Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-10-17 / 42. szám

protestantismust ismét olyan nagy hatalommá tegyék hazánkban, mint a milyen volt Calvin és Coligny idejéjében«. E szavakban sok igazság van. Mert a rómaiak és az agnostikusok nemcsak háttérbe szorítják a protestáns lelkészeket, hanem úgylátszik, ezek magok is belenyugosznak a dolgok ilyetén folyásába. A mi még rosszabb, pártokra valának szakadva. Nagy kisebbségben lévén a rómaiak és az agnostikusokkal szemben, sorakozniok kellett volna, hogy merészen manifesztálják: > egyesülésben van az erő«. Ujabban nemes javulás állott be. Le signal című lap alapításával létrejött az irodalmi egyesülés. Erre nézve legtöbbet tett és fáradozott Vasseur Mihály, több evangeliomi és emberbaráti társaság párisi ügynöke. Az ő biblia és tractatus raktára közel a Louvre és Palais Royalhoz, a főváros közepén az ev. igazság és irodalom világítótornya. Vassuer budította, sürgette hitsorsosait, hogy töltsék be Isten tervét. Ne igyekezzenek, mint eddig tevék, csupán békés kereskedők, hivatalnokok és [tudósok lenni, hanem lobogtassák magasan a tiszta evangelium fáklyáját, kezdjenek propagáló munkához, létesítsenek tevékeny missziókat. Szava visszhangra talált. Eredménye a Le signal lett. Egy kitűnő lap, ügyes szerkesztőkkel, mely már is emelte a protestantismust a közbecsülésben. A protestánsok főleg délen, Nisme és Montauban vidékén és a Cevennes hegyekben laknak. A hol kétszáz éve oly rettentő üldözéseket álltak ki, és a hol a hithűségnek oly sok hősi példáját adták őseik. Itt a lelkészek és a nép, északon és Párisban lakó testvéreiknél sokkal tisztábban megtartották a calvini tanokat. Ma már békében élnek r. kath. polgártársaik között. Az állam védi és segíti őket. Mint minden más vallasú lelkészeket, a protestánsokét is az állam fizeti. Az állami kongruához (circa 500 frt.) itt-ott a gyülekezetek is járulnak. A francia protestánsok, a csendes virágzás képét nyújtják, ügyes orvosok, ügyvédek, tanárok, iparosok, kereskedők, politikusok és államférfiak kerülnek ki belőlük. Hősies atyáik emlékét tisztelettel őrzik. És épen ez a múltban élő, a mult emlékein merengő voltukban rejlik egyházuk főgyengesége. Mert inkább a múltban, mint a jelenben élnek. Az ilyen élet könnyű és kellemes — de Isten és az egyház ügyét nem igen mozdítja elő. A francia protestantismusnak a nem rég elhunyt Mc Ali, ez a hatalmas belmissziónárius adott erős lendületet. A franciák idegentől s különösen angoltól nem igen szeretnek a vallásiakból tanulni. Mc Ali, ez az angol misszionárius, kivételt képez. Ügyes, kedves modora megnyitotta előtte a más előtt zárva maradt ajtókat. Ő megértette a francia geniust. Kiváltképen azért, hogy ő Krisztust hirdette. Az Úrnak csodái, példázatai, tanításai és szenvedéséből készített népszerű expozíciókat. »Ez az, a mit mi francia protestánsok leginkább óhajtunk,« mondá egy francia. Több francia hitrokonunk mondja, hogy lelkészeik Pál apostolt sokszor többre veszik Krisztusnál. Leveleit az evangéliumok rovására magasztalják. A protestantismusnak ez a hibája valószínűleg másutt is megvan. De szerencsére újra érvényre kezd jutni a keresztyén igazság, hogy a mi hitünk és prédikálásunk tárgya: egyedül a Krisztus. Kívánatos, hogy hozzájuk mielőbb elérkeznék ez a mozgalom. A francia egyház oly ragyogó nevekkel nem dicsekedhetik, mint még nem rég is — de azért most is nagy számú kitűnő férfiakat és nőket mutat fel. A vallásos és emberbaráti munka érző szivekre és munkás kezekre talál náluk. Pl. Robin, bellevillei lelkész (Páris északi részein) egy szegény leányok menhelyét és egy, az elbocsátott fegyencek műhelyét gondozza. Arboux lelkész másokkal, a börtönök protestáns lakói közt visz végbe hasznos munkát. Mc Ali a franciáknak nagy és szükséges leckét adott arra nézve, hogy miként kell szervezni a belmissziót. S ha a francia protestánsok követik az ő módszerét, és Krisztust oly egyszerűen és érthetően hirdetik mint ő; úgy a francia protestantismus tevékenysége és nagyszerű terjedése bizton várható. Ch. W. —a—s. IRODALOM. ** Az utolsó évnegyed alkalmából bizalommal felkérjük Lapunk évnegyedes előfizetőit, hogy előfizetésöket megújítani szíveskedjenek; egyszersmind a megrendelőket is tisztelettel figyelmeztetjük elvállalt kötelességök teljesítésére. A Lap szerkesztősége és kiadósága minden lehetőt elkövet arra, hogy a kor színvonalán álló, az egyház és iskola érdekeit híven szolgáló lapot adjon a közönségnek ; méltán megvárhatja tehát a megrendelőktől, hogy önként vállalt kötelességöknek ők is megfeleljenek. Munkácsy Sándor Egyházi beszédeinek kiadója Bocsor Lajos, külső-somogyi esperes, a beszédek I. kötetének eddigi megrendelőihez, a következő jelentést küldötte: Több helyről érkezett felhívás hozzám, hogy Munkácsy Sándor beszédeinek II. III. kötetét is bocsássam nyilvánosság elé. Miután pedig ez csak az I. kötet példányainak nagyobb mérvű kelendősége által történhet meg, az I. kötet árát le kelle szállítanom. Hogy azonban ez árleszállítás által eddigi megrendelőim ne károsodjanak: sietek a Nt. ur becses tudomására juttatni, miszerint az Ön számára a II. kötet, a megjelenési árnál 40 krral olcsóbban és így 70 krért fog bérmentesítve megküldetni. E beszédekről Szentkuty Károly, ki azokat e lapokban ismertette, a kiadóhoz augusztus havában küldött levelében utólag így nyilatkozik: »Beleszerettem e beszédekbe s tudom, hogy hallgatóimra is kedvező hatással voltak e beszédek«! Alább pedig így: »van e beszédekben olyan valami, a mi egyéb szerzők beszédeiben nincs. Valami sajátságos jó s kellemes zamat, mely a nemes borokat jellemzi s a kiválóbb szellemek termékeitKaphatók e beszédek a kiadónál Tengődön (postahely Tolnamegyében) 1 frt 10 kr. előleges beküldése vagy postai után vétel mellett. ** Csánki Benjámin Egyházi beszédeire hirdet előfizetést Báez Miklós kúnhegyesi ev. ref. lelkész. Csánki segédlelkész Kúnhegyesen, Rácz M. mellett, kiről egész