Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-10-24 / 43. szám

iiewyorki prot. magyaroknak. Évekkel ezelőtt tettek volt már kísérletet magyar prot, lelkész megnyerésére, de nem lévén közöttük, ki ennek hivatalos módozatait kellően ismerte volna, az ügy elaludt, s pihent is egész ez év tavaszáig, midőn Ilarsányi Sándor clevelandi lelkész segítségére jött ez ügyben a newyorki magyarságnak, és kieszközölte az angol misszióhatóságnál a newyorki magyar prot. egyház segélyezését. Igv került ki a misszió hatékony támogatása mellett Demeler úr jelenlegi állomás helyére. Beiktatása több magyar lelkész segédkezése s nagy hivő közönség jelenlétében történt meg. Délutáni istentisztelet után egyházközségi gyűlés tartatott, melyen ez év folyamára ideiglenes presbyterium választatott, mely kiegészítette magát nyolc vidéki póttaggal. Az új lelkészre igen szép munkatér megművelése várakozik, s remélhető, hogy Isten segedelme mellett jelentékeny haladást is fognak a newyorki prot. testvéreink tenni a hitélet terén. Amerikai magyar ref. egyházmegye. Kissé különösen hangzik a szó, mely a magyar ref. egyházmegye alakításáról beszél Amerikában. Tengeren túl ugyanis hét magyar ref. lelkészünk működik most már a prot. magyarság emelésén, s azok lelki érdekeinek megóvásán. Mint bennünket ottani levelezőnk értesít, a hét magyar ref. lelkész most előleges konferenciát tart Pittsburgban okt. 7-én, megbeszélendők az amerikai magyar reform, egyházmegye alakításának tervezetét. Az eszme életrevaló és üdvös mind a lelkészek, mind az egyházak beiéletére és fejlődésére nézve, ha t. i. saját nyelvű egyházi hatóság hatásköre alá tartoznak. Az érdekes ügyről annak idején beható értesítést hozunk, mert nagy fontosságot tulajdonítunk az amerikai magyar ref. egyházmegye megalakulásának. ISKOLA. A tanügyi kongresszus tételei. A II. országos és egyetemes tanügyi kongresszus összes ülésére Bcke Manó dr. előadó, a rendező bizottság választmányának szept. 24-iki ütésén a következő tételeket terjesztette elő: I. és II. nap. 1. A nemzeti köznevelés szervezetének egységes reformja: a) A népoktatási törvény revíziójának alapelvei ; a felsőbb népiskolák és ismétlőiskolák ügye. I<) A középi>kolai törvény revíziójának alapelvei, r) A polgári iskola kérdése, d) A szakoktatás tervszerű rendezése, a szakiskolák és a köznevelő intézetek kapcsolata és a szakiskolák egységes paedagógai ellátásának ügye. ') Az egyetemi törvény alapelvei. A felsőbb oktatási intézetek kapcsolata; új egyetem és műegyetem felállítása. Az egyetemek nagyobb nyilvánossága, f) Az állam viszonya az iskolákhoz. Az állami befolyás emelésének biztosítására szolgáló intézkedések. 2. Az erkölcsi és hazafias nevelés az iskolában, különös tekintettel az iskolai élet szervezésére: a) A vallásoktatás ügye. b) A hazafias nevelés ügye. c) Az irodalmi és történeti tanítás ethikai és hazafias szempontból, d) Az internátusok, nemzeti ünnepek, kirándulások, játékok stb. ebből a szempontból. III. nap. 1. Az iskolai adminiszlráció kérdése, különös tekintettel az állam, egyház és községek hatáskörére: a) Az iskolák egységes felügyelete. A tanfelügyelői és főigazgatói intézmény kapcsolatba hozása, b) Az iskolaszék és egyházi hatóságoknak viszonya az iskolához, c) A szakszerű felügyelet kérdése, d) A vallásminisztérium elválasztása a közoktatásitól, e) Az iskolaügy haladásának biztosítására szolgáló intézkedések. (Közokt.. tanács, sajtó stb.) f) Az iskolai statisztika állandósítása. 