Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-10-17 / 42. szám

nennen« stb. Spinozának »omnis determinatio est negatio*jában. mely formula minden mystikus gondolatra s érzületre alkalmazható. A pantheismusnak főhibája, hogy Isten és világ, lényeg és tünemény között a dualizmust csak látszólag szünteti meg. Spinoza végezetre se tudja az isteni természet szükségét a concrét dolgokkal megegyeztetni. Az ismert kifejezéssel »Isten a világnak láthatatlan oldala: a világ Istennek látható oldala« elsiklunk a nehézség felett. Egy másik nehézség, abban áll, hogy az egység után való törekvésben a sokaságot figyelmen kívül hagyjuk. A tudomány számára az egység hasznos hypothesis, hogy törvényeit mindig általánosabbakká és többet magukban foglalókká tegye, de ily ellentétet, mint szellem és anyag, élő és holt anyag, mozgás és tudatos észrevétel, ethikai és nem ethikai ezzel még nem lesznek megszüntetve. Lotze mondja, hogy a legszenvedésesebb egység után való vágynak is el kell ismernie a többséget ott, a hol a tapasztalás eseményei nem adnak jogot arra, hogy külömböző dolgokat ugyanazon forrásból vezessünk le. A legnagyobb nehézség végül az, hogy a pantheismus személyiségünknek feláldozását kéri. Ezen egyesítésre való törekvés közben mi emberek íizetjük meg végül is a számlát. A pantheisták közösséget akarnak, de vájjon rátalálnak-e arra? Lehet-e e közösség ott, a hol az ez után való sóvárgás csak egy oldalról származik? A személyes léttel együtt elesik az ethikai. A rossz csak a létezőnek megrövidítése lesz. A pantheistikus vallásban végre is a vallásos elem nem egyéb, mint az aesthetikai — s a pantheisták végetlen kimondhatatlana nem egyéb, mint az agnostikusok Istene. Rövidebben tárgyalhatjuk a másik kérdést, mi az ethikai vallás ? Itt egy egészen más világba lépünk. Izráel vallása és a keresztyénség ily ethikai vallások. Ha e vallások lényegét akarjuk ismerni, úgy más módszert kell használnunk, mint a természettudományokét. Nemcsak az embereknek, a dolgoknak is van lelkük, észrevéttel és logikával ezt nem mindig érhetjük el. Logikai általánosításokkal a tünemények mystikus természetük körén kívül maradnak. Mi teszi most már Izráel vallását oly különössé, oly egészen mássá, mint az a vallásos tünemény, a melyet mindenütt találhatunk az emberek között? Keleten a mysticismus szerint askézissel és szemlélődéssel, önkívületi intentioval emelkedik fel az ember az Istenhez, az Istennek nemcsak ismeretéhez, de a vele való lényeges egyesüléshez. Ez volt a mysticismus vallásos eszméje. .Jeruzsálem a mvsticismusnak e nehéz álmát nem álmodta soha; az ó-testamentomban a mysticismus semmi nyomára sem akadunk. Jeruzsálemben nem az ember emelkedik fel Istenhez, hanem az Isten száll le az emberhez. Engedelmesség, nem szemlélődés, ez volt a parancs. A keleti vallások szerint az ember keresi Istent, a zsidó vallás szerint Isten keresi fel az embert. A hol mysticismus van, ott találkozunk askézissel, agnosticismussat, vallásos aristocratismussal. Izráel nem ismeri a test megvetését, nem gyűlöli az anyagot. Izráelben Isten nem egy nemes törekvés pompás neve, nem magas ideál, hanem isten tisztán és hatalmasan él, van minden. Az ember érzi Isten objectivitását, de aristocratismus sincs e vallásban »mindenek prófétái az Úrnak« s Izráel legnagyobb fia a vámosokhoz és hünösökhöz megy. Természetimádás az Izraelitáknál sohasem tudott lábra kapni, mindig jobban érezték Isten transcendentiáját, mint immanentiáját s a mi a zsidó vallásra áll, az áll a keresztyén vallásra is. Az ethikai vallásban a személyes elem, személyes hit, bizalom, engedelmesség, személyes, élő Istent kiván. S ebben rejlik minden vallás próbaköve. Ha a dolgokat valódi nevükön neveznénk s nem használnánk különböző neveket, úgy nem lehetne olyan e zavar, hogy például Spinoza azt mondja, hogy »Isten szeretete s a mi szeretetünk egy és ugyanaz*, mert az egyik legalább is nem áll. Ha atheistikus vallásos gondolat és érzület él az emberben, személyes és ethikai jellegével úgy alkalmas arra, hogy egy mély és gazdag lelkületet ébreszszen és tartson fenn. A vallásosban van az ethikainak is szabad tere. Az ethikai jelenleg fenyegetve van; fenyegeti a moristikus egység felé törekvő gondolkodásmód, s az erő fogalmának győzelmei. Ezen vallásban az ethikai biztonságban van, a mi azonban mást jelent, mint azt, hogy az ethikai a vallásostól függ; mert ez nem volna igaz. Elbetegedéstől az ethikait ilyen vallásos érzés megőrzi. Az ethikának alapja végezetre is csak a szeretet, az a szeretet tudniillik. a mely maga felett egy személyes Istent ismer el. A vallásos tudat az erkölcsinek átalakulása. Pápa. Dr. Antal Gém. KÖNYVISMERTETÉS. A protestáns család lapja. Minden művelt protestáns ember előtt ismerősek azok kísérletezések, melyekkel lapot akartak teremteni a protestáns család számára, szépirodalmi, társadalmi, képes hetilapot, mely a protestáns társadalmi élet orgánumává legyen. A kisérletek eddig egvtől-egvig kudarcot vallottak, hogy miért annak megkísérlem okát adni; most a Luthertársaság rendkívül ajánló égisze alatt indul meg ilyen célokkal egy kis lap, ez sem viszi sokra, hogy miért, annak is megmondom az okát. Minden lapunknak, már megindulásakor szeme előtt kell tartania azt a közönséget, melyhez szólni fog, ismerni kell ennek érdekeit, érzelmeit és törekvéseit. A protestáns család lapja a protestáns társadalomhoz szól. De van-e ilyen Magyarországon ? Vannak kiváló embereink, vannak gyülekezeteink, melyekben élénk egyházi életet teremtenek apostoli lelkű papok, vannak intézményeink, de az a szellem, mely a protestantismus elveiben gyökerezve a protestánsokat sajátos társadalmi érdekeik elérésére egybeolvasztaná, hiányzik. Nem szűkkeblű elzárkózást értek ezalatt, hanem a protestantizmus elveiben rejlő erőknek a társadalmi életbe való átvitelét, felhasználását azoknak az erőknek, melyek a reformáció óta folyton küzdenek a kasztok, előítéletek és a vakság ellen. Példának ott van a zsidóság. Ki tagadná el a zsidóság rengeteg hatalmát a társadalmunkban? Sajtójuk minden ágában kifejlett, vannak napilapjaik, még a keresztyének is azokat olvassák, van zsidó stylu magyar irodalom Kiss József és tanítványai által, van élclapjuk, a legjobb magyarpolitikai élclap: a Borszem Jankó. íme a társadalmi erőit kifejtett vallás. Igaz ugyan, hogy a protestáns társadalomnak egybegyűjtése igen nagy nehézségbe ütközik ezáltal, hogy különösen az ágostai evangélikusok gyülekezetei között sok az idegen nyelvű s a magyar szóval hozzájuk szóló irodalom