasság. Különösnek tetszhetik, de — mint alább kitűnik — indokolt, a mit állítok, hogy ez a kérdés: a protestantismus és a polgári házasság mily viszonyban állanak egymáshoz, mindidáig nincs egészen tisztába hozva. Azok a nyilatkozatok, melyek protestáns részről mostanában e kérdés felett elhangzottak, nem domborították ki kellőképen a házasság prot. egyházi fogalmát, a mennyiben inkább jogi, mint egyházi szempontból indultak ki s tüntették fel a dolgot; minek következtében a házasság vallási eleme, melyet mindenki elismer s úgy a hogy az állam is kifejezésre juttat, a jogi szempont előnyére némi homályban maradt; s innen támadt az a hit — s ment át már-már a köztudatba is — bogy alig van különbség a prot. házasság s a polgári házasság között, s a polgári házasságkötés az egyházit szükségtelenné változtatta. Nekem az most a célom, hogy kifejtsem a házasság protestáns egyházi fogalmát; és pedig nemcsak egyoldalúlag a jogi könyvek tanításai szerint, hanem az írás s a Helvét hitvallás alapján is. Mert e két utóbbi forrás nélkül tiszta képet alkotni e dologról nem lehet. Mindjárt előrebocsátom, hogy a házasság protestáns és polgárinak elnevezett állami fogalma nem egy; csak van, a mi köztük egy, jobban mondva közös birtokot képez, t. i. a házassági jog; jeléül annak, hogy a házasság felfogásában van egy pont, melyben állam és prot. egyház közös talajon áll, t. i. a házasság jogi és polgári természetének egybehangzó elismerése. De ezentúl eltérnek a fogalmak egymástól. És a mint igen természetes, hogy az állam a jogi és polgári részt tartja a főbbnek: úgy az sem lesz természetellenes, ha mi meg a vallási olclalt emeljük ki s tartjuk fontosabb elemnek. S ha nem hagyjuk figyelmen kívül, hogy e vallásos elem adja meg s biztosítja a házasság eszményi fenségét, melynek éber jelenléte nélkül a házasság nemesebb részét elveszti s áldásait nem érezteti: ezt kiemelni annyival inkább szükséges s az állami felfogásnak önfeledten kiszolgáltatnunk sem szabad. Mi a házasság vallási eleme? Először a biblia ama kijelentése, hogy azt az Isten szerezte. A házasság —• mondja a Helvét hitvallás — magától az Úr Istentől szereztetett (Máté XIX. 5, 6.), ki azt bőséges áldással meg is áldotta. E fogalmat nem ismeri a polgári h azasság; de mi, kik az igazságot keressük, s az igazság keresése közben igen sokszor ráakadunk az istenség titokteljes teremtő kezére, melyet a világ nem lát meg; mi, a kik sokszor elcsuclálkozva látjuk, mint hozza a gondviselés egyik embert a másik mellé, sokszor hegyen s országokon túlról, s rendeli az egyiket a másiknak segítőtársul; mi, ha ilyet csak egyszer láttunk is, minden látszó ellenmondások mellett is, merítsünk ezen egy esetből is annyi hitet és annyi erőt, hogy az írás tanítását hirdessük s annak örök igazságait átfutó és látszólagos s tán tetszetős igazságokért fel ne áldozzuk. A házasság vallási elemének második része a házasság céljában talál kifejezést; hogy azt az Űr azért szerezte, hogy szaporodnék az Isten magva (Mai. II. 15.) s virágoznék az erkölcs e földön (I Kor. VII. 2.) Tehát nemcsak az emberi nem szaporodása s az érzéki szükségletek kielégítése a cél, a melyet a házasság szolgál, hanem az Isten magvának, az Isten fiainak s leányainak szaporodása, s a jó erkölcs és tisztaság illatozása. Ezért valljuk egyezőleg az apostollal: tiszteletes mindenek között a házasság (Zsid. XIII. 4.); igen, mert az nem egyéb, mint az Isten magvának kelő földje; az Isten fiainak s leányainak földi születéshelye s a tisztaság s jó erkölcsök paradicsoma Hol áll ehhez viszonyítva a polgári házasság a maga közönséges szaporodási elméletével s szürke szinű házasélet-gyakoiiatával ?