Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1895-01-31 / 5. szám
Szerkeszlősíg : IX. kerület, JPipu-utca 23. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadó-hivatal : Hornyánszky Viktor könyvkeresleedése (Akadémia bérháza,1 , hová az elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési ára : Félévre: 4 frt 50 kr; egész évre : 0 frt. legyes szám ára 20 kr. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Az új kormány vallásügyi programmja. A vallásügy új minisztere a vallásügyi tárca költségvetésének tárgyalásakor, január 24-én a kultuszügyekben a következő programmszerű nyilatkozatokat tette. »Az elintézetlenül maradt két egyházpolitikai törvényjavaslatban lefektetett alapelvek integritásához feltétlenül ragaszkodunk ... De ha a kedélyek izgalmát, az annyira szükséges és kívánatos felekezeti békének érclekében és az országgyűlés másik t. házával a konfliktust megszüntethetjük oly módosításokkal, melyek az elvek integritását nem érintik, igen természetes, hogy végzetes politikai hibának tartanám a szavakhoz való merev ragaszkodást. (Elénk helyeslés jobbfelől. Derültség és felkiáltások balfelől: Miért helyes?) Erre azt válaszolom a t. közbekiáltó képviselő uraknak, hogy azért, mert a kérdés mai fejlődési stádiumában egészen céltévesztett a szavakhoz való merev ragaszkodás. Azt pedig remélem, sőt politikai reputációm önérzetében el is várhatom mindenkitől, hogy feltegye rólam, ki ezen házban, ezen kérdésekről már többször nyilatkoztam, hogy a lényeget feláldozni nem fogom.« Ez a nyilatkozat, mely lényegileg csak ismétlése a miniszterelnök kijelentésének, határozottan homályos. Ettől senki sem lesz okosabbá. Az már látszik, hogy a két javaslatban módosítást terveznek, de azt Wlassics úr nem árulta el. Föntartással mondott nyilatkozatait föntartással és tartózkodással fogadjuk mi is. Világosságot, több világosságot kérünk, mert az ily homályos és burkolt beszédek nem képesek megnyugvást kelteni. Nekünk úgy tetszik, hogy itt bizonyos concessio lappang. Cui bono? azt még nem lehet tudni. A felekezetnélküliséget ejtik-e el? vagy a zsidókat nem recipiálják? Lehet ez is, lehet az is, lehet mind a kettő. S mi utána tehetjük, hogy egyikből sem lesz valami nagy baj; csak a fennen hirdetett liberalizmus fog egy kis csorbát szenvedni. A római kath. autonomia kérdésében ismét hallottuk a régi Ígéreteket s a régi nehézségeket. A miniszter kész megadni az autonómiát, kereteit is megvonta, tartalmáról azonban igen helyesen azt mondta, hogy »a kath. autonomia nem lehet oly bő tartalmú, mint a protestánsa. Megígérte, hogy felterjesztést fog tenni ő felségéhez, csak az iránt nincs még tisztában, hogy a harmincas kongrua-bizottság vagy a püspöki kar felfogásához csatlakozzék-e a kongresszusra nézve. Végül nyomatékosan kiemelte, hogy az autonomia első sorban a katholikusok ügye, melyben nem lehet semmit oktrojálni, melyet először a kath. világban kell megérlelni, hol még mindig nagy az ellentét a világi elem és főpapság, a főpapság és az alpapság fölfogása között. Az autonomia kérdésének folytonos szerepeltetése a kultuszpolitikai programmokban már szinte unalmassá kezd válni. Nekünk úgy tetszik,. hogy a miniszterek ezzel egyfelől a világi katholikusokat édesgetik, másfelől meg a politikai ellenzéket csitítgatják s végül az autonómiától félő főpapságot tartják vele sakkban. Komoly egyházpolitikusnak tudnia kell, hogy teljes tartalmú autonomia a romanizmusban dogmatikai lehetetlenség, politikailag pedig csak akkor szabad azt az államnak megcsinálni, ha az illető felekezet állami eredetű egyházi vagyonát visszaállamosítja. Mi ugyan azt tartjuk, hogy az államosítás ideje még nem érkezett el; de mikor a római egyháznál igazi autonomia lesz, akkorra a szekulárizáció is meglesz. Ezek oly annyira összetartozó dolgok, hogy csak egymással lehetségesek. A kongrua kérdéséről is nyilatkozott a miniszter s ennek előkészítését is megígérte. Mihelyt ő felsége helybenhagyja a kisebb és nagyobb javadalmasok összeírására vonatkozó szabályzatot, a miniszter határozottan igéri, hogy az összeírás iránt intézkedni fog. — A miniszternek ez