2. A tanárság és tanítóság társadalmi állásának ügye. IV. nap. 1. A leányok oktatásának reformja, különös tekintettel a szociális követelményekre. a) A leányok oktatása, mint kiváló szociális kérdés, b) A minősítvényi törvény megfelelő átalakításának elvei, c) A leányok középfokú oktatásának új alapra helyezése, d) Az egyetem megnyitása leányoknak. 2. A közoktatás kiterjesztése a társadalom minden rétegére. a) A szabad líceum intézményének elterjesztése, b) Munkások oktatása, c) Az iskola szerepe a szocializmus beteges kinövéseinek megakadályozásában, d) Népkönyvtárak és népházak. V. nap. 1. A közjótékonyság országos szabályozása (Comission des bienfaisances) különös tekintettel az emberbaráti intézetekre. 2. A kongresszus maradandó emlékei, a) A magyar tanítók háza. b) A magyar tanítók szövetsége még az által is külsőleg kifejezést nyerne, hogy az egyszerű tanító elnevezés (népiskola, középiskolai, egyetemi tanító stb.) használtassék. A szakosztályok határozatainak bejelentése. Felekezeti középiskoláink államsegélye beruházásokra az 1896-ik évi költségvetésben összesen 100.000 frtra van előirányozva, miből a prot. középiskolák 86 ezer frtot kapnak. Ez összegből jut a halasi főgimnáziumnak a tornacsarnokra kért 25.000 frt II-ik részleteül 3000, a nagykörösinek hasonló célból I-ső részletül 2000 frt (kérnek 8000 frtot); a csurgóinali gimn. épületre VlII-ik részletül 4000 frt (kérnek 80.000 frtot); a miskolcinak Vllt-ik részletül 4000 frt (kérnek 80.000 frtot); a nagy-enyedinek II-ik részletül 3000 frt (kérnek 30.000 frtot); a székelyudvarhelyinek I-ső részletül 2000 frt (kérnek 10.000 frtot); a szászvárosinak átalakításra 5000 frt (kérnek 35.000 forintot); a kolozsvári unit. főgimnáziumnák II-ik részletül 3000 frt (szükséglet 120.000 frt.); a hódmezővásárhelyinek II-ik részletül 15.000 frt (kér 65.000 frtot); a bonyhádinak I-ső részletül 1000 frt (kér 8000 frtot); a szászsebesi algimnáziumnak IV-ik részletül 2000 frt (kér 10.000 frtot); a szarvasi főgimnáziumnak II-ik részletül 4000 frt (kér 14.000 frtot); a soproninak II-ik részletül 5000 frt (kér 30.000 frtot); a mezö-turinak I-ső részletül 1000 frt (kér 20.000 frtot); a kisújszállásinak utolsó részletül 5000 frt(kér 10.000 frtot); az iglóinak I-ső részletül 2000 frt. (kér 40.000 frtot); a pozsonyinak I-ső résztetül 20.000 frt (kér 80.000 frtot); a budapesti ev.-nak I-ső részletül 3000 frt (kér 14.000 frtot); & szatmári főgimnáziumnak I-ső részletül 2000 frt (kér 15.000 frtot). E segélyek mind építkezési segélyek s nagyrészt megkötött szerződésen alapulnak. Iskolai aranykönyv. Özv. Polgár Gyulámé azon okból, hogy fia fölvétetett a debreceni ev. ref. főgimnázium növendékei közé, ez intézetben szegény tanulók részére 200 frtos alapítványt tett. Ez az alapítvány, a mint egyrészről a debreceni főiskola jó hírnevére vet világot, egyűttal jellemző a főgimnázium túltömöttségére, melyből ez idén több, mint száz tanulót kellett visszautasítani, úgy hogy — mint az alapítványból kitetszik — némely